hányinger - Betegség

Vesekő betegség

Vesekő betegség: A vesekövek a vizeletből kicsapódó sókból kialakuló kemény, többnyire mésztartalmú konglomerátumok a vesekelyhekben és a vesemedencékben. A kőképződés előtt gyakori jelenség az úgynevezett vesehomok képződés illetve ürítés. Ha a vesekő a húgyutakban elakad, a húgyutak izomzata görcsbe jön, és vesekólika alakul ki. A kólika görcsös fájdalom, deréktájtól indul, és a lágyékba sugárzik. A vesekő férfiaknál gyakoribb, mint nőknél.

Vesekő betegség kialakulása

A vesekőképződés oka gyakran ismeretlen. Keletkezésében valószínűleg a táplálkozás is szerepet játszik. Az emelkedett vérkalcium szint mindenképpen hajlamosító tényező. Szerepe lehet a nagymértékű tejfogyasztásnak és egy ritka betegségnek – a mellékpajzsmirigy fokozott működésének (hyperparathyreoidizmus) is. Köszvényes anyagcserezavarban és különböző bélbetegségek talaján úgynevezett húgysavkő képződhet.

Vesekő betegség tünetei:

Időszakosan fellépő vesetáji, a lágyékba sugárzó fájdalom, hányinger, hányás, gyomortáji fájdalom és puffadás, véres vizelet, láz, fáradság, általános rossz közérzet.

Vesekő betegség kezelése:

Veseköves roham esetén az orvos mindenekelőtt görcsoldót és fájdalomcsillapítót ad a betegnek. Ennek hatására a húgycsőizomzat ellazul, a görcs oldódik és a kő –ha nem túl nagy- eltávozhat a vizelettel. Ha a kő nem távozik, mögötte vizeletpangás áll be, és a pangó vizeletben könnyen felszaporodnak a baktériumok. Ez az állapot vesekárosodáshoz vezethet, ezért a követ műtéti úton el kell távolítani.

A nagy veseköveket ma már ultrahanggal is össze lehet törni. Egy speciális berendezés segítségével kis darabokra törik a követ, darabjai a vizelettel eltávozhatnak. Ez az érzéstelenítés nélkül is elvégezhető beavatkozás a kő nagyságától függően 30-45 percig tart. Rendszeres testmozgással, bő folyadékbevitellel, normális, egészséges testsúly mellett elkerülhetjük a vesekőképződést. Akinek már volt veseköve, tudja, hogy a megelőzés milyen fontos.

Migrén betegség

A migrén órákig vagy napokig tartó, erős féloldali fejfájás. Többnyire rohamszerűen jelentkezik, esetenként hányás, szemkáprázás és látási zavar kíséretében. Az agyi artériák összehúzódása és- kitágulásakor lép fel. A megnövekedett véráramlás okozza a jellegzetes migrénes fejfájást.

Migrén betegség kialakulása

Az agyi artériák görcsreakcióját kiválthatja az időjárás változása, alkoholfogyasztás, dohányzás, valamilyen testi vagy lelki megterhelés. A migrén hátterében nyaki gerincproblémák is állhatnak. A migrén a nőknél gyakoribb mint a férfiaknál. Mivel a menstruáció körül sokszor fordul elő migrénes roham, a migrén kialakulásában feltételezhetően a hormonok is szerepet játszanak. A hormonhatásokra utalhat a migrénes rohamok ritkulása a változó kor után. A fogamzásgátló gyógyszerek viszont, éppen ellenkezőleg, növelik a migrénre való hajlamot.

Migrén betegség tünetei:

Féloldali fejfájás, látászavar, hányás, hányinger, fényérzékenység.

Migrén betegség kezelése:

Ha a migrénes roham rendszeresen visszatér, feltétlenül forduljunk orvoshoz, függetlenül attól, hogy a fejfájás milyen gyakran, például hetente 3-4-szer vagy csak havonta 1-2 al¬kalommal jelentkezik. Az orvos megelőző gyógyszeres kezelést javasolhat. Mivel a migrén nehezen tüntethető el ha már elkezdődött. A különösen heves migrénes roham az agyi vérátáramlást elősegítő, ergotamin-tartalmú szerekkel kezelhető.

A jellegzetes migrénes roham, látási zavarokkal és szemkáprázással kezdődik. Ezt körülbelül húsz perc múlva halántéktáji vagy az egyik szem fölötti erős fejfájás követi. A szúró jellegű fejfájás általában féloldali. A beteg közérzete ezzel párhuzamosan romlik, hányinger kínozza. A roham 3-48 órán át tarthat. A migrén nem veszélyes betegség, a beteg számára azonban jelentős testi és lelki megterhelést jelent.

Meniére betegség

Meniére betegség: A belső fülben található egyensúlyszerv zavara. Az elváltozás a belső fül hártyás labirintusát érinti, a csontos részeket nem.

Meniére betegség kialakulása

A roham szerűen jelentkező panaszok fél-három órán keresztül állnak fenn. A köztes időszak általában panaszmentes. A rohamok sűrűsége az életkor előrehaladtával csökken. Meniére-betegség lényege az ismeretlen eredetű folyadékszaporulat a hártyás labirintusban. A Meniére-betegség rendszerint középkorú betegeknél jelentkezik. A férfiak és a nők egyformán érintettek.

A kialakult betegség a beteg egész élete során fennállhat, a rohamok gyakorisága és a tünetek erőssége eltérő lehet. A rohammentes időszak hetekig, hónapokig, akár egy évig is eltarthat. A panaszok az életkor előrehaladtával csökkennek. Idős korban a tünetek enyhülnek, kezelés általában nem szükséges.

A Meniére-betegség rendszerint nem veszélyes. Az egyensúlyzavar azonban bizonyos helyzetekben — autóvezetés közben, magasban, gépen dolgozóknál — súlyos következményekkel járhat.

Meniére betegség tünetei:

Fülzúgás, forgó jellegű szédülés, émelygés, hányinger, halláscsökkenés.

Meniére betegség kezelése:

A szédüléses, fülzúgásos roham idején elsődleges fontosságú az ágynyugalom. A beteg feküdjön le, kerülje az izgalmakat. Ha szükséges, vegyen be nyugtató gyógyszert. A kellemetlen tünetek legjobb ellenszere a teljes nyugalom. Roham esetén azonnal feküdjünk le és lazuljunk el. Az autogén tréning, illetve az egyéb relaxációs módszerek segítségével a rohamok könnyebben uralhatók.

Súlyos esetben orvosi beavatkozás szükséges. Émelygés, hányinger esetén a szokásos hányingercsillapító „útitabletta” jó hatású lehet. Ha a gyógyszeres kezelés eredménytelen, ha a rohamok egyre gyakrabban ismétlődnek és súlyosbodnak, műtéti beavatkozás szükséges.

Jóllehet a műtéttel is csupán a szédülés és a hányinger szüntethető meg, a fülzúgás és a halláscsökkenés nem orvosolható. Fokozatosan súlyosbodó fülzúgás, halláscsökkenés és gyakori émelygés, hányinger esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni!

Magas vérnyomás betegség

Magas vérnyomás: A felnőttek esetében akkor beszélünk magas vérnyomásról (hypertonia), ha két különböző napon legalább három, különböző időpontban végzett vérnyomásmérés átlagértéke magasabb, mint 140/90 Hgmm (higanymilliméter). A kritikus értéket a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása alapján állapították meg.

Orvosi szempontból elsősorban az alsó érték (a kisebb szám), az úgynevezett diasztolés érték a mértékadó. Ha a diasztolés érték 90-104 Hgmm között van, enyhe, 105-114 Hgmm között közepes, 115 Hgmm felett súlyos magas vérnyomásról beszélünk.

Korábban úgy tartották, hogy a vérnyomás normál értéke: száz+ az éveink száma. Ez a felfogás már túlhaladott. Az időskori vérnyomás számítására teljesen alkalmatlan.

Magas vérnyomás betegség kialakulása

Az esetek nagy részében a magas vérnyomás oka nem ismert. A tünet a primer (elsődleges) esszenciális hypertonia, így hát maga a betegség. Azt viszont tudjuk, hogy az átmeneti és tartós magas vérnyomás kialakulásában egyaránt szerepet játszik például a túlsúly, a túlzott sófogyasztás, az alkohol, a dohányzás, a mozgás hiánya, a stressz, a zaj, a vér ólomtartalma, az öröklött hajlam és a gyógyszerek egész sora.

Minél szűkebbek, minél kevésbé rugalmasak a vérerek falai, annál inkább emelkedik a vérnyomás. Például bizonyos szív- és vesebetegségek, illetve cukorbetegség is vérnyomás-emelkedést okoz. Ha a vérnyomás emelkedésének valamilyen okát sikerül kimutatni, szekunder hypertoniáról (másodlagos magas vérnyomásról) beszélünk. A magas vérnyomásos betegek csupán 10 százaléka szekunder hypertoniás. Ezekben az esetekben, a kiváltó ok, az alapbetegség kezelése az elsődleges.

Magas vérnyomás betegség tünetei:

Fejfájás, orrvérzés, szédülés, hányinger, hányás, látási zavarok, nyugtalanság, görcsök, szívelégtelenség, mellkasi fájdalom.

Magas vérnyomás betegség kezelése:

Első lépésként szinte minden esetben érdemes megpróbálkozni gyógyszer nélküli kezeléssel. Ha a diasztolés érték 100 Hgmm fölé emelkedik, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek adása javallt. Ha más megbetegedés nem áll fenn, a vérnyomást a következő módszerekkel kell csökkenteni. A testsúly csökkentése:

– sószegény étkezés
– az alkoholfogyasztás csökkentése vagy inkább elhagyása
– autogén tréning
– stresszhelyzetek kerülése
– fogamzásgátló tabletták elhagyása
– a dohányzás elhagyása

Ha ezek a módszerek nem vezetnek eredményre, vagy a beteg nem tartja be az utasításokat, hatékony vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kell alkalmazni. A magas vérnyomásos betegeknek tisztában kell lennie a gyógyszerek lehetséges mellékhatásaival. Korábban azt hitték, hogy a vérnyomáscsökkentő szereket egy életen át kell szedni. Ez a felfogás ma már túlhaladott. Normális életvitel mellett, a sikeres kezelést követően a gyógyszer gyakran elhagytató. Ügyeljünk a helyes táplálkozásra!

A magas vérnyomásos beteg táplálkozásának alapszabálya a következő: kevés só, sok kálium. A sómentes diétához hozzá kell szokni. Ízérző idegeink már alkalmazkodtak a sóhoz, ezért a sótlan ételt már ízetlennek érezzük. A jó szakács fűszerekkel, ételízesítőkkel megfelelően tudja pótolni a sót. A fűszerkeverékekkel azonban csínján kell bánni, mert szinte mindegyik sótartalmú. A konzervek, a készételek szintén sóval készülnek. A kenyérben, felvágottakban, sajtokban szintén sok a só. A vérnyomáscsökkentő szerek hatására a szervezetből fogy a kálium, ezért azt megfelelő étrenddel vagy gyógyszeresen pótolni kell. A magas káliumtartalmú ételek közé tartozik a burgonya, a főzelékfélék, a hüvelyesek, a friss gyümölcsök, a szárított gyümölcsök és a diófélék.

Kullancs encephalitis betegség

Kullancs encephalitis: Legáltalánosabb és legelterjedtebb okozója a kullancs, mely fertőzött. De kevesen tudják hogy ha fertőzött egy tehén, kecske, vagy juh, akkor a tejük is terjeszti e vírust, mely agyhártya- és agyvelőgyulladást okoz. A kullancs-encephalitis az esetek többségében szinte tünetmentesen zajlik, nem manifesztálódik. Ilyen esetben egész életre szóló immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.

Kullancs encephalitis betegség kialakulása

A manifesztálódó, tünetekben megnyilvánuló megbetegedés a harminc-negyven éves korosztálynál a leggyakoribb. Gyermekkorban a tünetek enyhébbek, később egyre súlyosabbak. Az idegrendszeri zavarok súlyos esetben bénuláshoz, tudatzavarhoz vezetnek. A kórokozó vírus csak azokon a területeken él meg, ahol a hőmérséklet minimum évi százötven napon át tíz fok fölött marad, és a levegő nedvességtartalma elég nagy. A vírus a kullancsban telel át. A fertőzés a kullancsok megjelenésekor, tavasszal és kora nyáron gyakori.

A kullancsok állaton és emberen élősködnek, szipókáikkal a gazdaszervezetre tapadva szívják annak vérét. Ekkor kerülhet be a gazdaszervezetbe. Az emberen elsősorban a hajas fejbőrt és a hajlatokat (fül, kéz, láb, hónalj, lágyék) kedvelik. A test felszínébe kapaszkodó kullancsot fejével együtt azonnal el kell távolítani, hogy ne adja át a fertőzést. A korábban elterjedt módszert, miszerint a levegő útját elzáró anyagot (olaj) cseppentettek a kullancsra, ma már nem javasolják. Csipesszel általában könnyen ki lehet csípni az élősködőt, különösen akkor, ha előtte ujjunkkal finoman körkörösen megdörzsöljük az állatot, mintha kis cérnaszálat gombolyítanánk.

Kullancs encephalitis betegség tünetei:

Eleinte láz, fáradtság, fejfájás, derék- és végtagfájdalmak, megfázásos tünetek, gyomor- és bélpanaszok; később tarkókötöttség, tarkómerevség, hányinger, hányás, remegés, görcsök, tudatzavar, bénulások.

Kullancs encephalitis betegség kezelése:

A kullancs okozta agyhártya-és agyvelőgyulladás kórházi kezelést igényel. A terápia lényege az immunizálás, a tünetek gyógyszeres kezelése és a szövődmények megakadályozása. Igen fontos az egy-két hetes ágynyugalom és a lázcsillapítás. A tünetek észlelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A kórokozó vagy az ellenanyag a vér laboratóriumi vizsgálata során kimutatható.

A betegség rendszerint két szakaszra oszlik. Az első szakaszban a beteg lázas, fáradt, hasmenése van, fejfájásra, derékfájásra, végtagfájdalmakra, általános rosszullétre panaszkodik. A betegek 2/3-ad része ezután meggyógyul, nem is sejti, milyen betegségen esett át. A betegek egyharmadánál az első szakaszt követően, egy-húsz nap szünet után magas láz és kifejezett agyhártya-, agyvelőgyulladásos tünetek (fájdalom, görcsök, remegés, bénulások, tudatzavar, eszméletvesztés) lépnek fel.

A kullancs-encephalitis általában nem életveszélyes, csak elvétve halálos, szövődményt nem okoz. A gyógyulás azonban meglehetősen lassú. Az idegrendszeri tünetek, a bénulások fokozatosan visszafejlődnek. A fejfájás sokáig megmaradhat.

Hányás betegség

Akkor beszélünk hányásról, mikor a gyomor tartalma a szájon át távozik. Ilyenkor a szervezetünk védekezik valami ellen és a reflex görcsös, heves izomhúzódást eredményez és ennek következtében jön létre a hányás. A reflex kiváltható, két ujjunkkal, melyeket a garatba dugunk.

Hányás betegség kialakulása

A gyermekek, főleg a csecsemők többszöri hányása szinte természetes, hiszen sokszor nyelnek levegőt evés közben. De figyeljünk oda, mert a heves, görcsös hányás, mely étkezés utáni, lehet a gyomorszáj görcsölésétől is. Ha a hányást láz is kíséri, akkor feltétlen menjünk el a gyermekorvoshoz.
Testi fájdalmaktól való hányás, több tünet együttes jelenségének velejárója, mint például a gyomor nyálkahártyájának gyulladása, fekély, mérgezés.

A migrénes fejfájás gyakran okoz hányást.
Ha a fej megütése után következik be a hányás, akkor agyrázkódás gyanús és orvosi kezelést igényel.

Áldott állapotban lévő hölgyeknél az émelygés, hányás, reggeli hányás sokszor természetes jelenség. De ha ez gyakorivá, erőssé válik vagy nem múlik el, akkor orvoshoz kell fordulni, mert jelentheti terhességi mérgezés fellépését is.
A reggeli hányás ha alkoholistáknál állandósul, akkor az komoly kivizsgálást igényel.
A hányás lehet lelki eredetű is. Például bulimia (étel szándékos kihányása) vagy anorexia nervosa (kóros fogyási kényszer) esetében.

Számos betegség velejárója lehet a hányás: vesekő, vesemedence, petefészek gyulladás, emésztőszervi megbetegedések, bélbetegségek, vakbélgyulladás, májgyulladás.
Ha a hányadékban vér van, akkor rögtön orvoshoz kell fordulni!

Hányás betegség tünetei:

Hányinger, émelygés, hányás, gyomorgörcs.

Hányás betegség kezelése:

A gyomornak nyugalomra van szüksége hányás után, várjunk az ivással-evéssel. Fél órával a hányás után apró kortyokkal itassuk meg a beteget. Ha a hányás ismétlődik akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni, nehogy a beteg kiszáradjon.
Léteznek hányást megelőző gyógyszerek, akinek például utazás során jelentkező problémája a hányás, az előtte vegyen be belőle.

H1N1 influenza betegség

H1N1 influenza betegség kialakulása, tünetei, kezelése

H1N1 influenza betegség: A sertésinfluenza vírus H1N1 típusa az embereket is veszélyeztető vírus. A sertésinfluenza gyakori a sertések között és halált is okozhat. Ez egy légzőszervrendszert megtámadó betegség és okozója az A típusú influenza-vírus. 1930-ban sikerült azonosítani. Sajnos, ha a sertés egyszerre több influenza vírus által lesz megfertőzve akkor a kórokozók genetikai állománya keveredhet és ebből kifejlődhet egy új vírustörzs mely az emberekre is veszélyes lehet, mint a H1N1.

H1N1 influenza betegség kialakulása

A vírus közvetlenül érintkező emberek között terjedhet és így járványt okoz. Köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő részecskéket a beteg közelében lévők belélegzik és így továbbterjed a vírus. Ha hozzáérünk valamilyen fertőzött területhez s a kezünkkel az orrunkhoz, szánkhoz, szemünkhöz érünk, megfertőződünk. A megfertőződöttek már azelőtt fertőznek 1-2 nappal, mielőtt a tünetek megjelennek rajtuk. A tünetek megjelenése után még 1 hétig fertőzhet a beteg. A kisgyermekek még tovább fertőznek.

H1N1 influenza betegség tünetei:

Hirtelen jelentkező, 38 C fölötti láz, fejfájás, orrdugulás, köhögés, ízületi fájdalom, általános kimerültség, étvágytalanság.
Esetleg: orrfolyás, torokfájás, hányinger, hányás, hasmenés.

H1N1 influenza betegség kezelése:

Antibiotikum szedésével nem érünk el gyorsabb eredményt, mivel a H1N1-et vírus okozza. A szervezetünk meg tud bírkózni a betegséggel, szerencsés esetben néhány nap alatt, de a küzdelem fájdalmakkal, magas lázzal jár. Az ágybafekvést kötelezően meg kell tartani, rengeteg folyadékot kell fogyasztani, lázat csillapítani és minden jelentkező tünet enyhítésére törekedni. Orvosi ellenőrzés szükséges. Antivirális szer alkalmazásáról csak az orvos dönthet. Figyeljünk oda a tünetekre hogy időben elkapható legyen a vírus, és orvoshoz fordulhassunk, mivel ez a vírus sajnos halált is okozhat.

Agyvelőgyulladás betegség

Agyvelőgyulladás betegség: Az agy szöveti állományának bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés okozta gyulladása. A gyulladás létrejöhet valamilyen általános fertőzés kapcsán, a véráram útján vagy valamilyen környezeti lobos folyamatnak az agyállományra terjedésével. Sok esetben a vírusos agyhártyagyulladás (meningitis) terjed át az agyállományra és okoz agyvelőgyulladást. Az agyvelőgyulladást rendszerint gerincvelőgyulladás (myelitis) kíséri.

Agyvelőgyulladás betegség kialakulása

Kialakulásához számos tényező – immungyengeség, általános ellenállóképesség csökkenés, egyéb fertőző megbetegedés – egyidejű fennállása szükséges. Kórokozója leggyakrabban a mumpsz, a kanyaró, a gyermekbénulás, a bárányhimlő vírusa és a Herpes simplex vírus. Az agyvelőgyulladás pontos diagnózisa vér- és liquorvizsgálat alapján állítható fel. A betegség típusa az agyfolyadék összetétele alapján határozható meg.

Agyvelőgyulladás betegség tünetei:

Tudat- és személyiségváltozás, hányinger, hányás, láz, fej-, tarkó- és végtagfájdalmak, levertség, görcsrohamok.

Agyvelőgyulladás betegség kezelése:

A kórokozók kitenyésztése alapján intenzív terápiás körülmények között célzott, illetve széles spektrumú antibiotikum-terápiát indítanak. Az időben felismert és kezelt agyvelőgyulladás általában szövődménymentesen gyógyul. A későn felismert és az irreverzibilis agyi károsodást okozó agyvelőgyulladás után súlyos szövődmények – tudatzavar, pszichés károsodás, személyiségváltozás, epilepszia – maradhatnak vissza.

Az agyhártyagyulladás igen súlyos szövődményeket okozhat: légzészavar, keringés összeomlás, általános görcsroham léphet fel. Légzészavar, eszméletvesztés esetén gépi mesterséges lélegeztetés szükséges. Fejfájás, tarkókötöttség, végtagfájdalom, általános gyengeség, levertség, hányinger, hányás, görcsroham esetén azonnal forduljunk orvoshoz! A betegség magas lázzal, hányingerrel, hányással, nyugtalansággal, agresszivitással, vagy ellenkezőleg, levertséggel, tompultsággal, zavartsággal, esetleg eszméletvesztéssel kezdődik. Sok esetben fájdalmas izomgörcs, görcsroham alakul ki. Az agyvelőgyulladás súlyos agyi roncsolódást okozhat.

Covid-19 betegség

Covid-19 betegség: A covid-19 egy koronavírus okozta betegség, mely elsősorban a légutakat támadja meg. Kutatók szerint állatokban alakult ki, majd tobzoskák és denevérek közvetítése által jutott át az emberbe. Elsősorban cseppfertőzés útján terjed, de a koronavírus betegséget szoros érintkezés vagy szennyezett felületek is közvetítik. Hivatalosan elfogadott gyógyszer még nincs ellene, megelőző oltásokkal lehet védekezni.

Covid 19 betegség kialakulása

A 2020-as világjárvány eredetileg Kínából, Vuhan városából indult ki, itt 2019 végén okozott tömeges megbetegedést. Általában cseppfertőzés után a SARS-CoV-2 örökítőanyaga elszaporodik a felső légutakban. Ezt követően alakulhat ki a tüdőgyulladás, amit súlyos esetben az ARDS állapot követ, amikor már a keringés is károsodhat. Lappangási ideje 2 és 14 nap között van..

Covid-19 betegség tünetei:

Láz, köhögés, fejfájás, fáradtság, izom- vagy testfájdalmak, íz- vagy szagvesztés, torokfájás, hányinger, hasmenés, szaglászavar, ízérzékelés zavar.

Covid 19 betegség kezelése:

Jelenleg még csak kísérleti stádiumú gyógyszerek léteznek, antivirális szerek közül jelentősebb a paracetamol, ibuprofen, favipiravir. Az antibiotikumok a szövődmények illetve a bakteriális felülfertőződés elkerülésében segíthetnek.

Agytályog betegség

Agytályog betegség: Az agytályog, a gennyes agyhártyagyulladás következménye. Kezelésére gondosan oda kell figyelni, mert életveszélyes szövődményei lehetnek.

Agytályog betegség kialakulása:

A tályogképződést, mindig valamilyen baktérium által okozott gyulladás előzi meg. Ez alatt a gyulladásos folyamat során fehérvérsejtekből, szövettörmelékből, baktériumokból és savókból álló, sűrű, sárgás-fehér folyadék, genny képződik. A felbomlott szövetállományban a sejtek elpusztulnak és létrejön egy úgynevezett gennyes beolvadás, és egy telt üreg képződik, amit tályognak hívunk. E körül néhány hónap alatt kötőszövetes tok keletkezik, s így nyomni kezdi az agyvelőállományt, idegsejteket, idegpályákat. Bénulást, tudatzavart, epilepsziát okozhat.

Agytályog betegség tünetei:

Fejfájás, hányinger, hányás, bénulás, érzés-tudatzavar, láz, epilepszia, beszédzavar.

Agytályog betegség kezelése:

Mivel a letokolt agytályog nem okoz idegrendszeri zavarokat, ezért bármely tünet esetén orvoshoz tanácsos fordulni. Agytályog gyanúja esetén ideggyógyászati, vér, gerincfolyadék, computertomográfia, és mágnesesrezonancia vizsgálat szükséges. A tályogot műtéti úton el kell távolítani. Szerencsére legtöbbször teljes egészében eltávolítható. Fontos előtte és utána, antibiotikum célzott szedése. Az időben felfedezett agytályogból a beteg maradéktalanul felgyógyul.