Atka, poratka

Mi az atka? A pókfélék családjába tartozó, szabad szemmel nem vagy alig látható atkák paraziták: növényeken, állatokon és embereken élősködnek. Nem vérszívók, hanem egyéb szerves anyagokkal táplálkoznak. Táplálékukat a szarurétegből, a szőrből, élelmiszerekből, a növények vagy a textilíák rostjaiból nyerik. Kedvelt táplálékuk a rost mellett a celluloz, a baktérium, a penészgomba, a morzsa. Az emberre egyelőre a rühösséget okozó rühatka (Scarcoptes scabiei) a legveszélyesebb, de sajnos a poratka jelentősége is rohamosan növekszik.

Atka betegség kialakulása

A poratka minden háztartásban megtalálható. Elsősorban a meleget és a nedvességet kedveli. A rühatkával ellentétben kerüli az emberrel való közvetlen kontaktust. Betegséget nem terjest. Az atkák anyagcseretermékei és az elpusztult atkák maradványai megszáradva összekeverednek a háziporral. A lakás bizonyos területein, például a kárpitozott bútorokon, a szőnyegeken, a háziállatok helyén különösen nagy mennyiségű atka fordulhat elő. A belélegzett levegő számtalan porrészecskét tartalmaz. Sajnos egyre növekszik az atkák kiváltotta háziporallergiás, asztmás megbetegedések száma. A betegek orra folyik, szeme könnyezik, tüsszögnek, köhögnek, nehézlégzéssel küszködnek.

atka
atka

Atka betegség tünetei:

Poratka: orrfolyás, szemkönnyezés, tüsszögés, asztma, ekcéma.
Egyéb atkák: viszketés, ekcéma, bőrgyulladás, hasmenés.

Atka betegség kezelése:

Az allergiás jelenségeket elnyomó gyógyszeres kezelés mellett igen fontos, hogy a beteg környezete minél kevesebb allergént tartalmazzon. A lakást és lehetőleg a munkahelyet is rendszeresen, alaposan portalanítani kell. Ne használjunk pehelypárnát és pehelypaplant. A háncs-, illetve lószőrmatracot cseréljük habszivacs vagy latex ágybetétre. Ezek sima felülete könnyebben portalanítható. Az ágynemű és az ágyhuzat is szintetikus anyagból készüljön. Az ágyneműt gyakran váltsuk és naponta szellőztessük. A padlószőnyeg kevésbé portalanítható, mint a parketta. A szőnyeget naponta, alaposan porszívózzuk ki, a parkettát gyakran mossuk fel. A szellőzőket lássuk el porszűrővel. A szoba optimális hőmérséklete:18-20 fok. A levegő nedvességtartalma lehetőleg ne legyen több, mint 50-60%. A lakásban ne tartsunk háziállatot! A családorvos allergológiai szakvizsgálatra utalja a beteget. Az allergológus allergiatesztek segítségével deríti fel a panaszok okát. A betegség sok esetben hosszú idő elteltével vált ki egyre súlyosabb tüneteket. Figyeljünk oda az indokolatlannak tűnő gyakori orrfújásra, tüsszögésre, mert lehet, hogy poratka okozza. Ilyenkor alapos portalanítás után a tünetek átmenetileg csökkennek. Fiatalkorban a háziporallergia asztmás megbetegedést okozhat.
A rühatka szoros érintkezés útján, ágyneművel, ruhaneművel terjed. A megtermékenyített nőstény jellegzetes, tűkarcolásszerű járatot fúr a bőr szarurétegében. Ebbe helyezi el 10-25 petéjét. A 3-4 nap múlva kikelő lárvák a bőr felszínére vándorolnak, majd új járatokat vájnak. Ott élősködnek. A vékony, szőrtelen szaruréteget (ujj, könyök, csukló, emlő, hímvessző, gyermeknél: tenyér, talp) kedvelik.