levertség - Betegség

Tályog betegség

A tályog (abscessus) a környezettől élesen elhatárolt, betokosodott gennyes folyamat (gennygyülem). A gennyes elváltozást általában valamilyen gennykeltő baktérium (Staphylococcus) okozza. A gennyesedés és a tályogképződés a szervezet bármely részén kialakulhat, tüdő-, agy-, vese-, bőrtályog stb. formájában. Szőrtüszőgyulladás: A szőrtüsző valamilyen gennykeltő baktérium okozta gyulladása.

Tályog betegség kialakulása

A gennykeltő baktériumok a szervezetben bárhol gennyesedési folyamatot kelthetnek, ennek nyomán tályog alakulhat ki. A bőrtályogok általában a bőrfelszínen az emberrel együtt élő, úgynevezett szaprofita baktériumok kóros elszaporodása miatt jönnek létre.

Bizonyos betegségek, mint például a cukorbetegség, az ekcémás bőrelváltozások és a krónikus fertőző megbetegedések hajlamosítanak a gennyes tályogképződésre. A tályog környékén rendszerint gyulladásos reakció alakul ki. A nagy tályogot rohamokban (általában délután) jelentkező magas láz kíséri.

Tályog betegség tünetei:

Láz, levertség, bőrpír, a bőr kimelegedése, fájdalmas duzzanat, lüktetés.

Tályog betegség kezelése:

A tályog és a fekélyesedés ritkán gyógyul meg magától. Láz, egyéb tünetek és szövődmények kísérhetik. A komplikációk elkerülése érdekében minél hamarabb forduljunk orvoshoz! A gennyes tályog csak a genny kiürülése után gyógyul, ezért ha a tályogüreg önmagától nem nyílik meg, sebészi úton meg kell nyitni és ki kell üríteni.

Felületes tályogok esetén a beavatkozást a járóbeteg ellátásban, rövid narkózisban végzik. Nagyobb vagy belső szerveket érintő tályog esetén a beavatkozás általában kórházi ellátást igényel. A nagyobb műtétet narkózisban végzik.

Szénanátha betegség

Szénanátha betegség: Az immunrendszerünk néha túl jól, túl érzékenyen végzi szervezetünk védelmét. Ennek következtében az ártalmatlan anyagokat is kiszűr, védekezik ellene. Ebből alakulhat ki allergia, szénanátha.

Szénanátha betegség kialakulása

A szénanátha kiváltója leggyakrabban a szénából szálló virágpor, a pollen. Ez érintkezik az orral, szemmel, vagy a hörgők nyálkahártyájával és felszabadítja a hisztamint. Ez a hormon kitágítja a véredényeket, megduzzadnak a szövetek. Így a nyálkahártya begyullad és a hörgők összeszűkülnek.

Szénanátha betegség tünetei:

Kellemetlen dolgokat produkáló tünetei vannak. A nyálkahártya megduzzad, viszket. Az orr eldugul, sokat tüsszögünk. Igen felerősödő nátha tünetek jelentkeznek. A szem is viszket, vörös lesz és könnyezik. Asztmatikus ziháló köhögés. Fejfájás, láz, nincs étvágy, fáradtak leszünk és levertek. Nem tudunk nyugodtan aludni.

Szénanátha betegség kezelése:

Általában antihisztaminnal kezelik, ami megszünteti a hisztamin hatását. Ha ez kevés, akkor orrspray-t is kell alkalmazni mellé.Ha észleljük magunkon ezeket a tüneteket, akkor forduljunk orvoshoz. Ha már tudjuk, hogy pollenérzékenyek vagyunk, akkor még tavasz előtt menjünk megelőző kezelésre, mely évente ismétlendő.

Amennyire lehetséges kevesebbet tartózkodjunk a szabadban, mikor az allergiánkat kiváltó növények virágzanak. Mivel a szénanáthát a széllel szállt virágpor váltja ki, ami ráadásul három különböző fajta, ezért figyeljünk virágzásukra. Tavaszi: tölgy, szil, juhar, éger, nyírfák virágzása. Nyári: füvek, gyomok pora. Őszi: gyomok pora.

Övsömör betegség

Övsömör betegség: Kórokozója a bárányhimlő vírusához hasonló herpesz vírus. A gerincvelői érzőideg- vagy agyidegdúc heveny, vírusos eredetű gyulladása. Az érzőideg lefutása mentén, a bőrön és/vagy a nyálkahártyán hólyagos elváltozás jelenik meg. Legjellemzőbb megjelenési formája a törzsön övszerűen lefutó, bárányhimlőszerű kiütés.

Övsömör betegség kialakulása

A kiütés rendszerint az ideg lefutása mentén elhelyezkedő, jól elhatárolt területre lokalizálódik. A gyulladás általában egyoldali: csak az idegszelvény fél oldalát, az egyik dúcot érinti. A betegség időseknél gyakoribb, mint fiataloknál.

Mivel általában az immunrendszer legyengülése esetén jelenik meg, feltételezhető, hogy az idegdúcban megbúvó herpesz vírus támad újra, a bárányhimlő során kialakult immunitás gyengülése révén.

Övsömör betegség tünetei:

Levertség, láz, erős, körülhatárolt helyi fájdalom, élénkvörös foltok, bárányhimlőszerű kiütés, folyadékkal teli hólyagok

Övsömör betegség kezelése:

Az idejében felismert és megfelelően kezelt övsömör általában szövődménymentesen gyógyul. A viszkető, fájdalmas bőrelváltozások hűsítő, fájdalomcsillapító kenőcsökkel kezelendők. A viszketés és a fájdalom gyógyszerekkel is enyhíthető. A kórokozók szaporodása antivirális szerekkel gátolható. A kellemetlen idegi tünetek fájdalomcsillapítóval és B-vitaminnal mérsékelhetők. Minél több ágynyugalom, pihenés javasolt.

A kiütéseket és a hólyagokat nem szabad elvakarni, mert könnyen felülfertőződhetnek. Bőrelváltozás esetén minden esetben orvoshoz kell fordulni. Ha a kórokozó valamelyik agyideg lefutása mentén (arc, homlok, szem, fül) támad, a betegség súlyos szövődményekkel járhat, a szem, illetve a fül maradandó károsodását idézheti elő, egyoldali süketséget, vakságot okozhat.

A nemi szervekre átterjedő övsömör szintén igen veszélyes, és sürgősen kezelendő. Súlyos esetben, különösen az agyidegek érintettsége esetén a betegség kórházi kezelést igényel.

Nyálmirigygyulladás betegség

Nyálmirigygyulladás betegség: Általában az ellenállóképesség csökkenése során alakul ki. A nyálmirigyek gyulladását rendszerint vírusok vagy baktériumok idézik elő.

Nyálmirigygyulladás betegség kialakulása

A nyálmirigyek bakteriális fertőzését gennykeltő baktériumok (Staphylococcusok, Streptococcusok vagy Pneumococcusok) okozzák, daganatos megbetegedések, súlyos fertőző betegségek (tífusz, skarlát) mellett. A leggyakoribb nyálmirigygyulladás a mumpsz.

A Cytomegalia-vírus okozta gyulladás, jellemzően újszülöttkori megbetegedés. A vírus már a méhen belüli élete során megfertőzi a magzatot. Nagyon elterjedt vírus, ellenanyaga minden második ember vérében kimutatható. Elégtelen szájhigiéné esetén a szájban felszaporodó kórokozók is nyálmirigygyulladást okozhatnak.

Nyálmirigygyulladás betegség tünetei:

Rossz szájíz, fájdalom, szájszárazság, levertség, láz, gennyes váladék.

Nyálmirigygyulladás betegség kezelése:

Az akut nyálmirigygyulladás antibiotikumokkal kezelendő. Az antibiotikumos kezelés mellett fontos a nyálelválasztás- és elfolyás serkentése. Ezt rágógumi rágásával, C-vitamin tabletta szopogatásával vagy néhány csepp citrom fogyasztásával érhetjük el. Krónikus nyálmirigygyulladás esetén helyi antibiotikus kezelés is szükséges. A betegség antibiotikus gyógyszeres kezelés hatására rövid idő alatt gyógyul.

Krónikus gyulladás esetén a tünetek kevésbé kifejezettek, a betegség elhúzódik. Rendszeresen visszatérő nyálmirigygyulladás esetén röntgenbesugárzás ajánlott. A konzervatív kezelés ellenére sem gyógyuló gyulladás sok esetben csak a nyálmirigy műtéti eltávolításával szüntethető meg. A száj és a nyak fájdalma, duzzanata esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz!

Nátha betegség

Nátha betegség: Más néven megfázásnak nevezzük. Összefoglaló név, melyet a légutak vírus által létrejött betegségeinek megnevezésére használunk.

Nátha betegség kialakulása

A kórokozók általában cseppfertőzés útján terjednek beszéd, tüsszentés vagy köhögés útján. Belélegezzük őket, de kézfogáskor is fertőződhetünk. Évente átlagosan négy-öt alkalommal leszünk náthásak anélkül, hogy védetté válnánk a betegséggel szemben.

Nátha betegség tünetei:

Köhögés, gyakori orrfújás, kötőhártya-gyulladás, torokfájás, fejfájás, végtagfájdalom, levertség, láz.

Nátha betegség kezelése:

Miután a náthát a legtöbb esetben vírusok okozzák, a betegség maga nem kezelhető. Csupán a tüneteket csökkenthetjük. A bőséges folyadékfogyasztás megnyugtatja a nyálkahártyát és megindítja a váladékozást. A hideg konyhasóoldat különösen jó hatású. Hasznos lehet különböző illóolajok inhalálása, belélegzése is. Ezenkívül nagy számban léteznek nátha elleni szerek, gyógyszerek is, amelyek legtöbbje recept nélkül kapható a patikákban is.

Antibiotikumok szedése nátha esetén értelmetlen, hiszen ezek hatásta¬lanok a vírusokkal szemben.

Ha néhány napig ágyban maradunk, főleg, ha lázunk is van, meggyorsítjuk a gyógyulást és elkerüljük a szövődményeket. A forró lábfürdő csodát tehet.
A nátha legtöbbször nem veszélyes betegség, általában egy hét alatt elmúlik.
Súlyosabb esetben, legyengült vagy idős betegeknél azonban szövődmények — bronchitis, tüdőgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, illetve középfülgyulladás — léphetnek fel.

Minden — különösen az alsó légutak (a tüdő és a hörgők) lázzal járó fertőző megbetegedése orvosi kivizsgálást igényel.

Májrák betegség

Májrák betegség: A máj daganatos elváltozása rendszerint áttét, metasztázis: a daganatos sejtek valamely más szervből kerülnek a májba a véráram útján, és ott az eredeti tumorsejtek szaporodnak tovább. Előfordulhat azonban, hogy maguk a májsejtek indulnak kóros szaporodásnak, ilyenkor elsődleges, primer májrákról beszélünk.

Májrák betegség kialakulása

A primer májrák Dél-Európában gyakoribb. Ázsiában és Afrikában – valószínűleg a penészgombával fertőzött ételek rákkeltő toxin (aflatoxin)-tartalma miatt – igen elterjedt. A májsejtrák egyik ritka fajtája az úgynevezett kötőszöveti lemezes rák, amely rendszerint a viszonylag fiatal felnőtteket érinti. Ezt nem előzi meg májzsugorodás, B vagy C típusú májgyulladás, sem másmilyen ismert kockázati tényező.

Májrák betegség tünetei:

Gyors (néhány hét alatt megfigyelhető) májmegnagyobbodás, levertség, a lép esetleges duzzanata, jobb oldali felhasi fájdalom, testsúlycsökkenés, láz, esetleg sárgaság.

Májrák betegség kezelése:

A májrák hazánkban elsősorban az alkoholizmus talaján alakul ki. A primer májrákban szenvedő betegek felének anamnézisében alkoholos májzsugor (májcirrózis) szerepel. A sárgaságot okozó Hepatitis-B-vírus súlyosan károsítja a májsejteket. Ezáltal mintegy százszorosára növeli a májrák veszélyét. Bizonyos mérgező anyagok, például a vinilklorid, az arzén, egyes penészgombák toxinjai szintén növelik a betegség kockázatát.

Mivel a gyógyulásra csak korai felismerés és a betegség kezdeti stádiumában való beavatkozás esetén van esély, a gyanús tünetekkel minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. A máj viszonylag kevés érzőideget tartalmaz. Fájdalom hiányában a máj daganatos elváltozását általában későn ismerik fel. Sikeres műtétre csak a daganat korai felismerése esetén van esély. A betegség korai felismerése azonban viszonylag ritka. A sugárterápia és a citosztatikus kezelés sajnos nem eredményes.

A máj áttétes daganatai a szervezet más részéről terjedtek át a májra. Leggyakrabban a tüdőből, az emlőből, a vastagbélből, a hasnyálmirigyből és a gyomorból erednek. A leukémia és az egyéb vérképzőszervi nyirokdaganatok is beszűrhetik a májat. Néha a májáttét az első jele annak, hogy a betegnek rákos daganata van.

Erythema nodosum betegség

Erythema nodosum betegség: Artériák körüli bőrgyulladás. A láb és a felső végtagok betegsége. Kb. egy-öt centiméter átmérőjű, kerek vagy ovális, alig kiemelkedő gyulladásos, fájdalmas, feszes tapintású csomókkal jelentkezik. Láz és ízületi fájdalom kíséri. Négy-hat hét alatt barnás folttal gyógyul.

Erythema nodosum betegség kialakulása

Ha önálló betegségként alakul ki, akkor általában valamilyen kórokozó jutott a szervezetbe, ami ott gyulladást okoz. Másik lehetséges kialakulása, hogy a szervezetben jelen lévő antigénre reagál tévesen a szervezet. A erythema nodosum kialakulhat egyéb betegségek kísérőjelenségeként is.

Erythema nodosum betegség tünetei:

Feszes, fényes bőr, levertség, láz, fájdalom.

Erythema nodosum betegség kezelése:

Csak tünetileg kezelhető. A lázcsillapítás mellett elsődleges teendő az allergiás bőrreakciók megszüntetése. Az általános és helyi gyógyszeres kezelés a kortikoszteroid készítmények súlyos mellékhatásai miatt korlátozott ideig folytatható. Az ágynyugalom jelentősen csökkenti a fájdalmakat. Amennyiben bakteriális fertőzés áll a betegség hátterében, tartós antibiotikus kezelés, általában penicillinkúra, szükséges. Ha az allergiás reakciót valamilyen gyógyszer váltja ki, a gyógyszer elhagyása, gyógyszerváltás segít. Az enyhe erythema nodosum házilag is gyógyítható. Az érintett testrészeket nyugalomba, polcoljuk fel. A bőrfelszín gyulladása nedves, kamillás borogatással kezelendő.

Cukorbetegség betegség

Cukorbetegség betegség: Mikor a vércukor szintje kórosan megemelkedik, akkor diabetes mellitus-ról, vagyis cukorbetegségről beszélünk. Oka, hogy a hasnyálmirigyben kevés inzulin termelődik. Ennek hiányában a cukor nem jut ki a vérből és a vércukorszint kórosan megemelkedik.

Cukorbetegség betegség kialakulása

A szervezet vércukorszintje viszonylag labilis, vércukor-ingadozás fennállhat. Éhezés vagy nagyobb fizikai megterhelés, stressz hatására leeshet a szint (hypoglykaemia), ellenkező esetben vagy fokozott cukorfogyasztás esetén pedig hirtelen megemelkedhet (hyperglykaemia). Hypoglykaemiás anyagcserezavar esetén azonnal cukrot kell juttatni a szervezetbe, cukros folyadék vagy kockacukor, vagy szénhidrát tartalmú étel fogyasztásával. Eszméletvesztés esetén, intravénás formában kell bejuttatni a cukrot a szervezetbe.

Cukorbetegség betegség tünetei:

Fáradékonyság, levertség, szomjúság, fokozott vizeletmennyiség, állandó éhség érzet, vagy pont az ellenkezője: étvágytalanság, tudatbeszűkülés, eszméletvesztés.

Cukorbetegség betegség kezelése:

Az inzulin hiányát pótolni kell: Ha az inzulintermelés elégtelen, akkor azt cukoranyagcsere tabletta megfelelő adagú szedésével kell helyreállítani. Az inzulintermelés teljes hiányakor a fehérjemolekulákból álló inzulin a gyomorban lebomlik és nem fejti ki hatását, ezért injekció beadásával kell a véráramba juttatni. A betegség folyamán a vércukorszint ingadozó lehet, ezért azt rendszeresen ellenőrizni kell.

Agyvelőgyulladás betegség

Agyvelőgyulladás betegség: Az agy szöveti állományának bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés okozta gyulladása. A gyulladás létrejöhet valamilyen általános fertőzés kapcsán, a véráram útján vagy valamilyen környezeti lobos folyamatnak az agyállományra terjedésével. Sok esetben a vírusos agyhártyagyulladás (meningitis) terjed át az agyállományra és okoz agyvelőgyulladást. Az agyvelőgyulladást rendszerint gerincvelőgyulladás (myelitis) kíséri.

Agyvelőgyulladás betegség kialakulása

Kialakulásához számos tényező – immungyengeség, általános ellenállóképesség csökkenés, egyéb fertőző megbetegedés – egyidejű fennállása szükséges. Kórokozója leggyakrabban a mumpsz, a kanyaró, a gyermekbénulás, a bárányhimlő vírusa és a Herpes simplex vírus. Az agyvelőgyulladás pontos diagnózisa vér- és liquorvizsgálat alapján állítható fel. A betegség típusa az agyfolyadék összetétele alapján határozható meg.

Agyvelőgyulladás betegség tünetei:

Tudat- és személyiségváltozás, hányinger, hányás, láz, fej-, tarkó- és végtagfájdalmak, levertség, görcsrohamok.

Agyvelőgyulladás betegség kezelése:

A kórokozók kitenyésztése alapján intenzív terápiás körülmények között célzott, illetve széles spektrumú antibiotikum-terápiát indítanak. Az időben felismert és kezelt agyvelőgyulladás általában szövődménymentesen gyógyul. A későn felismert és az irreverzibilis agyi károsodást okozó agyvelőgyulladás után súlyos szövődmények – tudatzavar, pszichés károsodás, személyiségváltozás, epilepszia – maradhatnak vissza.

Az agyhártyagyulladás igen súlyos szövődményeket okozhat: légzészavar, keringés összeomlás, általános görcsroham léphet fel. Légzészavar, eszméletvesztés esetén gépi mesterséges lélegeztetés szükséges. Fejfájás, tarkókötöttség, végtagfájdalom, általános gyengeség, levertség, hányinger, hányás, görcsroham esetén azonnal forduljunk orvoshoz! A betegség magas lázzal, hányingerrel, hányással, nyugtalansággal, agresszivitással, vagy ellenkezőleg, levertséggel, tompultsággal, zavartsággal, esetleg eszméletvesztéssel kezdődik. Sok esetben fájdalmas izomgörcs, görcsroham alakul ki. Az agyvelőgyulladás súlyos agyi roncsolódást okozhat.