Kullancs encephalitis: Legáltalánosabb és legelterjedtebb okozója a kullancs, mely fertőzött. De kevesen tudják hogy ha fertőzött egy tehén, kecske, vagy juh, akkor a tejük is terjeszti e vírust, mely agyhártya- és agyvelőgyulladást okoz. A kullancs-encephalitis az esetek többségében szinte tünetmentesen zajlik, nem manifesztálódik. Ilyen esetben egész életre szóló immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.
Kullancs encephalitis betegség kialakulása
A manifesztálódó, tünetekben megnyilvánuló megbetegedés a harminc-negyven éves korosztálynál a leggyakoribb. Gyermekkorban a tünetek enyhébbek, később egyre súlyosabbak. Az idegrendszeri zavarok súlyos esetben bénuláshoz, tudatzavarhoz vezetnek. A kórokozó vírus csak azokon a területeken él meg, ahol a hőmérséklet minimum évi százötven napon át tíz fok fölött marad, és a levegő nedvességtartalma elég nagy. A vírus a kullancsban telel át. A fertőzés a kullancsok megjelenésekor, tavasszal és kora nyáron gyakori.
A kullancsok állaton és emberen élősködnek, szipókáikkal a gazdaszervezetre tapadva szívják annak vérét. Ekkor kerülhet be a gazdaszervezetbe. Az emberen elsősorban a hajas fejbőrt és a hajlatokat (fül, kéz, láb, hónalj, lágyék) kedvelik. A test felszínébe kapaszkodó kullancsot fejével együtt azonnal el kell távolítani, hogy ne adja át a fertőzést. A korábban elterjedt módszert, miszerint a levegő útját elzáró anyagot (olaj) cseppentettek a kullancsra, ma már nem javasolják. Csipesszel általában könnyen ki lehet csípni az élősködőt, különösen akkor, ha előtte ujjunkkal finoman körkörösen megdörzsöljük az állatot, mintha kis cérnaszálat gombolyítanánk.
Kullancs encephalitis betegség tünetei:
Eleinte láz, fáradtság, fejfájás, derék- és végtagfájdalmak, megfázásos tünetek, gyomor- és bélpanaszok; később tarkókötöttség, tarkómerevség, hányinger, hányás, remegés, görcsök, tudatzavar, bénulások.
Kullancs encephalitis betegség kezelése:
A kullancs okozta agyhártya-és agyvelőgyulladás kórházi kezelést igényel. A terápia lényege az immunizálás, a tünetek gyógyszeres kezelése és a szövődmények megakadályozása. Igen fontos az egy-két hetes ágynyugalom és a lázcsillapítás. A tünetek észlelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A kórokozó vagy az ellenanyag a vér laboratóriumi vizsgálata során kimutatható.
A betegség rendszerint két szakaszra oszlik. Az első szakaszban a beteg lázas, fáradt, hasmenése van, fejfájásra, derékfájásra, végtagfájdalmakra, általános rosszullétre panaszkodik. A betegek 2/3-ad része ezután meggyógyul, nem is sejti, milyen betegségen esett át. A betegek egyharmadánál az első szakaszt követően, egy-húsz nap szünet után magas láz és kifejezett agyhártya-, agyvelőgyulladásos tünetek (fájdalom, görcsök, remegés, bénulások, tudatzavar, eszméletvesztés) lépnek fel.
A kullancs-encephalitis általában nem életveszélyes, csak elvétve halálos, szövődményt nem okoz. A gyógyulás azonban meglehetősen lassú. Az idegrendszeri tünetek, a bénulások fokozatosan visszafejlődnek. A fejfájás sokáig megmaradhat.
