hasmenés - Betegség

Vastagbélrák betegség

Vastagbélrák betegség: Az emésztőcsatorna daganatainak fele a vastagbél felszálló, haránt- és leszálló ágában képződik. A megbetegedés a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél. A vastagbéldaganat általában a hatvanadik életév után jelentkezik.

Vastagbélrák betegség kialakulása

Az étkezési szokások fontos szerepet játszanak a betegség kialakulásában. A vastagbéldaganat ugyanis jellemzően a civilizált országokban jelentkezik, Észak-Amerikában és Európában gyakori, Ázsiában és Afrikában viszont ritka. A vastagbéldaganat sok esetben gyulladásos bélbetegségek, például a colitis, a vastagbélgyulladás talaján alakul ki.

A daganatos megbetegedések között a vastagbéldaganat a második leggyakoribb halálok. Pedig a vastagbéldaganat a szűrővizsgálatok során idejében felismerhető lenne. Az időben felismert és szakszerűen eltávolított vastagbéldaganat gyógyulási esélye jó.

Vastagbélrák betegség tünetei:

Görcsös hasi fájdalmak, rendszertelen székletürítés, szorulás, hasmenés, véres, nyákos széklet, étvágytalanság, testsúlycsökkenés.

Vastagbélrák betegség kezelése:

Kizárólag sebészetileg kezelhető. A daganatot műtéti úton távolítják el, ha lehetséges. A műtét során az érintett bélszakasz alatt és felett az ép bél egy-egy szakaszát is kimetszik. A beavatkozás során a vastagbelet ellátó nyirok utakat és a környéki nyirokcsomókat is eltávolítják. A bélszakasz kimetszése után a bélvégeket újra egyesítik.

Amennyiben a vastagbéllel együtt a végbelet is el kell távolítani, mesterséges bélkivezetést készítenek a hasfalon a székletürítés számára.

Sok esetben a gyógyulás megkönnyítése érdekében is ezt teszik, aztán egy későbbi műtét során bezárják.

A bélben növekvő daganat fokozatosan beszűkíti, végül teljesen elzárhatja a bél keresztmetszetét. A széklet továbbítása akadályba ütközik. A bélgörcs és a daganat környezetre gyakorolt nyomása fájdalmat okoz. A daganat felszíne vérzékeny, ezért a székletben vér jelenhet meg. A vastagbéldaganat az érpályákon keresztül távoli áttéteket, metastasisokat adhat.

Q láz betegség

Q láz betegség: Az influenzás tüdőgyulladáshoz hasonló, bakteriális eredetű, felső légúti huruttal és magas lázzal járó megbetegedés.

Q láz betegség kialakulása

A kórokozót a kecske, a szarvasmarha és a juh hordozza és viszi át az emberre. A betegség ezért elsősorban az állattartók, a vágóhídi, hús- és tejfeldolgozó munkások körében terjed. A higiénia ezért rendkívül fontos.

Emberről-emberre ritkán terjed, a kórokozó általában az állatokkal való kontaktus során vagy kullancscsípés útján jut be az emberbe. A levegőben lebegő, fertőzött állati ürülékkel szennyezett por belélegzésével is terjedhet. A kórokozó a fertőzött tehenek húsában és tejében is fertőz.

A betegség kórokozója a Rickettsia burnetii nevű, a sejtekben élősködő rendkívül kicsiny baktérium. A melegebb éghajlatú országokban a fertőződés gyakoribb.

Q láz betegség tünetei:

Magas, negyven fokig terjedő láz, köhögés, véres köpet, fejfájás, hasmenés, herefájás, szívpanaszok, légzési nehézségek.

Q láz betegség kezelése:

A láz hét, legfeljebb tizennégy napig tart. Marandó károsodást okozhat a tüdőn és más szervekben, rendszerint azonban nyomtalanul gyógyul. Influenzás jellegű, lázas állapot esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Az agy és egyéb fontos szervek veszélyes akut és maradandó károsodást szenvedhetnek.

A betegség esetleg halálos kimenetelű is lehet, ezért minden esetben orvosi kezelést igényel. A járványveszély miatt a betegséget be kell jelenteni.

Papagájbetegség betegség

Papagájbetegség betegség: Az ornithhosis (görög ornis „madár”) nevű, bakteriális eredetű, fertőző megbetegedés valamennyi madárfajtáról átterjedhet az emberre. A betegséget a papagáj-ember kapcsolatban figyelték meg először, innen a „papagájbetegség” elnevezés, ma már azonban tudjuk, hogy a többi, emberközelben élő madár – kanári, baromfi, veréb, galamb – is terjeszti. A kórokozó a Chlamidia psittaci (latin-psitta „papagáj”).

A fertőzés emberről emberre is terjedhet. A betegség terjedésének elkerülése érdekében a fertőzött beteget legalább két hétre elkülönítik környezetétől. A megbetegedést az illetékes hatóságnak jelenteni kell. A papagájbetegség viszonylag nehezen diagnosztizálható, mert tünetei a típusosak. Megjelenésében megtévesztően hasonlít az enyhe influenzához, a tífuszhoz, illetve a tüdőgyulladáshoz. Ezért rendszerint későn azonosítják.

Legyengült, idős egyéneknél a betegség prognózisa rossz, súlyos esetben halálos kimenetelű is lehet. A gyermekek és a fiatalok gyógyulási esélye jó. A megbetegedés a teljes szervezetet legyengíti, ezért a gyógyulás viszonylag lassú, a teljes felépülés akár hetekig is eltart.

Papagájbetegség betegség kialakulása

A madár szervezetében sejtparazita életmódot folytató rendkívül kicsiny korokozó baktérium az állat széklete, a por, a madár tollában megbúvó atkák révén kerülhet az ember szervezetébe. Előfordulhat, hogy maga a kórokozót hordozó madár nem beteg. A madárral való közeli kontaktusban levő állattartók fokozottan veszélyeztetettek. A fertőzést városi galambok is terjeszthetik.

A nagy csapatban, kis helyen összezsúfoltan élő állatok körében a kórokozó gyorsan terjed. Ha a madarat higiéné szabályainak megfelelően tartjuk, a betegség megelőzhető. Ha a madáron betegség tünetei jelentkeznek, azonnal vigyük állatorvoshoz! Az influenza jellegű tünetek, a tisztázatlan eredetű láz, a kínzó köhögés, a véres köpet, a fejfájás, a levertség esetleg psittacoisra is utalhat. Noha a megbetegedés ritka, az állattartóknak a fenti tünetek jelentkezése esetén mégis tanácsos orvoshoz fordulni.

Papagájbetegség betegség tünetei:

Hőemelkedés, láz, fejfájás, izomfájdalom, köhögés, szívdobogás-érzés, orrvérzés, hasmenés, hányás, tüdőgyulladás, sárgaság, zavartság, delírium. A láz esetleg három hétig is eltart. Tetracyclin-kezelés mellett a tünetek egy-két nap alatt enyhülnek. A papagájbetegség kórokozóját hordozó madár maga nem minden esetben beteg. A beteg állat aluszékony, étvágytalan, gyenge, hasmenése van, esetleg megbénul. Az állatorvos antibiotikummal kezeli a madarat. A betegség bejelentés-köteles.

Papagájbetegség betegség kezelése:

A psittacois antibiotikummal (általában tetracyclin származékokkal) eredményesen gyógyítható. A szövődmények elkerülése érdekében szigorú ágynyugalom javasolt. Szükség esetén fájdalom-csillapító, nyugtató illetve köhögéscsillapító szedése javasolt. Papagájbetegség gyanúja esetén az orvos az általános vizsgálat során különös gonddal hallgatja meg a tüdőt és a hörgőket, majd laboratóriumi vérvizsgálatot rendel. A psittacosisos beteget fertőző osztályon kezelik, szigorú ágynyugalom mellett. A tetracyclin-kúrát egy hétig ajánlatos folytatni.

Kolera betegség

A Kolera betegség bakteriális eredetű, akut, járványos, fertőző és igen veszélyes betegség. Hamar kezelni kell, mert ha ez elmarad, akkor halálos kimenetelűvé fajulhat.

Kolera betegség kialakulása

A fejlett higiénéű országokban nem alakul ki járvány, de bárhol előfordulhat. a meleg éghajlatú országokban, higiéné hiányában, viszont nagyon gyorsan terjed a járvány és ilyen körülmények között bármikor újra előjöhet. a kolera baktérium (vibrio comma) okozza, mely emberi ürülék által, szennyezett élelmiszerekkel, koszos vízzel terjed szét. Tünetei: egyidejűleg megjelenő hányás, hasmenés, szomjúság, kiszáradás, lecsökkenő testhő, izomgörcsök, sokkos- eszméletvesztés állapot. Ezek különböző keringési és kiválasztási problémákat okoznak.

Kolera betegség tünetei:

Egyidejűleg megjelenő hányás, hasmenés, szomjúság, kiszáradás, lecsökkenő testhő, izomgörcsök, sokkos- eszméletvesztés állapot. Ezek különböző keringési és kiválasztási problémákat okoznak.

Kolera betegség kezelése:

A folyadékpótlás a legszükségesebb, ugyanis a veszteség 10-15 liter is lehet. emellett antibiotikum is szükséges. Sok enyhén cukros vizet kell inni. kolera veszélyes területeken a védőoltás nem elhanyagolható, de korántsem elég. emellett a személyes higiénia nagyon fontos. A kolera legnagyobb ellenszere a tisztaság. Fertőtlenítés szükséges. Csak főtt ital -étel fogyasztása megengedett.

H1N1 influenza betegség

H1N1 influenza betegség kialakulása, tünetei, kezelése

H1N1 influenza betegség: A sertésinfluenza vírus H1N1 típusa az embereket is veszélyeztető vírus. A sertésinfluenza gyakori a sertések között és halált is okozhat. Ez egy légzőszervrendszert megtámadó betegség és okozója az A típusú influenza-vírus. 1930-ban sikerült azonosítani. Sajnos, ha a sertés egyszerre több influenza vírus által lesz megfertőzve akkor a kórokozók genetikai állománya keveredhet és ebből kifejlődhet egy új vírustörzs mely az emberekre is veszélyes lehet, mint a H1N1.

H1N1 influenza betegség kialakulása

A vírus közvetlenül érintkező emberek között terjedhet és így járványt okoz. Köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő részecskéket a beteg közelében lévők belélegzik és így továbbterjed a vírus. Ha hozzáérünk valamilyen fertőzött területhez s a kezünkkel az orrunkhoz, szánkhoz, szemünkhöz érünk, megfertőződünk. A megfertőződöttek már azelőtt fertőznek 1-2 nappal, mielőtt a tünetek megjelennek rajtuk. A tünetek megjelenése után még 1 hétig fertőzhet a beteg. A kisgyermekek még tovább fertőznek.

H1N1 influenza betegség tünetei:

Hirtelen jelentkező, 38 C fölötti láz, fejfájás, orrdugulás, köhögés, ízületi fájdalom, általános kimerültség, étvágytalanság.
Esetleg: orrfolyás, torokfájás, hányinger, hányás, hasmenés.

H1N1 influenza betegség kezelése:

Antibiotikum szedésével nem érünk el gyorsabb eredményt, mivel a H1N1-et vírus okozza. A szervezetünk meg tud bírkózni a betegséggel, szerencsés esetben néhány nap alatt, de a küzdelem fájdalmakkal, magas lázzal jár. Az ágybafekvést kötelezően meg kell tartani, rengeteg folyadékot kell fogyasztani, lázat csillapítani és minden jelentkező tünet enyhítésére törekedni. Orvosi ellenőrzés szükséges. Antivirális szer alkalmazásáról csak az orvos dönthet. Figyeljünk oda a tünetekre hogy időben elkapható legyen a vírus, és orvoshoz fordulhassunk, mivel ez a vírus sajnos halált is okozhat.

Dermatitis herpetiformis betegség

Dermatitis herpetiformis betegség: A bőr gyulladásos, -főleg középkorú férfiaknál fellépő- megbetegedése. Bőrpír, viszketés, kiütések, hólyagok keletkeznek a bőrön. Nagy területeken vörösödés alakul ki. Általában a törzset és a törzshöz közeli helyeket támadja meg. Ezek mellett emésztési zavarok is kialakulnak. Tünetei a herpesz okozta bőrtünetekhez hasonlítanak.

Dermatitis herpetiformis betegség kialakulása

Veszélytelen betegség, de nagyon kellemetlenek a tünetei, melyek rohamokban keletkeznek, majd hirtelen teljesen elmúlnak. Kezelés nélkül erős bőrgyulladás keletkezik, majd az emésztést tönkretéve alultápláltság is kialakul. Kutatások eredményei alapján egyes vélemények szerint öröklött, veleszületett betegség. De allergiára is gyanakszanak a kialakulásának okaként. Kezeléséhez kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket, fertőtlenítő, hámosító, bőrnyugtató kenőcsöket alkalmaznak. Ajánlott a gluténmentes diéta. A hatékonyabb, gyorsabb eredmény elérésének érdekében mihamarabbi orvosi vizsgálat szükséges.

Dermatitis herpetiformis betegség tünetei:

Égő, viszkető érzés a bőrön, bőrpír, hólyagok képződése, hasmenés, emésztési zavarok.

Dermatitis herpetiformis betegség kezelése:

Kezeléséhez kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket, fertőtlenítő, hámosító, bőrnyugtató kenőcsöket alkalmaznak. Ajánlott a gluténmentes diéta is. A hatékonyabb, gyorsabb eredmény elérésének érdekében mihamarabbi orvosi vizsgálat szükséges.

Atka, poratka betegség

Atka, poratka betegség: Mi az atka? A pókfélék családjába tartozó, szabad szemmel nem vagy alig látható atkák paraziták: növényeken, állatokon és embereken élősködnek. Nem vérszívók, hanem egyéb szerves anyagokkal táplálkoznak. Táplálékukat a szarurétegből, a szőrből, élelmiszerekből, a növények vagy a textilíák rostjaiból nyerik. Kedvelt táplálékuk a rost mellett a celluloz, a baktérium, a penészgomba, a morzsa. Az emberre egyelőre a rühösséget okozó rühatka (Scarcoptes scabiei) a legveszélyesebb, de sajnos a poratka jelentősége is rohamosan növekszik.

Atka betegség kialakulása

A poratka minden háztartásban megtalálható. Elsősorban a meleget és a nedvességet kedveli. A rühatkával ellentétben kerüli az emberrel való közvetlen kontaktust. Betegséget nem terjest. Az atkák anyagcseretermékei és az elpusztult atkák maradványai megszáradva összekeverednek a háziporral. A lakás bizonyos területein, például a kárpitozott bútorokon, a szőnyegeken, a háziállatok helyén különösen nagy mennyiségű atka fordulhat elő. A belélegzett levegő számtalan porrészecskét tartalmaz. Sajnos egyre növekszik az atkák kiváltotta háziporallergiás, asztmás megbetegedések száma. A betegek orra folyik, szeme könnyezik, tüsszögnek, köhögnek, nehézlégzéssel küszködnek.

Atka betegség tünetei:

Poratka: orrfolyás, szemkönnyezés, tüsszögés, asztma, ekcéma.
Egyéb atkák: viszketés, ekcéma, bőrgyulladás, hasmenés.

Atka betegség kezelése:

Az allergiás jelenségeket elnyomó gyógyszeres kezelés mellett igen fontos, hogy a beteg környezete minél kevesebb allergént tartalmazzon. A lakást és lehetőleg a munkahelyet is rendszeresen, alaposan portalanítani kell. Ne használjunk pehelypárnát és pehelypaplant. A háncs-, illetve lószőrmatracot cseréljük habszivacs vagy latex ágybetétre. Ezek sima felülete könnyebben portalanítható. Az ágynemű és az ágyhuzat is szintetikus anyagból készüljön. Az ágyneműt gyakran váltsuk és naponta szellőztessük. A padlószőnyeg kevésbé portalanítható, mint a parketta. A szőnyeget naponta, alaposan porszívózzuk ki, a parkettát gyakran mossuk fel. A szellőzőket lássuk el porszűrővel.

A szoba optimális hőmérséklete:18-20 fok. A levegő nedvességtartalma lehetőleg ne legyen több, mint 50-60%. A lakásban ne tartsunk háziállatot! A családorvos allergológiai szakvizsgálatra utalja a beteget. Az allergológus allergiatesztek segítségével deríti fel a panaszok okát. A betegség sok esetben hosszú idő elteltével vált ki egyre súlyosabb tüneteket. Figyeljünk oda az indokolatlannak tűnő gyakori orrfújásra, tüsszögésre, mert lehet, hogy poratka okozza. Ilyenkor alapos portalanítás után a tünetek átmenetileg csökkennek. Fiatalkorban a háziporallergia asztmás megbetegedést okozhat.

A rühatka szoros érintkezés útján, ágyneművel, ruhaneművel terjed. A megtermékenyített nőstény jellegzetes, tűkarcolásszerű járatot fúr a bőr szarurétegében. Ebbe helyezi el 10-25 petéjét. A 3-4 nap múlva kikelő lárvák a bőr felszínére vándorolnak, majd új járatokat vájnak. Ott élősködnek. A vékony, szőrtelen szaruréteget (ujj, könyök, csukló, emlő, hímvessző, gyermeknél: tenyér, talp) kedvelik.

Aids betegség

Aids betegség: Acquired Immune Deficiency Syndrome. Szerzett immunhiányos betegség. Előidézője a HIV (human immunodeficiency virus) vírus. A fertőzés csökkenti a szervezet ellenálló-képességét, immunitását, így fertőzések lépnek fel. Az AIDS-es szervezet fogékony lesz a fertőzésekre, és hajlamos a daganatos megbetegedésekre. A bőrrák, az úgynevezett Kaposi-szarkóma, az előrehaladott állapotú AIDS-betegeknél gyakori. Az AIDS egy egész tünetcsoportot úgynevezett szindrómát, takar.

Aids betegség kialakulása

A HIV-vírus az ondóból, a hüvelyváladékból, a könnyből, a nyálból, az anyatejből, a vérből és a vizeletből mutatható ki. A fertőzés csak közvetlenül a véren vagy nyálon át történő érintkezés során terjed, tehát szexuális kontaktussal, terhesség alatt, szülés közben vagy vérátömlesztés során. A kábítószeres betegek körében a közös fecskendő használata növeli a fertőzésveszélyt.

Aids betegség tünetei:

Láz, tüdőgyulladás, fáradtságérzet, levertségérzés, hasmenés, testsúlycsökkenés, erős éjszakai izzadás, visszatérő fertőző betegségek, nyirokcsomó-duzzanat, emlékezetzavarok, agyhártyagyulladás.

Aids betegség kezelése:

A betegség jelenleg még nem gyógyítható, az utóbbi időben azonban jó eredményekkel kecsegtetnek a különféle vírusgátló gyógyszer-kombinációk. A fertőzést követően, bizonyos idő elteltével – néha csak évek múlva – banális náthához hasonló megbetegedés lép fel. Később láz, torokfájás, fáradtságérzet és nyirokcsomó duzzanat jelentkezik. Az AIDS ebben a stádiumában már rendszerint halálos kimenetelű. Az immunrendszer gyengülésével a beteget egyre gyakrabban támadják meg kórokozók, lefogy, könnyen elfárad, stb. A beteg állapota változó: egy ideig javul, majd ismét romlik. A késői szakaszban a fertőzések mellett különböző daganatos betegségek lépnek fel. A HIV-fertőzöttekkel való normális kapcsolat nem jelent fertőzésveszélyt. A vírus cseppfertőzéssel (vízzel, levegőn) nem terjed.

Covid-19 betegség

Covid-19 betegség: A covid-19 egy koronavírus okozta betegség, mely elsősorban a légutakat támadja meg. Kutatók szerint állatokban alakult ki, majd tobzoskák és denevérek közvetítése által jutott át az emberbe. Elsősorban cseppfertőzés útján terjed, de a koronavírus betegséget szoros érintkezés vagy szennyezett felületek is közvetítik. Hivatalosan elfogadott gyógyszer még nincs ellene, megelőző oltásokkal lehet védekezni.

Covid 19 betegség kialakulása

A 2020-as világjárvány eredetileg Kínából, Vuhan városából indult ki, itt 2019 végén okozott tömeges megbetegedést. Általában cseppfertőzés után a SARS-CoV-2 örökítőanyaga elszaporodik a felső légutakban. Ezt követően alakulhat ki a tüdőgyulladás, amit súlyos esetben az ARDS állapot követ, amikor már a keringés is károsodhat. Lappangási ideje 2 és 14 nap között van..

Covid-19 betegség tünetei:

Láz, köhögés, fejfájás, fáradtság, izom- vagy testfájdalmak, íz- vagy szagvesztés, torokfájás, hányinger, hasmenés, szaglászavar, ízérzékelés zavar.

Covid 19 betegség kezelése:

Jelenleg még csak kísérleti stádiumú gyógyszerek léteznek, antivirális szerek közül jelentősebb a paracetamol, ibuprofen, favipiravir. Az antibiotikumok a szövődmények illetve a bakteriális felülfertőződés elkerülésében segíthetnek.