H1N1 influenza betegség

H1N1 influenza betegség  kialakulása, tünetei, kezelése

A sertésinfluenza vírus H1N1 típusa az embereket is veszélyeztető vírus. A sertésinfluenza gyakori a sertések között és halált is okozhat. Ez egy légzőszervrendszert megtámadó betegség és okozója az A típusú influenza-vírus. 1930-ban sikerült azonosítani. Sajnos, ha a sertés egyszerre több influenza vírus által lesz megfertőzve akkor a kórokozók genetikai állománya keveredhet és ebből kifejlődhet egy új vírustörzs mely az emberekre is veszélyes lehet, mint a H1N1.

H1N1 influenza betegség kialakulása

A vírus közvetlenül érintkező emberek között terjedhet és így járványt okoz. Köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő részecskéket a beteg közelében lévők belélegzik és így továbbterjed a vírus. Ha hozzáérünk valamilyen fertőzött területhez s a kezünkkel az orrunkhoz, szánkhoz, szemünkhöz érünk, megfertőződünk. A megfertőződöttek már azelőtt fertőznek 1-2 nappal, mielőtt a tünetek megjelennek rajtuk. A tünetek megjelenése után még 1 hétig fertőzhet a beteg. A kisgyermekek még tovább fertőznek.

H1N1 influenza
H1N1 influenza

H1N1 influenza betegség tünetei:

Hirtelen jelentkező, 38 C fölötti láz, fejfájás, orrdugulás, köhögés, ízületi fájdalom, általános kimerültség, étvágytalanság.
Esetleg: orrfolyás, torokfájás, hányinger, hányás, hasmenés.

H1N1 influenza betegség kezelése:

Antibiotikum szedésével nem érünk el gyorsabb eredményt, mivel a H1N1-et vírus okozza. A szervezetünk meg tud bírkózni a betegséggel, szerencsés esetben néhány nap alatt, de a küzdelem fájdalmakkal, magas lázzal jár. Az ágybafekvést kötelezően meg kell tartani, rengeteg folyadékot kell fogyasztani, lázat csillapítani és minden jelentkező tünet enyhítésére törekedni. Orvosi ellenőrzés szükséges. Antivirális szer alkalmazásáról csak az orvos dönthet. Figyeljünk oda a tünetekre hogy időben elkapható legyen a vírus, és orvoshoz fordulhassunk, mivel ez a vírus sajnos halált is okozhat.

Gégegyulladás, laryngitis

A gégét bélelő nyálkahártya, illetve a gégét alkotó porcok, izmok és szalagok gyulladásos megbetegedése. Bakteriális vagy vírusos fertőzés, megfázás, influenza okozza. A fertőző gyermekbetegségeknek (skarlát, kanyaró, rubeóla, diftéria, mumpsz) is gyakori velejárója. Általában heveny formában jelentkezik, majd könnyen krónikussá fajul.

Gégegyulladás betegség kialakulása

Akut vagy krónikus laryngitist okozhatnak a levegővel belélegzett izgató vagy káros anyagok (a légszennyeződés, a por, a gőzök, a gázok, a vegyi anyagok, a dohányfüst) is. A színészek, énekesek és pedagógusok esetében a hangszalagok túlerőltetése okozta gégegyulladás jellegzetes foglalkozási ártalom. Az akadályozott orrlégzés, illetve helytelen légzés és beszédtechnika mellett kialakult nyitott szájon át történő légzés szintén gégegyulladáshoz vezethet. A gége nedves gyulladása esetén a fokozott nyáktermelődés felrakódásokhoz, lepedékképződéshez vezet. Száraz gyulladás esetén a nyáktermelődés csökken.

Gégegyulladás, laryngitis
gégegyulladás, laryngitis

Gégegyulladás betegség tünetei:

Köhögés, rekedtség, torokkaparás, nyelési fájdalom, láz, gennyes váladékképződés, rossz közérzet, nehezített légzés, légszomj.

Gégegyulladás betegség kezelése:

Mivel a gégegyulladás a hangszalagokat is érinti, igen fontos a szigorú „hangdiéta”. A beteg nem beszélhet, legfeljebb suttoghat. A nyálkahártya duzzanata gyulladás- és ödéma csökkentő gyógyszerekkel mérsékelhető. A köhögéscsillapító gyógyszerek mellett a kamillás inhalálás, a meleg mézes tej, a meleg limonádé is csökkenti a köhögési ingert és a gége szárazságérzetét. A kisgyermekek esetében lepedőkből „gőzsátort” készíthetünk. Bakteriális eredetű gyulladás esetén antibiotikus gyógyszerek adása is javasolt. A magas láz lázcsillapítókkal és hideg vizes borogatással csökkenthető. A gégegyulladás megelőzése érdekében mellőzzük a dohányzást! Lehetőleg ne tartózkodjunk tartósan szennyezett, száraz, poros, káros anyagokkal telített levegőn! Torokfájás, torokkaparás, légzési nehézséget okozó torokduzzanat, köhögés esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert a kezeletlen akut gégegyulladás krónikussá válhat. A tünetek hátterében nemcsak gyulladás, hanem egyéb súlyos elváltozás is állhat! Az idejében felismert és szakszerűen kezelt gégegyulladás általában veszélytelen, szövődménymentesen gyógyul. A gyermekkori, lepedék és álhártya-képződéssel járó gégegyulladás azonban súlyos légzési nehézséget, életveszélyes állapotot idézhet elő.

Erythema nodosum

Artériák körüli bőrgyulladás. A láb és a felső végtagok betegsége. Kb. egy-öt centiméter átmérőjű, kerek vagy ovális, alig kiemelkedő gyulladásos, fájdalmas, feszes tapintású csomókkal jelentkezik. Láz és ízületi fájdalom kíséri. Négy-hat hét alatt barnás folttal gyógyul.

Erythema nodosum betegség kialakulása

Ha önálló betegségként alakul ki, akkor általában valamilyen kórokozó jutott a szervezetbe, ami ott gyulladást okoz. Másik lehetséges kialakulása, hogy a szervezetben jelen lévő antigénre reagál tévesen a szervezet. A erythema nodosum kialakulhat egyéb betegségek kísérőjelenségeként is.

erythema nodosum
erythema nodosum

Erythema nodosum betegség tünetei:

Feszes, fényes bőr, levertség, láz, fájdalom.

Erythema nodosum betegség kezelése:

Csak tünetileg kezelhető. A lázcsillapítás mellett elsődleges teendő az allergiás bőrreakciók megszüntetése. Az általános és helyi gyógyszeres kezelés a kortikoszteroid készítmények súlyos mellékhatásai miatt korlátozott ideig folytatható. Az ágynyugalom jelentősen csökkenti a fájdalmakat. Amennyiben bakteriális fertőzés áll a betegség hátterében, tartós antibiotikus kezelés, általában penicillinkúra, szükséges. Ha az allergiás reakciót valamilyen gyógyszer váltja ki, a gyógyszer elhagyása, gyógyszerváltás segít. Az enyhe erythema nodosum házilag is gyógyítható. Az érintett testrészeket nyugalomba, polcoljuk fel. A bőrfelszín gyulladása nedves, kamillás borogatással kezelendő.

Emlőmirigy-gyulladás

Az emlőmirigy-gyulladás a szoptatás időszakában a leggyakoribb (matitis puerperalis), azonban nem csak a gyermekágyban fordulhat elő: az emlőmirigyek elváltozása krónikus gyulladást válthat ki.

Emlőmirigy-gyulladás betegség kialakulása

Az akut emlőmirigy-gyulladást általában a szoptatás idején a felhám kis sérülésein keresztül az emlőbe jutó baktérium (Staphilococcus aureus) okozza. A szülészeti osztályokon jelen levő kórokozó a személyzet közvetítésével, szennyezett tárgyakról, az anya kezéről vagy a csecsemő orr-, illetve garatüregéből kerül az emlő bőrére, majd a repedéseken, ragádokon át a tejutakba, a tejmirigyekbe. Harminc év felett a normális öregedési folyamat során kitáguló tejjáratokba kerülő sejttörmelék és váladék talaján kórokozó nélkül is gyulladás léphet fel. Az elváltozás hegszövet, ciszta, sipoly, fekélyek képződéséhez vezethet. A gyermekágyi emlőmirigy-gyulladás a betegség kifejlődési, úgynevezett inkubációs idejének megfelelően általában a szülés utáni nyolcadik-tizennyolcadik napon lép fel. Az elváltozás rendszerint csak az egyik emlőt érinti. Az emlő megduzzad, fájdalmassá válik, bőre vöröses lesz. A környéki nyirokcsomók megduzzadnak, nyomásérzékennyé válnak. Hidegrázás, láz jelentkezik. Gennyes, tályogos elváltozás esetén a láz periodikusan visszatér.

emlőmirigy gyulladás
emlőmirigy

Emlőmirigy-gyulladás betegség tünetei:

Heveny emlőmirigy-gyulladás: fájdalom és feszülés az egyik emlőben, bőrpír, nyirokcsomó-duzzanat, láz, hidegrázás. Krónikus emlőmirigy-gyulladás: fájdalom mindkét emlőben, híg, vízszerű váladékozás az emlőbimbóból.

Emlőmirigy-gyulladás betegség kezelése:

A gyermekágyi emlőmirigy-gyulladás a tejelválasztás csökkenésével és a tejürülés könnyítésével mérsékelhető. Az emlőre hideg vagy meleg vizes borogatást helyeznek. A feszülő emlőt melltartóval tehermentesítik. Az emlőt ki kell fejni. Szükség esetén a tejelválasztást gyógyszeresen is gátolják. Ha a gyulladás ennek ellenére sem csökken, antibiotikumos gyógyszeres kezelés javasolt. A gennyes gyulladás ‑ beolvadását meleg vizes borogatással segítik elő. A keletkező tályogokat sebészeti úton feltárják és a tályog üregét kitisztítják. A krónikus emlőmirigy-gyulladást gyulladásgátló gyógyszerekkel, illetve antibiotikumokkal kezelik. A tályogokat és cisztákat műtéti úton kell eltávolítani. A szoptatós anyák ügyeljenek az emlő higiénéjére. Az emlőt és az emlőbimbót lehetőleg fertőtlenítőszerrel (bórvízzel, Neomagnolos oldattal) is mossák le. A szülészeten, illetve a szoptatási időszakban az emlő fájdalmas feszülését azonnal jelezzük az orvosnak. A későbbiekben a menstruáción kívüli emlőfeszülés gyulladásos elváltozásra utalhat. Ilyen esetben feltétlenül forduljunk orvoshoz.

Aids

Acquired Immune Deficiency Syndrome. Szerzett immunhiányos betegség. Előidézője a HIV (human immunodeficiency virus) vírus. A fertőzés csökkenti a szervezet ellenálló-képességét, immunitását, így fertőzések lépnek fel. Az AIDS-es szervezet fogékony lesz a fertőzésekre, és hajlamos a daganatos megbetegedésekre. A bőrrák, az úgynevezett Kaposi-szarkóma, az előrehaladott állapotú AIDS-betegeknél gyakori. Az AIDS egy egész tünetcsoportot úgynevezett szindrómát, takar.

Aids betegség kialakulása

A HIV-vírus az ondóból, a hüvelyváladékból, a könnyből, a nyálból, az anyatejből, a vérből és a vizeletből mutatható ki. A fertőzés csak közvetlenül a véren vagy nyálon át történő érintkezés során terjed, tehát szexuális kontaktussal, terhesség alatt, szülés közben vagy vérátömlesztés során. A kábítószeres betegek körében a közös fecskendő használata növeli a fertőzésveszélyt.

aids
aids

Aids betegség tünetei:

Láz, tüdőgyulladás, fáradtságérzet, levertségérzés, hasmenés, testsúlycsökkenés, erős éjszakai izzadás, visszatérő fertőző betegségek, nyirokcsomó-duzzanat, emlékezetzavarok, agyhártyagyulladás.

Aids betegség kezelése:

A betegség jelenleg még nem gyógyítható, az utóbbi időben azonban jó eredményekkel kecsegtetnek a különféle vírusgátló gyógyszer-kombinációk. A fertőzést követően, bizonyos idő elteltével – néha csak évek múlva – banális náthához hasonló megbetegedés lép fel. Később láz, torokfájás, fáradtságérzet és nyirokcsomó duzzanat jelentkezik. Az AIDS ebben a stádiumában már rendszerint halálos kimenetelű. Az immunrendszer gyengülésével a beteget egyre gyakrabban támadják meg kórokozók, lefogy, könnyen elfárad, stb. A beteg állapota változó: egy ideig javul, majd ismét romlik. A késői szakaszban a fertőzések mellett különböző daganatos betegségek lépnek fel. A HIV-fertőzöttekkel való normális kapcsolat nem jelent fertőzésveszélyt. A vírus cseppfertőzéssel (vízzel, levegőn) nem terjed.

Agyvelőgyulladás

Az agy szöveti állományának bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés okozta gyulladása. A gyulladás létrejöhet valamilyen általános fertőzés kapcsán, a véráram útján vagy valamilyen környezeti lobos folyamatnak az agyállományra terjedésével. Sok esetben a vírusos agyhártyagyulladás (meningitis) terjed át az agyállományra és okoz agyvelőgyulladást. Az agyvelőgyulladást rendszerint gerincvelőgyulladás (myelitis) kíséri.

Agyvelőgyulladás betegség kialakulása

Kialakulásához számos tényező – immungyengeség, általános ellenállóképesség csökkenés, egyéb fertőző megbetegedés – egyidejű fennállása szükséges. Kórokozója leggyakrabban a mumpsz, a kanyaró, a gyermekbénulás, a bárányhimlő vírusa és a Herpes simplex vírus. Az agyvelőgyulladás pontos diagnózisa vér- és liquorvizsgálat alapján állítható fel. A betegség típusa az agyfolyadék összetétele alapján határozható meg.

Agyvelőgyulladás
agyvelőgyulladás

Agyvelőgyulladás betegség tünetei:

Tudat- és személyiségváltozás, hányinger, hányás, láz, fej-, tarkó- és végtagfájdalmak, levertség, görcsrohamok.

Agyvelőgyulladás betegség kezelése:

A kórokozók kitenyésztése alapján intenzív terápiás körülmények között célzott, illetve széles spektrumú antibiotikum-terápiát indítanak. Az időben felismert és kezelt agyvelőgyulladás általában szövődménymentesen gyógyul. A későn felismert és az irreverzibilis agyi károsodást okozó agyvelőgyulladás után súlyos szövődmények – tudatzavar, pszichés károsodás, személyiségváltozás, epilepszia – maradhatnak vissza. Az agyhártyagyulladás igen súlyos szövődményeket okozhat: légzészavar, keringés összeomlás, általános görcsroham léphet fel. Légzészavar, eszméletvesztés esetén gépi mesterséges lélegeztetés szükséges. Fejfájás, tarkókötöttség, végtagfájdalom, általános gyengeség, levertség, hányinger, hányás, görcsroham esetén azonnal forduljunk orvoshoz! A betegség magas lázzal, hányingerrel, hányással, nyugtalansággal, agresszivitással, vagy ellenkezőleg, levertséggel, tompultsággal, zavartsággal, esetleg eszméletvesztéssel kezdődik. Sok esetben fájdalmas izomgörcs, görcsroham alakul ki. Az agyvelőgyulladás súlyos agyi roncsolódást okozhat.

Majomhimlő

Az 1950-es években fedezték fel ezt a vírusos megbetegedést. Eredetileg majmokban találták meg, onnan kapta a nevét. Nem közvetlen leszármazottja a sok halálos áldozatot szedő fekete himlőnek. A majomhimlő kiütések gyakran az arcon jelennek meg és onnan terjednek át más szervekre. Afrikában a halálozási aránya 3,6% volt az Európai és az Észak-Amerikai fertőzöttek közül viszont nem halt meg senki. Ebben közrejátszik az is, hogy a himlő elleni oltást 1980-ig kötelezően adták, így a 40 évesnél idősebbek védettek a betegség ellen.

Majomhimlő betegség kialakulása:

A vírus képes emberek és állatok között egyaránt terjedni. A majomhimlő lappangási ideje 5 és 21 nap között van. A kezdeti stádiumra a láz, a fájdalmak és a nyirokcsomók megduzzadása a jellemző. Az ezt követő szakaszban a láz elmúlik és megjelennek a nagyon viszkető kiütések. A végső szakaszban a kiütések varasodnak és leesnek. A majomhimlő lefolyása általában 2-4 hét.

majomhimlő
majomhimlő

Majomhimlő betegség tünetei:

láz, fáradtság, duzzadt nyirokcsomók, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, később viszkető kiütések megjelenése.

Majomhimlő betegség kezelése:

Nem létezik gyógyszer a majomhimlő ellen, a tüneteket kezelik, ezáltal teszik elviselhetőbbé a betegséget. Megelőzésben segítség lehet a himlő elleni oltás, valamint a gyakori tisztálkodás és a fertőzött betegek elkülönítése.

Covid-19

A covid-19 egy koronavírus okozta betegség, mely elsősorban a légutakat támadja meg. Kutatók szerint állatokban alakult ki, majd tobzoskák és denevérek közvetítése által jutott át az emberbe. Elsősorban cseppfertőzés útján terjed, de a koronavírus betegséget szoros érintkezés vagy szennyezett felületek is közvetítik. Hivatalosan elfogadott gyógyszer még nincs ellene, megelőző oltásokkal lehet védekezni.

Covid 19 betegség kialakulása

A 2020-as világjárvány eredetileg Kínából, Vuhan városából indult ki, itt 2019 végén okozott tömeges megbetegedést. Általában cseppfertőzés után a SARS-CoV-2 örökítőanyaga elszaporodik a felső légutakban. Ezt követően alakulhat ki a tüdőgyulladás, amit súlyos esetben az ARDS állapot követ, amikor már a keringés is károsodhat. Lappangási ideje 2 és 14 nap között van..

covid 19
covid 19

Covid-19 betegség tünetei:

Láz, köhögés, fejfájás, fáradtság, izom- vagy testfájdalmak, íz- vagy szagvesztés, torokfájás, hányinger, hasmenés, szaglászavar, ízérzékelés zavar.

Covid 19 betegség kezelése:

Jelenleg még csak kísérleti stádiumú gyógyszerek léteznek, antivirális szerek közül jelentősebb a paracetamol, ibuprofen, favipiravir. Az antibiotikumok a szövődmények illetve a bakteriális felülfertőződés elkerülésében segíthetnek.

Agytályog

Az agytályog, a gennyes agyhártyagyulladás következménye. Kezelésére gondosan oda kell figyelni, mert életveszélyes szövődményei lehetnek.

Agytályog betegség kialakulása:

A tályogképződést, mindig valamilyen baktérium által okozott gyulladás előzi meg. Ez alatt a gyulladásos folyamat során fehérvérsejtekből, szövettörmelékből, baktériumokból és savókból álló, sűrű, sárgás-fehér folyadék, genny képződik. A felbomlott szövetállományban a sejtek elpusztulnak és létrejön egy úgynevezett gennyes beolvadás, és egy telt üreg képződik, amit tályognak hívunk. E körül néhány hónap alatt kötőszövetes tok keletkezik, s így nyomni kezdi az agyvelőállományt, idegsejteket, idegpályákat. Bénulást, tudatzavart, epilepsziát okozhat.

agytályog
agytályog

Agytályog betegség tünetei:

Fejfájás, hányinger, hányás, bénulás, érzés-tudatzavar, láz, epilepszia, beszédzavar.

Agytályog betegség kezelése:

Mivel a letokolt agytályog nem okoz idegrendszeri zavarokat, ezért bármely tünet esetén orvoshoz tanácsos fordulni. Agytályog gyanúja esetén ideggyógyászati, vér, gerincfolyadék, computertomográfia, és mágnesesrezonancia vizsgálat szükséges. A tályogot műtéti úton el kell távolítani. Szerencsére legtöbbször teljes egészében eltávolítható. Fontos előtte és utána, antibiotikum célzott szedése. Az időben felfedezett agytályogból a beteg maradéktalanul felgyógyul.