láz - Betegség

Vesekő betegség

Vesekő betegség: A vesekövek a vizeletből kicsapódó sókból kialakuló kemény, többnyire mésztartalmú konglomerátumok a vesekelyhekben és a vesemedencékben. A kőképződés előtt gyakori jelenség az úgynevezett vesehomok képződés illetve ürítés. Ha a vesekő a húgyutakban elakad, a húgyutak izomzata görcsbe jön, és vesekólika alakul ki. A kólika görcsös fájdalom, deréktájtól indul, és a lágyékba sugárzik. A vesekő férfiaknál gyakoribb, mint nőknél.

Vesekő betegség kialakulása

A vesekőképződés oka gyakran ismeretlen. Keletkezésében valószínűleg a táplálkozás is szerepet játszik. Az emelkedett vérkalcium szint mindenképpen hajlamosító tényező. Szerepe lehet a nagymértékű tejfogyasztásnak és egy ritka betegségnek – a mellékpajzsmirigy fokozott működésének (hyperparathyreoidizmus) is. Köszvényes anyagcserezavarban és különböző bélbetegségek talaján úgynevezett húgysavkő képződhet.

Vesekő betegség tünetei:

Időszakosan fellépő vesetáji, a lágyékba sugárzó fájdalom, hányinger, hányás, gyomortáji fájdalom és puffadás, véres vizelet, láz, fáradság, általános rossz közérzet.

Vesekő betegség kezelése:

Veseköves roham esetén az orvos mindenekelőtt görcsoldót és fájdalomcsillapítót ad a betegnek. Ennek hatására a húgycsőizomzat ellazul, a görcs oldódik és a kő –ha nem túl nagy- eltávozhat a vizelettel. Ha a kő nem távozik, mögötte vizeletpangás áll be, és a pangó vizeletben könnyen felszaporodnak a baktériumok. Ez az állapot vesekárosodáshoz vezethet, ezért a követ műtéti úton el kell távolítani.

A nagy veseköveket ma már ultrahanggal is össze lehet törni. Egy speciális berendezés segítségével kis darabokra törik a követ, darabjai a vizelettel eltávozhatnak. Ez az érzéstelenítés nélkül is elvégezhető beavatkozás a kő nagyságától függően 30-45 percig tart. Rendszeres testmozgással, bő folyadékbevitellel, normális, egészséges testsúly mellett elkerülhetjük a vesekőképződést. Akinek már volt veseköve, tudja, hogy a megelőzés milyen fontos.

Tüdőgyulladás betegség

Tüdőgyulladás betegség: A tüdőgyulladást általában valamilyen fertőzés okozza: bakteriális, vírusos, gombás, parazitás. Influenza és a megfázás esetén nagyobb a kialakulás veszélye.

Gyakori kórokozói a baktériumok: (streptococcusok – ezek közül is leginkább a pneumococcusok -, Haemophilus influenzae, Staphylococcusok, Chlamydia, Mycoplasma, Legionella) és a vírusok: (Influeza, adeno, parainfluenza, RSV, CMV).

Tüdőgyulladás betegség kialakulása

A betegség kialakulása rövid. A beteg állapota órák alatt romlik, láztalan állapotban sem könnyebbül meg. A súlyos bakteriális tüdőgyulladásban szenvedő beteg általában kórházi kezelést kíván, vénás antibiotikum adását, gyakran intenzív osztályon történő ápolást. Sokszor számos alsó légúti vírusfertőzést tévesztenek össze gennyes tüdőgyulladással.

Tüdőgyulladás betegség tünetei:

Rossz közérzet, magas láz, hidegrázás, köhögés. Hányás, hát- és hasi fájdalom, nehézlégzés, szapora pulzus, magas légzésszám, sápadtság.

Tüdőgyulladás betegség kezelése:

A bakteriális eredetű tüdőgyulladásokat mindig antibiotikumokkal kezelik. Van, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adása szükséges, mert általában nem áll a rendelkezésére mikrobiológiai diagnózis, ezért csak sejthető, milyen típusú kórokozó okozhatta a beteg tüdőgyulladását. Körülbelül 7-14 napig tart az antibiotikus kezelés.

Vírusok által okozott tüdőgyulladás:
A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális fertőzések kezelésére antibiotikumra lehet szükség.

Toxoplazmózis betegség

Toxoplazmózis betegség: Igen ritka fertőző betegség, melyet a Toxoplasma gondii parazita okoz. Gazdaszerve a macska, hordozza, ürülékével választja ki, terjeszti. A székletben csak 3-4 nap elteltével válik fertőzővé. Így az utcán, esetleg a homokozókban lévő macskaszéklet több hónapon át terjeszti a fertőzést. A házi macskát tartók nagyon kell ügyeljenek a higiénére és az etetésére (nyers húst ne adjunk neki). De minden ember és melegvérű állat lehet köztes gazda.

Toxoplazmózis betegség kialakulása

Szennyeződésekkel, porral, szájon keresztül, vagy ha köztes gazdaként bármilyen állat nem megfőtt húsának elfogyasztásával juthat az emberi szervezetbe.

Toxoplazmózis betegség tünetei:

Lázas állapot, megduzzadt nyirokcsomók, influenzára hasonlító tünetek, agyhártya- és agyvelő gyulladás, ízületi fájdalmak, gyulladások.

Toxoplazmózis betegség kezelése:

A fertőzés megnyilvánulásai közül az a legveszélyesebb, mikor az Édesanyán keresztül a magzathoz eljut. Az anya tünetmentessége lehetetlenné teszi a folyamat felismerését. A köldökzsinóron keresztül vérkeringés útján kaphatja el a magzat, és sokszor már a méhen belül meghal. Ha megszületik sajnos rövid ideig él, ugyanis a fertőzés idegrendszeri károsodást, agyvelőgyulladást, vízfejűséget, kóros kis fejűséget, szembetegségeket, vakságot, máj-, lépnagyobbodást, sárgaságot okozhat, s ezek gyógyíthatatlan elváltozások.

Idősebb korban szerencsére sikeresen gyógyítható. Minden esetben orvoshoz kell fordulni. Kórokozója vérvizsgálattal mutatható ki. Akut vagy krónikus lefolyású. Akut megbetegedés a gyakoribb, a krónikus a ritkább. A toxoplazmózis gyakori fertőződés, a világon nagyon elterjedt, de mégis maga a betegség ritka betegség, igen ritkán manifesztálódik.

Tífusz betegség

Tífusz betegség: Ezt a járványos, akut fertőző betegséget a ruhatetű okozza és terjeszti. Nagyon súlyos, az egész testre kiterjedő, néha halált okozó betegség, de ma már igen ritka és inkább a higiéné nélküli területeken jellemző, mivel a beteg vérével terjed, és a ruhatetű viszi egyik emberről a másikra a fertőzést.

Tífusz betegség kialakulása

A megbetegedés a tetű csípését követően, tizenkét-tizennégy napos lappangási idő után, hirtelen borzongással, hidegrázással, igen magas lázzal kezdődik. A lappangási időben általános levertség, bágyadtság tapasztalható. Kezdetben a láz többször elmúlik és visszatér, majd tartósan, egyenletesen magas lesz.

A lázas időszak ötödik napján gombostűfejnyi, lencsényi foltok, kiütések jelentkeznek a lágyékban, a csuklók és a bokák felett, majd a végtagokon és a törzsön. A hetedik napon a beteg hallucinálni kezd, izgatottá válik, beszéde érthetetlen lesz. Izomereje gyengül, szinte alig tud mozogni.

Tífusz betegség tünetei:

Hirtelen fellépő láz, keringési elégtelenség, foltos, kékes-vörös bőrkiütések, fejfájás, végtagfájdalmak, puffadt arc.

Tífusz betegség kezelése:

A Rickettsiák a tetracyclin¬és chloramfenicol-készítmé¬nyek hatására elpusztulnak. Idejében kezdett antibiotikus kezelés, lázcsillapítás, infúziós terápia mellett a betegség a legtöbb esetben szövődménymentesen gyógyul. A gyógyszeres kezelés mellett rendkívül fontos a beteg gondos ápolása, tisztántartása, szájának rendszeres ápolása.

A kezelés hatására gyógyuló beteg a harmadik héten hirtelen láztalanná válik, gyorsan magához tér, a külvilág iránti érdeklődése és testi ereje visszatér, de továbbra is sokáig fáradékony, sovány, sápadt.
A betegség a higiénés előírások betartásával, szükség esetén tetűirtással megelőzhető.

Tályog betegség

A tályog (abscessus) a környezettől élesen elhatárolt, betokosodott gennyes folyamat (gennygyülem). A gennyes elváltozást általában valamilyen gennykeltő baktérium (Staphylococcus) okozza. A gennyesedés és a tályogképződés a szervezet bármely részén kialakulhat, tüdő-, agy-, vese-, bőrtályog stb. formájában. Szőrtüszőgyulladás: A szőrtüsző valamilyen gennykeltő baktérium okozta gyulladása.

Tályog betegség kialakulása

A gennykeltő baktériumok a szervezetben bárhol gennyesedési folyamatot kelthetnek, ennek nyomán tályog alakulhat ki. A bőrtályogok általában a bőrfelszínen az emberrel együtt élő, úgynevezett szaprofita baktériumok kóros elszaporodása miatt jönnek létre.

Bizonyos betegségek, mint például a cukorbetegség, az ekcémás bőrelváltozások és a krónikus fertőző megbetegedések hajlamosítanak a gennyes tályogképződésre. A tályog környékén rendszerint gyulladásos reakció alakul ki. A nagy tályogot rohamokban (általában délután) jelentkező magas láz kíséri.

Tályog betegség tünetei:

Láz, levertség, bőrpír, a bőr kimelegedése, fájdalmas duzzanat, lüktetés.

Tályog betegség kezelése:

A tályog és a fekélyesedés ritkán gyógyul meg magától. Láz, egyéb tünetek és szövődmények kísérhetik. A komplikációk elkerülése érdekében minél hamarabb forduljunk orvoshoz! A gennyes tályog csak a genny kiürülése után gyógyul, ezért ha a tályogüreg önmagától nem nyílik meg, sebészi úton meg kell nyitni és ki kell üríteni.

Felületes tályogok esetén a beavatkozást a járóbeteg ellátásban, rövid narkózisban végzik. Nagyobb vagy belső szerveket érintő tályog esetén a beavatkozás általában kórházi ellátást igényel. A nagyobb műtétet narkózisban végzik.

Szénanátha betegség

Szénanátha betegség: Az immunrendszerünk néha túl jól, túl érzékenyen végzi szervezetünk védelmét. Ennek következtében az ártalmatlan anyagokat is kiszűr, védekezik ellene. Ebből alakulhat ki allergia, szénanátha.

Szénanátha betegség kialakulása

A szénanátha kiváltója leggyakrabban a szénából szálló virágpor, a pollen. Ez érintkezik az orral, szemmel, vagy a hörgők nyálkahártyájával és felszabadítja a hisztamint. Ez a hormon kitágítja a véredényeket, megduzzadnak a szövetek. Így a nyálkahártya begyullad és a hörgők összeszűkülnek.

Szénanátha betegség tünetei:

Kellemetlen dolgokat produkáló tünetei vannak. A nyálkahártya megduzzad, viszket. Az orr eldugul, sokat tüsszögünk. Igen felerősödő nátha tünetek jelentkeznek. A szem is viszket, vörös lesz és könnyezik. Asztmatikus ziháló köhögés. Fejfájás, láz, nincs étvágy, fáradtak leszünk és levertek. Nem tudunk nyugodtan aludni.

Szénanátha betegség kezelése:

Általában antihisztaminnal kezelik, ami megszünteti a hisztamin hatását. Ha ez kevés, akkor orrspray-t is kell alkalmazni mellé.Ha észleljük magunkon ezeket a tüneteket, akkor forduljunk orvoshoz. Ha már tudjuk, hogy pollenérzékenyek vagyunk, akkor még tavasz előtt menjünk megelőző kezelésre, mely évente ismétlendő.

Amennyire lehetséges kevesebbet tartózkodjunk a szabadban, mikor az allergiánkat kiváltó növények virágzanak. Mivel a szénanáthát a széllel szállt virágpor váltja ki, ami ráadásul három különböző fajta, ezért figyeljünk virágzásukra. Tavaszi: tölgy, szil, juhar, éger, nyírfák virágzása. Nyári: füvek, gyomok pora. Őszi: gyomok pora.

Q láz betegség

Q láz betegség: Az influenzás tüdőgyulladáshoz hasonló, bakteriális eredetű, felső légúti huruttal és magas lázzal járó megbetegedés.

Q láz betegség kialakulása

A kórokozót a kecske, a szarvasmarha és a juh hordozza és viszi át az emberre. A betegség ezért elsősorban az állattartók, a vágóhídi, hús- és tejfeldolgozó munkások körében terjed. A higiénia ezért rendkívül fontos.

Emberről-emberre ritkán terjed, a kórokozó általában az állatokkal való kontaktus során vagy kullancscsípés útján jut be az emberbe. A levegőben lebegő, fertőzött állati ürülékkel szennyezett por belélegzésével is terjedhet. A kórokozó a fertőzött tehenek húsában és tejében is fertőz.

A betegség kórokozója a Rickettsia burnetii nevű, a sejtekben élősködő rendkívül kicsiny baktérium. A melegebb éghajlatú országokban a fertőződés gyakoribb.

Q láz betegség tünetei:

Magas, negyven fokig terjedő láz, köhögés, véres köpet, fejfájás, hasmenés, herefájás, szívpanaszok, légzési nehézségek.

Q láz betegség kezelése:

A láz hét, legfeljebb tizennégy napig tart. Marandó károsodást okozhat a tüdőn és más szervekben, rendszerint azonban nyomtalanul gyógyul. Influenzás jellegű, lázas állapot esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Az agy és egyéb fontos szervek veszélyes akut és maradandó károsodást szenvedhetnek.

A betegség esetleg halálos kimenetelű is lehet, ezért minden esetben orvosi kezelést igényel. A járványveszély miatt a betegséget be kell jelenteni.

Prosztatagyulladás betegség

Prosztatagyulladás betegség: A gesztenye nagyságú prosztata (dülmirigy) gyulladását, a húgycsövön keresztül történő bakteriális fertőzés okozza. A prosztata valójában nem egyetlen mirigy, hanem egy 30-50 speciális mirigyből álló szerv. A húgyhólyag alatt elhelyezkedő kb. 20 gramm súlyú prosztata hengerszerűen veszi körül a húgycső kezdeti szakaszát. A férfi nemi szervek közé tartozik. A mirigy tejszerű, híg váladékot termel. A hímivarsejtekkel együtt ez a váladék alkotja az ondófolyadékot (ejakulátum). A prosztata bakteriális gyulladása, a prostatitis, rendszerint húgyuti fertőzés következménye. Ezzel összefüggésben jelentkező vizelési zavarok heves alhasi, esetleg deréktájba sugárzó fájdalmat okoznak.

Prosztatagyulladás betegség kialakulása

A betegséget baktériumok, például gonococcusok idézik elő. A baktériumok általában a húgyutakon át jutnak a prosztatába, de a fertőzés a véráram vagy a nyirokrendszer útján is bejuthat. A prosztatagyulladás hátterében egyéb okok, például a prosztata csatornák elzáródása is állhatnak.

Prosztatagyulladás betegség tünetei:

Vizeletürítéskor jelentkező fájdalom, fájdalmas vizelési inger, fokozatosan jelentkező tompa fájdalom, láz, általános betegségérzet, húgycsőfolyás.

Prosztatagyulladás betegség kezelése:

Az akut prosztatagyulladás antibiotikummal (baktériumgátló preparátummal) rendszerint eredményesen gyógyítható, különösen akkor ha a kezelést már 8-14. napon megkezdik. A kezelést gyakran nyálkahártya-duzzanatcsökkentő gyógyszerrel egészítik ki. Amennyiben a gyulladást nem kezelik idejében megfelelő gyógyszerekkel, fennáll a tályogképződés veszélye.

Ha a prosztata akut gyulladását egyáltalán nem vagy esetleg rosszul kezelik, krónikussá válhat. Akut gyulladást idézhet elő a gonorrhoea és a tuberkolózis is, ez ma azonban már ritka. Elhúzódó panaszok esetén az antibiotikus kezelés prosztatamasszázzsal egészíthető ki. Ilyenkor az orvos kimasszírozza a váladékot a megduzzadt prosztatából. A váladék eltávolítása után a mirigy vérellátása javul, a gyógyulási folyamat felgyorsul.

Papagájbetegség betegség

Papagájbetegség betegség: Az ornithhosis (görög ornis „madár”) nevű, bakteriális eredetű, fertőző megbetegedés valamennyi madárfajtáról átterjedhet az emberre. A betegséget a papagáj-ember kapcsolatban figyelték meg először, innen a „papagájbetegség” elnevezés, ma már azonban tudjuk, hogy a többi, emberközelben élő madár – kanári, baromfi, veréb, galamb – is terjeszti. A kórokozó a Chlamidia psittaci (latin-psitta „papagáj”).

A fertőzés emberről emberre is terjedhet. A betegség terjedésének elkerülése érdekében a fertőzött beteget legalább két hétre elkülönítik környezetétől. A megbetegedést az illetékes hatóságnak jelenteni kell. A papagájbetegség viszonylag nehezen diagnosztizálható, mert tünetei a típusosak. Megjelenésében megtévesztően hasonlít az enyhe influenzához, a tífuszhoz, illetve a tüdőgyulladáshoz. Ezért rendszerint későn azonosítják.

Legyengült, idős egyéneknél a betegség prognózisa rossz, súlyos esetben halálos kimenetelű is lehet. A gyermekek és a fiatalok gyógyulási esélye jó. A megbetegedés a teljes szervezetet legyengíti, ezért a gyógyulás viszonylag lassú, a teljes felépülés akár hetekig is eltart.

Papagájbetegség betegség kialakulása

A madár szervezetében sejtparazita életmódot folytató rendkívül kicsiny korokozó baktérium az állat széklete, a por, a madár tollában megbúvó atkák révén kerülhet az ember szervezetébe. Előfordulhat, hogy maga a kórokozót hordozó madár nem beteg. A madárral való közeli kontaktusban levő állattartók fokozottan veszélyeztetettek. A fertőzést városi galambok is terjeszthetik.

A nagy csapatban, kis helyen összezsúfoltan élő állatok körében a kórokozó gyorsan terjed. Ha a madarat higiéné szabályainak megfelelően tartjuk, a betegség megelőzhető. Ha a madáron betegség tünetei jelentkeznek, azonnal vigyük állatorvoshoz! Az influenza jellegű tünetek, a tisztázatlan eredetű láz, a kínzó köhögés, a véres köpet, a fejfájás, a levertség esetleg psittacoisra is utalhat. Noha a megbetegedés ritka, az állattartóknak a fenti tünetek jelentkezése esetén mégis tanácsos orvoshoz fordulni.

Papagájbetegség betegség tünetei:

Hőemelkedés, láz, fejfájás, izomfájdalom, köhögés, szívdobogás-érzés, orrvérzés, hasmenés, hányás, tüdőgyulladás, sárgaság, zavartság, delírium. A láz esetleg három hétig is eltart. Tetracyclin-kezelés mellett a tünetek egy-két nap alatt enyhülnek. A papagájbetegség kórokozóját hordozó madár maga nem minden esetben beteg. A beteg állat aluszékony, étvágytalan, gyenge, hasmenése van, esetleg megbénul. Az állatorvos antibiotikummal kezeli a madarat. A betegség bejelentés-köteles.

Papagájbetegség betegség kezelése:

A psittacois antibiotikummal (általában tetracyclin származékokkal) eredményesen gyógyítható. A szövődmények elkerülése érdekében szigorú ágynyugalom javasolt. Szükség esetén fájdalom-csillapító, nyugtató illetve köhögéscsillapító szedése javasolt. Papagájbetegség gyanúja esetén az orvos az általános vizsgálat során különös gonddal hallgatja meg a tüdőt és a hörgőket, majd laboratóriumi vérvizsgálatot rendel. A psittacosisos beteget fertőző osztályon kezelik, szigorú ágynyugalom mellett. A tetracyclin-kúrát egy hétig ajánlatos folytatni.

Övsömör betegség

Övsömör betegség: Kórokozója a bárányhimlő vírusához hasonló herpesz vírus. A gerincvelői érzőideg- vagy agyidegdúc heveny, vírusos eredetű gyulladása. Az érzőideg lefutása mentén, a bőrön és/vagy a nyálkahártyán hólyagos elváltozás jelenik meg. Legjellemzőbb megjelenési formája a törzsön övszerűen lefutó, bárányhimlőszerű kiütés.

Övsömör betegség kialakulása

A kiütés rendszerint az ideg lefutása mentén elhelyezkedő, jól elhatárolt területre lokalizálódik. A gyulladás általában egyoldali: csak az idegszelvény fél oldalát, az egyik dúcot érinti. A betegség időseknél gyakoribb, mint fiataloknál.

Mivel általában az immunrendszer legyengülése esetén jelenik meg, feltételezhető, hogy az idegdúcban megbúvó herpesz vírus támad újra, a bárányhimlő során kialakult immunitás gyengülése révén.

Övsömör betegség tünetei:

Levertség, láz, erős, körülhatárolt helyi fájdalom, élénkvörös foltok, bárányhimlőszerű kiütés, folyadékkal teli hólyagok

Övsömör betegség kezelése:

Az idejében felismert és megfelelően kezelt övsömör általában szövődménymentesen gyógyul. A viszkető, fájdalmas bőrelváltozások hűsítő, fájdalomcsillapító kenőcsökkel kezelendők. A viszketés és a fájdalom gyógyszerekkel is enyhíthető. A kórokozók szaporodása antivirális szerekkel gátolható. A kellemetlen idegi tünetek fájdalomcsillapítóval és B-vitaminnal mérsékelhetők. Minél több ágynyugalom, pihenés javasolt.

A kiütéseket és a hólyagokat nem szabad elvakarni, mert könnyen felülfertőződhetnek. Bőrelváltozás esetén minden esetben orvoshoz kell fordulni. Ha a kórokozó valamelyik agyideg lefutása mentén (arc, homlok, szem, fül) támad, a betegség súlyos szövődményekkel járhat, a szem, illetve a fül maradandó károsodását idézheti elő, egyoldali süketséget, vakságot okozhat.

A nemi szervekre átterjedő övsömör szintén igen veszélyes, és sürgősen kezelendő. Súlyos esetben, különösen az agyidegek érintettsége esetén a betegség kórházi kezelést igényel.