H1N1 influenza betegség

H1N1 influenza betegség  kialakulása, tünetei, kezelése

A sertésinfluenza vírus H1N1 típusa az embereket is veszélyeztető vírus. A sertésinfluenza gyakori a sertések között és halált is okozhat. Ez egy légzőszervrendszert megtámadó betegség és okozója az A típusú influenza-vírus. 1930-ban sikerült azonosítani. Sajnos, ha a sertés egyszerre több influenza vírus által lesz megfertőzve akkor a kórokozók genetikai állománya keveredhet és ebből kifejlődhet egy új vírustörzs mely az emberekre is veszélyes lehet, mint a H1N1.

H1N1 influenza betegség kialakulása

A vírus közvetlenül érintkező emberek között terjedhet és így járványt okoz. Köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő részecskéket a beteg közelében lévők belélegzik és így továbbterjed a vírus. Ha hozzáérünk valamilyen fertőzött területhez s a kezünkkel az orrunkhoz, szánkhoz, szemünkhöz érünk, megfertőződünk. A megfertőződöttek már azelőtt fertőznek 1-2 nappal, mielőtt a tünetek megjelennek rajtuk. A tünetek megjelenése után még 1 hétig fertőzhet a beteg. A kisgyermekek még tovább fertőznek.

H1N1 influenza
H1N1 influenza

H1N1 influenza betegség tünetei:

Hirtelen jelentkező, 38 C fölötti láz, fejfájás, orrdugulás, köhögés, ízületi fájdalom, általános kimerültség, étvágytalanság.
Esetleg: orrfolyás, torokfájás, hányinger, hányás, hasmenés.

H1N1 influenza betegség kezelése:

Antibiotikum szedésével nem érünk el gyorsabb eredményt, mivel a H1N1-et vírus okozza. A szervezetünk meg tud bírkózni a betegséggel, szerencsés esetben néhány nap alatt, de a küzdelem fájdalmakkal, magas lázzal jár. Az ágybafekvést kötelezően meg kell tartani, rengeteg folyadékot kell fogyasztani, lázat csillapítani és minden jelentkező tünet enyhítésére törekedni. Orvosi ellenőrzés szükséges. Antivirális szer alkalmazásáról csak az orvos dönthet. Figyeljünk oda a tünetekre hogy időben elkapható legyen a vírus, és orvoshoz fordulhassunk, mivel ez a vírus sajnos halált is okozhat.

Agyvelőgyulladás

Az agy szöveti állományának bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés okozta gyulladása. A gyulladás létrejöhet valamilyen általános fertőzés kapcsán, a véráram útján vagy valamilyen környezeti lobos folyamatnak az agyállományra terjedésével. Sok esetben a vírusos agyhártyagyulladás (meningitis) terjed át az agyállományra és okoz agyvelőgyulladást. Az agyvelőgyulladást rendszerint gerincvelőgyulladás (myelitis) kíséri.

Agyvelőgyulladás betegség kialakulása

Kialakulásához számos tényező – immungyengeség, általános ellenállóképesség csökkenés, egyéb fertőző megbetegedés – egyidejű fennállása szükséges. Kórokozója leggyakrabban a mumpsz, a kanyaró, a gyermekbénulás, a bárányhimlő vírusa és a Herpes simplex vírus. Az agyvelőgyulladás pontos diagnózisa vér- és liquorvizsgálat alapján állítható fel. A betegség típusa az agyfolyadék összetétele alapján határozható meg.

Agyvelőgyulladás
agyvelőgyulladás

Agyvelőgyulladás betegség tünetei:

Tudat- és személyiségváltozás, hányinger, hányás, láz, fej-, tarkó- és végtagfájdalmak, levertség, görcsrohamok.

Agyvelőgyulladás betegség kezelése:

A kórokozók kitenyésztése alapján intenzív terápiás körülmények között célzott, illetve széles spektrumú antibiotikum-terápiát indítanak. Az időben felismert és kezelt agyvelőgyulladás általában szövődménymentesen gyógyul. A későn felismert és az irreverzibilis agyi károsodást okozó agyvelőgyulladás után súlyos szövődmények – tudatzavar, pszichés károsodás, személyiségváltozás, epilepszia – maradhatnak vissza. Az agyhártyagyulladás igen súlyos szövődményeket okozhat: légzészavar, keringés összeomlás, általános görcsroham léphet fel. Légzészavar, eszméletvesztés esetén gépi mesterséges lélegeztetés szükséges. Fejfájás, tarkókötöttség, végtagfájdalom, általános gyengeség, levertség, hányinger, hányás, görcsroham esetén azonnal forduljunk orvoshoz! A betegség magas lázzal, hányingerrel, hányással, nyugtalansággal, agresszivitással, vagy ellenkezőleg, levertséggel, tompultsággal, zavartsággal, esetleg eszméletvesztéssel kezdődik. Sok esetben fájdalmas izomgörcs, görcsroham alakul ki. Az agyvelőgyulladás súlyos agyi roncsolódást okozhat.

Covid-19

A covid-19 egy koronavírus okozta betegség, mely elsősorban a légutakat támadja meg. Kutatók szerint állatokban alakult ki, majd tobzoskák és denevérek közvetítése által jutott át az emberbe. Elsősorban cseppfertőzés útján terjed, de a koronavírus betegséget szoros érintkezés vagy szennyezett felületek is közvetítik. Hivatalosan elfogadott gyógyszer még nincs ellene, megelőző oltásokkal lehet védekezni.

Covid 19 betegség kialakulása

A 2020-as világjárvány eredetileg Kínából, Vuhan városából indult ki, itt 2019 végén okozott tömeges megbetegedést. Általában cseppfertőzés után a SARS-CoV-2 örökítőanyaga elszaporodik a felső légutakban. Ezt követően alakulhat ki a tüdőgyulladás, amit súlyos esetben az ARDS állapot követ, amikor már a keringés is károsodhat. Lappangási ideje 2 és 14 nap között van..

covid 19
covid 19

Covid-19 betegség tünetei:

Láz, köhögés, fejfájás, fáradtság, izom- vagy testfájdalmak, íz- vagy szagvesztés, torokfájás, hányinger, hasmenés, szaglászavar, ízérzékelés zavar.

Covid 19 betegség kezelése:

Jelenleg még csak kísérleti stádiumú gyógyszerek léteznek, antivirális szerek közül jelentősebb a paracetamol, ibuprofen, favipiravir. Az antibiotikumok a szövődmények illetve a bakteriális felülfertőződés elkerülésében segíthetnek.

Agytályog

Az agytályog, a gennyes agyhártyagyulladás következménye. Kezelésére gondosan oda kell figyelni, mert életveszélyes szövődményei lehetnek.

Agytályog betegség kialakulása:

A tályogképződést, mindig valamilyen baktérium által okozott gyulladás előzi meg. Ez alatt a gyulladásos folyamat során fehérvérsejtekből, szövettörmelékből, baktériumokból és savókból álló, sűrű, sárgás-fehér folyadék, genny képződik. A felbomlott szövetállományban a sejtek elpusztulnak és létrejön egy úgynevezett gennyes beolvadás, és egy telt üreg képződik, amit tályognak hívunk. E körül néhány hónap alatt kötőszövetes tok keletkezik, s így nyomni kezdi az agyvelőállományt, idegsejteket, idegpályákat. Bénulást, tudatzavart, epilepsziát okozhat.

agytályog
agytályog

Agytályog betegség tünetei:

Fejfájás, hányinger, hányás, bénulás, érzés-tudatzavar, láz, epilepszia, beszédzavar.

Agytályog betegség kezelése:

Mivel a letokolt agytályog nem okoz idegrendszeri zavarokat, ezért bármely tünet esetén orvoshoz tanácsos fordulni. Agytályog gyanúja esetén ideggyógyászati, vér, gerincfolyadék, computertomográfia, és mágnesesrezonancia vizsgálat szükséges. A tályogot műtéti úton el kell távolítani. Szerencsére legtöbbször teljes egészében eltávolítható. Fontos előtte és utána, antibiotikum célzott szedése. Az időben felfedezett agytályogból a beteg maradéktalanul felgyógyul.