Papagájbetegség betegség

Papagájbetegség betegség: Az ornithhosis (görög ornis „madár”) nevű, bakteriális eredetű, fertőző megbetegedés valamennyi madárfajtáról átterjedhet az emberre. A betegséget a papagáj-ember kapcsolatban figyelték meg először, innen a „papagájbetegség” elnevezés, ma már azonban tudjuk, hogy a többi, emberközelben élő madár – kanári, baromfi, veréb, galamb – is terjeszti. A kórokozó a Chlamidia psittaci (latin-psitta „papagáj”).

A fertőzés emberről emberre is terjedhet. A betegség terjedésének elkerülése érdekében a fertőzött beteget legalább két hétre elkülönítik környezetétől. A megbetegedést az illetékes hatóságnak jelenteni kell. A papagájbetegség viszonylag nehezen diagnosztizálható, mert tünetei a típusosak. Megjelenésében megtévesztően hasonlít az enyhe influenzához, a tífuszhoz, illetve a tüdőgyulladáshoz. Ezért rendszerint későn azonosítják.

Legyengült, idős egyéneknél a betegség prognózisa rossz, súlyos esetben halálos kimenetelű is lehet. A gyermekek és a fiatalok gyógyulási esélye jó. A megbetegedés a teljes szervezetet legyengíti, ezért a gyógyulás viszonylag lassú, a teljes felépülés akár hetekig is eltart.

Papagájbetegség betegség kialakulása

A madár szervezetében sejtparazita életmódot folytató rendkívül kicsiny korokozó baktérium az állat széklete, a por, a madár tollában megbúvó atkák révén kerülhet az ember szervezetébe. Előfordulhat, hogy maga a kórokozót hordozó madár nem beteg. A madárral való közeli kontaktusban levő állattartók fokozottan veszélyeztetettek. A fertőzést városi galambok is terjeszthetik.

A nagy csapatban, kis helyen összezsúfoltan élő állatok körében a kórokozó gyorsan terjed. Ha a madarat higiéné szabályainak megfelelően tartjuk, a betegség megelőzhető. Ha a madáron betegség tünetei jelentkeznek, azonnal vigyük állatorvoshoz! Az influenza jellegű tünetek, a tisztázatlan eredetű láz, a kínzó köhögés, a véres köpet, a fejfájás, a levertség esetleg psittacoisra is utalhat. Noha a megbetegedés ritka, az állattartóknak a fenti tünetek jelentkezése esetén mégis tanácsos orvoshoz fordulni.

papagájbetegség
papagájbetegség

Papagájbetegség betegség tünetei:

Hőemelkedés, láz, fejfájás, izomfájdalom, köhögés, szívdobogás-érzés, orrvérzés, hasmenés, hányás, tüdőgyulladás, sárgaság, zavartság, delírium. A láz esetleg három hétig is eltart. Tetracyclin-kezelés mellett a tünetek egy-két nap alatt enyhülnek. A papagájbetegség kórokozóját hordozó madár maga nem minden esetben beteg. A beteg állat aluszékony, étvágytalan, gyenge, hasmenése van, esetleg megbénul. Az állatorvos antibiotikummal kezeli a madarat. A betegség bejelentés-köteles.

Papagájbetegség betegség kezelése:

A psittacois antibiotikummal (általában tetracyclin származékokkal) eredményesen gyógyítható. A szövődmények elkerülése érdekében szigorú ágynyugalom javasolt. Szükség esetén fájdalom-csillapító, nyugtató illetve köhögéscsillapító szedése javasolt. Papagájbetegség gyanúja esetén az orvos az általános vizsgálat során különös gonddal hallgatja meg a tüdőt és a hörgőket, majd laboratóriumi vérvizsgálatot rendel. A psittacosisos beteget fertőző osztályon kezelik, szigorú ágynyugalom mellett. A tetracyclin-kúrát egy hétig ajánlatos folytatni.

Májkóma betegség

A májkóma súlyos májelégtelenség következtében fellépő eszméletlen állapot. A májat károsító betegségek –gyulladások, mérgezések, daganatok- miatt a máj működése felmondja a szolgálatot, a beteg életveszélye állapotba kerül. Májelégtelenség esetén az anyagcsere felborul. A só-víz háztartás megzavarodik, a fehérjék lebontása elégtelen, a vér ammóniatartalma megnövekszik, a vérszérum vegyhatása megváltozik.

A pusztuló májsejtekből származó anyagok bekerülnek a vérkeringésbe. Mindennek következtében idegrendszeri tünetek, pszichés zavarok, tudatzavar lép fel. A beteg állapota fokozatosan romlik. A májelégtelenség végső stádiuma a kómás, eszméletlen állapot.

Májkóma betegség kialakulása

A májkóma a májelégtelenség végső stádiuma. A májat károsító megbetegedések (hepatitis, mérgezések, daganatok) és bizonyos gyógyszerek roncsolják a májszövetet. Az aktív májsejtek a túlzott alkoholfogyasztás következtében is degenerálódnak. Az elpusztult májsejtek helyét kötőszöveti állomány tölti ki: májcirrózis alakul ki.

A beteg máj nem tudja ellátni feladatát, a vért nem méregteleníti megfelelően. A keringésbe jutó mérgező anyagok –a bélből felvett fehérje és a bomlástermékek, az ammónia és az elpusztult májszövet- agykárosodást és veseelégtelenséget okoznak. A veseelégtelenség miatt a szervezetben további mérgező anyagok halmozódnak fel. A májelégtelenség okozta só-víz-háztartási zavar további agyműködési zavart, valamint szív- és keringési elégtelenséget okoz.

májkóma
májkóma

Májkóma betegség tünetei:

Zavartság, szellemi leépülés, aluszékonyság, beszédzavarok, jellegzetes remegő kényszermozgás, flapping tremor („szárnyverdesés”), az agyi elektromos tevékenység megváltozása.

Májkóma betegség kezelése:

A májelégtelenséget előidéző betegség kiküszöbölésével a májkóma elkerülhető. A májelégtelenség gyakorlatilag nem gyógyítható, csupán a romlás folyamata lassítható. Májkárosító szerek (gyógyszer, permetezőszer) okozta mérgezés esetén a vért mesterséges úton, hemodialízis segítségével tisztítják.

A károsodott májat speciális diétával és szigorú alkohol absztinenciával kell kímélni, hogy a májkómát megelőzzük. Ma már szükség esetén a májtranszplantáció lehetősége is felmerül. Kialakult májkóma esetén a lehetőségekhez képest csökkentik vagy teljesen megszüntetik a fehérje bevitelt. A bélben az anyagcsere során keletkező bomlástermékek hashajtással, beöntéssel és a bél átmosásával igyekeznek eltávolítani. Az ammóniatermelő bélflóra baktériumait antibiotikumok segítségével irtják.

Mivel a máj károsodása nem fájdalmas, az elváltozásokra rendszerint csak későn, a tünetek kialakulása után derül fény. Májkárosodás esetén a beteg speciális diétára szorul. Az alkoholfogyasztást feltétlenül mérsékelni kell. Májműködési zavar gyanúja esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A májelégtelenségben szenvedő beteg rendszeres orvosi ellenőrzésre és kezelésre szorul. A májkóma, súlyos, életveszélyes elváltozás. A gyógyulás esélye a máj állapotától és a májvédelem lehetőségétől függ.