H1N1 influenza betegség

H1N1 influenza betegség  kialakulása, tünetei, kezelése

A sertésinfluenza vírus H1N1 típusa az embereket is veszélyeztető vírus. A sertésinfluenza gyakori a sertések között és halált is okozhat. Ez egy légzőszervrendszert megtámadó betegség és okozója az A típusú influenza-vírus. 1930-ban sikerült azonosítani. Sajnos, ha a sertés egyszerre több influenza vírus által lesz megfertőzve akkor a kórokozók genetikai állománya keveredhet és ebből kifejlődhet egy új vírustörzs mely az emberekre is veszélyes lehet, mint a H1N1.

H1N1 influenza betegség kialakulása

A vírus közvetlenül érintkező emberek között terjedhet és így járványt okoz. Köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő részecskéket a beteg közelében lévők belélegzik és így továbbterjed a vírus. Ha hozzáérünk valamilyen fertőzött területhez s a kezünkkel az orrunkhoz, szánkhoz, szemünkhöz érünk, megfertőződünk. A megfertőződöttek már azelőtt fertőznek 1-2 nappal, mielőtt a tünetek megjelennek rajtuk. A tünetek megjelenése után még 1 hétig fertőzhet a beteg. A kisgyermekek még tovább fertőznek.

H1N1 influenza
H1N1 influenza

H1N1 influenza betegség tünetei:

Hirtelen jelentkező, 38 C fölötti láz, fejfájás, orrdugulás, köhögés, ízületi fájdalom, általános kimerültség, étvágytalanság.
Esetleg: orrfolyás, torokfájás, hányinger, hányás, hasmenés.

H1N1 influenza betegség kezelése:

Antibiotikum szedésével nem érünk el gyorsabb eredményt, mivel a H1N1-et vírus okozza. A szervezetünk meg tud bírkózni a betegséggel, szerencsés esetben néhány nap alatt, de a küzdelem fájdalmakkal, magas lázzal jár. Az ágybafekvést kötelezően meg kell tartani, rengeteg folyadékot kell fogyasztani, lázat csillapítani és minden jelentkező tünet enyhítésére törekedni. Orvosi ellenőrzés szükséges. Antivirális szer alkalmazásáról csak az orvos dönthet. Figyeljünk oda a tünetekre hogy időben elkapható legyen a vírus, és orvoshoz fordulhassunk, mivel ez a vírus sajnos halált is okozhat.

Atka, poratka

Mi az atka? A pókfélék családjába tartozó, szabad szemmel nem vagy alig látható atkák paraziták: növényeken, állatokon és embereken élősködnek. Nem vérszívók, hanem egyéb szerves anyagokkal táplálkoznak. Táplálékukat a szarurétegből, a szőrből, élelmiszerekből, a növények vagy a textilíák rostjaiból nyerik. Kedvelt táplálékuk a rost mellett a celluloz, a baktérium, a penészgomba, a morzsa. Az emberre egyelőre a rühösséget okozó rühatka (Scarcoptes scabiei) a legveszélyesebb, de sajnos a poratka jelentősége is rohamosan növekszik.

Atka betegség kialakulása

A poratka minden háztartásban megtalálható. Elsősorban a meleget és a nedvességet kedveli. A rühatkával ellentétben kerüli az emberrel való közvetlen kontaktust. Betegséget nem terjest. Az atkák anyagcseretermékei és az elpusztult atkák maradványai megszáradva összekeverednek a háziporral. A lakás bizonyos területein, például a kárpitozott bútorokon, a szőnyegeken, a háziállatok helyén különösen nagy mennyiségű atka fordulhat elő. A belélegzett levegő számtalan porrészecskét tartalmaz. Sajnos egyre növekszik az atkák kiváltotta háziporallergiás, asztmás megbetegedések száma. A betegek orra folyik, szeme könnyezik, tüsszögnek, köhögnek, nehézlégzéssel küszködnek.

atka
atka

Atka betegség tünetei:

Poratka: orrfolyás, szemkönnyezés, tüsszögés, asztma, ekcéma.
Egyéb atkák: viszketés, ekcéma, bőrgyulladás, hasmenés.

Atka betegség kezelése:

Az allergiás jelenségeket elnyomó gyógyszeres kezelés mellett igen fontos, hogy a beteg környezete minél kevesebb allergént tartalmazzon. A lakást és lehetőleg a munkahelyet is rendszeresen, alaposan portalanítani kell. Ne használjunk pehelypárnát és pehelypaplant. A háncs-, illetve lószőrmatracot cseréljük habszivacs vagy latex ágybetétre. Ezek sima felülete könnyebben portalanítható. Az ágynemű és az ágyhuzat is szintetikus anyagból készüljön. Az ágyneműt gyakran váltsuk és naponta szellőztessük. A padlószőnyeg kevésbé portalanítható, mint a parketta. A szőnyeget naponta, alaposan porszívózzuk ki, a parkettát gyakran mossuk fel. A szellőzőket lássuk el porszűrővel. A szoba optimális hőmérséklete:18-20 fok. A levegő nedvességtartalma lehetőleg ne legyen több, mint 50-60%. A lakásban ne tartsunk háziállatot! A családorvos allergológiai szakvizsgálatra utalja a beteget. Az allergológus allergiatesztek segítségével deríti fel a panaszok okát. A betegség sok esetben hosszú idő elteltével vált ki egyre súlyosabb tüneteket. Figyeljünk oda az indokolatlannak tűnő gyakori orrfújásra, tüsszögésre, mert lehet, hogy poratka okozza. Ilyenkor alapos portalanítás után a tünetek átmenetileg csökkennek. Fiatalkorban a háziporallergia asztmás megbetegedést okozhat.
A rühatka szoros érintkezés útján, ágyneművel, ruhaneművel terjed. A megtermékenyített nőstény jellegzetes, tűkarcolásszerű járatot fúr a bőr szarurétegében. Ebbe helyezi el 10-25 petéjét. A 3-4 nap múlva kikelő lárvák a bőr felszínére vándorolnak, majd új járatokat vájnak. Ott élősködnek. A vékony, szőrtelen szaruréteget (ujj, könyök, csukló, emlő, hímvessző, gyermeknél: tenyér, talp) kedvelik.