Papagájbetegség betegség

Papagájbetegség betegség: Az ornithhosis (görög ornis „madár”) nevű, bakteriális eredetű, fertőző megbetegedés valamennyi madárfajtáról átterjedhet az emberre. A betegséget a papagáj-ember kapcsolatban figyelték meg először, innen a „papagájbetegség” elnevezés, ma már azonban tudjuk, hogy a többi, emberközelben élő madár – kanári, baromfi, veréb, galamb – is terjeszti. A kórokozó a Chlamidia psittaci (latin-psitta „papagáj”).

A fertőzés emberről emberre is terjedhet. A betegség terjedésének elkerülése érdekében a fertőzött beteget legalább két hétre elkülönítik környezetétől. A megbetegedést az illetékes hatóságnak jelenteni kell. A papagájbetegség viszonylag nehezen diagnosztizálható, mert tünetei a típusosak. Megjelenésében megtévesztően hasonlít az enyhe influenzához, a tífuszhoz, illetve a tüdőgyulladáshoz. Ezért rendszerint későn azonosítják.

Legyengült, idős egyéneknél a betegség prognózisa rossz, súlyos esetben halálos kimenetelű is lehet. A gyermekek és a fiatalok gyógyulási esélye jó. A megbetegedés a teljes szervezetet legyengíti, ezért a gyógyulás viszonylag lassú, a teljes felépülés akár hetekig is eltart.

Papagájbetegség betegség kialakulása

A madár szervezetében sejtparazita életmódot folytató rendkívül kicsiny korokozó baktérium az állat széklete, a por, a madár tollában megbúvó atkák révén kerülhet az ember szervezetébe. Előfordulhat, hogy maga a kórokozót hordozó madár nem beteg. A madárral való közeli kontaktusban levő állattartók fokozottan veszélyeztetettek. A fertőzést városi galambok is terjeszthetik.

A nagy csapatban, kis helyen összezsúfoltan élő állatok körében a kórokozó gyorsan terjed. Ha a madarat higiéné szabályainak megfelelően tartjuk, a betegség megelőzhető. Ha a madáron betegség tünetei jelentkeznek, azonnal vigyük állatorvoshoz! Az influenza jellegű tünetek, a tisztázatlan eredetű láz, a kínzó köhögés, a véres köpet, a fejfájás, a levertség esetleg psittacoisra is utalhat. Noha a megbetegedés ritka, az állattartóknak a fenti tünetek jelentkezése esetén mégis tanácsos orvoshoz fordulni.

papagájbetegség
papagájbetegség

Papagájbetegség betegség tünetei:

Hőemelkedés, láz, fejfájás, izomfájdalom, köhögés, szívdobogás-érzés, orrvérzés, hasmenés, hányás, tüdőgyulladás, sárgaság, zavartság, delírium. A láz esetleg három hétig is eltart. Tetracyclin-kezelés mellett a tünetek egy-két nap alatt enyhülnek. A papagájbetegség kórokozóját hordozó madár maga nem minden esetben beteg. A beteg állat aluszékony, étvágytalan, gyenge, hasmenése van, esetleg megbénul. Az állatorvos antibiotikummal kezeli a madarat. A betegség bejelentés-köteles.

Papagájbetegség betegség kezelése:

A psittacois antibiotikummal (általában tetracyclin származékokkal) eredményesen gyógyítható. A szövődmények elkerülése érdekében szigorú ágynyugalom javasolt. Szükség esetén fájdalom-csillapító, nyugtató illetve köhögéscsillapító szedése javasolt. Papagájbetegség gyanúja esetén az orvos az általános vizsgálat során különös gonddal hallgatja meg a tüdőt és a hörgőket, majd laboratóriumi vérvizsgálatot rendel. A psittacosisos beteget fertőző osztályon kezelik, szigorú ágynyugalom mellett. A tetracyclin-kúrát egy hétig ajánlatos folytatni.

Májrák betegség

Májrák betegség: A máj daganatos elváltozása rendszerint áttét, metasztázis: a daganatos sejtek valamely más szervből kerülnek a májba a véráram útján, és ott az eredeti tumorsejtek szaporodnak tovább. Előfordulhat azonban, hogy maguk a májsejtek indulnak kóros szaporodásnak, ilyenkor elsődleges, primer májrákról beszélünk.

Májrák betegség kialakulása

A primer májrák Dél-Európában gyakoribb. Ázsiában és Afrikában – valószínűleg a penészgombával fertőzött ételek rákkeltő toxin (aflatoxin)-tartalma miatt – igen elterjedt. A májsejtrák egyik ritka fajtája az úgynevezett kötőszöveti lemezes rák, amely rendszerint a viszonylag fiatal felnőtteket érinti. Ezt nem előzi meg májzsugorodás, B vagy C típusú májgyulladás, sem másmilyen ismert kockázati tényező.

májrák
májrák

Májrák betegség tünetei:

Gyors (néhány hét alatt megfigyelhető) májmegnagyobbodás, levertség, a lép esetleges duzzanata, jobb oldali felhasi fájdalom, testsúlycsökkenés, láz, esetleg sárgaság.

Májrák betegség kezelése:

A májrák hazánkban elsősorban az alkoholizmus talaján alakul ki. A primer májrákban szenvedő betegek felének anamnézisében alkoholos májzsugor (májcirrózis) szerepel. A sárgaságot okozó Hepatitis-B-vírus súlyosan károsítja a májsejteket. Ezáltal mintegy százszorosára növeli a májrák veszélyét. Bizonyos mérgező anyagok, például a vinilklorid, az arzén, egyes penészgombák toxinjai szintén növelik a betegség kockázatát.

Mivel a gyógyulásra csak korai felismerés és a betegség kezdeti stádiumában való beavatkozás esetén van esély, a gyanús tünetekkel minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. A máj viszonylag kevés érzőideget tartalmaz. Fájdalom hiányában a máj daganatos elváltozását általában későn ismerik fel. Sikeres műtétre csak a daganat korai felismerése esetén van esély. A betegség korai felismerése azonban viszonylag ritka. A sugárterápia és a citosztatikus kezelés sajnos nem eredményes.

A máj áttétes daganatai a szervezet más részéről terjedtek át a májra. Leggyakrabban a tüdőből, az emlőből, a vastagbélből, a hasnyálmirigyből és a gyomorból erednek. A leukémia és az egyéb vérképzőszervi nyirokdaganatok is beszűrhetik a májat. Néha a májáttét az első jele annak, hogy a betegnek rákos daganata van.