Pityriasis versicolor betegség: A korpasömör a bőr felszínes szarurétegének gombás megbetegedése, fehér és barnás foltok keletkeznek a bőrön. A bőr felső rétege, mint a gyaluforgács válik le. A betegség jellegzetessége, hogy nyáron, amikor a bőr lebarnul a napgomba fertőzés helyén fehér foltok látszódnak. Télen viszont, amikor a bőr világosabb a foltok színe barna.
Pityriasis versicolor betegség kialakulása
Malassezia furfur nevű gomba okozza a fertőzést, s az hozza létre. A verejtékezés a melegágya. Ezt meg kell szüntetni és szárazon tartani. Híg sósavas bedörzsölés után, helyi gombaellenes szerekkel kell kezelni. Jó hatásúak a kéntartalmú szappanok.
pityriasis versicolor
Pityriasis versicolor betegség tünetei:
Korpaszerűen hámlik a bőr, nem barnul ott, viszket, a foltok nagyobbodnak.
Pityriasis versicolor betegség kezelése:
Házi eljárással is eltávolítható. Jól szappanozzuk be. A szappanhabot hagyjuk rászáradni a bőrre. Majd kefével távolítsuk el. Az eljárást néhány napon keresztül többször ismételjük meg. Nem veszélyes megbetegedés. A kozmetikai szempontból kellemetlen elváltozások viszont zavaró érzést, gátlásokat válthatnak ki. Viszketés esetén, az állandó vakarózás hatására, bőrsérülések, hámfosztott területek, gyulladások alakulhatnak ki. A gyulladt bőr könnyen elfertőződhet. A pigment-szegény foltok később is fényérzékenyek maradhatnak.
Atka, poratka betegség: Mi az atka? A pókfélék családjába tartozó, szabad szemmel nem vagy alig látható atkák paraziták: növényeken, állatokon és embereken élősködnek. Nem vérszívók, hanem egyéb szerves anyagokkal táplálkoznak. Táplálékukat a szarurétegből, a szőrből, élelmiszerekből, a növények vagy a textilíák rostjaiból nyerik. Kedvelt táplálékuk a rost mellett a celluloz, a baktérium, a penészgomba, a morzsa. Az emberre egyelőre a rühösséget okozó rühatka (Scarcoptes scabiei) a legveszélyesebb, de sajnos a poratka jelentősége is rohamosan növekszik.
Atka betegség kialakulása
A poratka minden háztartásban megtalálható. Elsősorban a meleget és a nedvességet kedveli. A rühatkával ellentétben kerüli az emberrel való közvetlen kontaktust. Betegséget nem terjest. Az atkák anyagcseretermékei és az elpusztult atkák maradványai megszáradva összekeverednek a háziporral. A lakás bizonyos területein, például a kárpitozott bútorokon, a szőnyegeken, a háziállatok helyén különösen nagy mennyiségű atka fordulhat elő. A belélegzett levegő számtalan porrészecskét tartalmaz. Sajnos egyre növekszik az atkák kiváltotta háziporallergiás, asztmás megbetegedések száma. A betegek orra folyik, szeme könnyezik, tüsszögnek, köhögnek, nehézlégzéssel küszködnek.
Az allergiás jelenségeket elnyomó gyógyszeres kezelés mellett igen fontos, hogy a beteg környezete minél kevesebb allergént tartalmazzon. A lakást és lehetőleg a munkahelyet is rendszeresen, alaposan portalanítani kell. Ne használjunk pehelypárnát és pehelypaplant. A háncs-, illetve lószőrmatracot cseréljük habszivacs vagy latex ágybetétre. Ezek sima felülete könnyebben portalanítható. Az ágynemű és az ágyhuzat is szintetikus anyagból készüljön. Az ágyneműt gyakran váltsuk és naponta szellőztessük. A padlószőnyeg kevésbé portalanítható, mint a parketta. A szőnyeget naponta, alaposan porszívózzuk ki, a parkettát gyakran mossuk fel. A szellőzőket lássuk el porszűrővel.
A szoba optimális hőmérséklete:18-20 fok. A levegő nedvességtartalma lehetőleg ne legyen több, mint 50-60%. A lakásban ne tartsunk háziállatot! A családorvos allergológiai szakvizsgálatra utalja a beteget. Az allergológus allergiatesztek segítségével deríti fel a panaszok okát. A betegség sok esetben hosszú idő elteltével vált ki egyre súlyosabb tüneteket. Figyeljünk oda az indokolatlannak tűnő gyakori orrfújásra, tüsszögésre, mert lehet, hogy poratka okozza. Ilyenkor alapos portalanítás után a tünetek átmenetileg csökkennek. Fiatalkorban a háziporallergia asztmás megbetegedést okozhat.
A rühatka szoros érintkezés útján, ágyneművel, ruhaneművel terjed. A megtermékenyített nőstény jellegzetes, tűkarcolásszerű járatot fúr a bőr szarurétegében. Ebbe helyezi el 10-25 petéjét. A 3-4 nap múlva kikelő lárvák a bőr felszínére vándorolnak, majd új járatokat vájnak. Ott élősködnek. A vékony, szőrtelen szaruréteget (ujj, könyök, csukló, emlő, hímvessző, gyermeknél: tenyér, talp) kedvelik.
Aranyér betegség: Szervezetünk egyik legérzékenyebb része, a végbél, ill. a végbélnyálkahártya, mivel igen érzékeny és finom ér- és ideghálózatok futnak ott. Ez az érhálózat fontos, pótolhatatlan szerepet játszik abban, hogy a végbél normálisan működjön (széklet tartás, megfelelő széklet ürítési mechanizmus).
Aranyér betegség kialakulása
A végbélnyílás nyálkahártyája alatt van a vénás fonat, ebből alakulhat ki az aranyér. Ezek a vértágulatok a végbél falában keletkeznek és aranyeres csomókká válhatnak. Sokszor begyulladnak egyre nagyobbak lesznek, esetleg véreznek is. Ha kifordulnak, vagy megalvadt vér termelődik bennük akkor fájdalmat okoznak. Elhelyezkedésük: végbél záróizmától kifelé helyezkedőt külső, befelé helyezkedőt belső aranyérnek nevezzük. Ez a betegség az emberek majdnem harmadát érinti. 50 év fölött minden második ember megszenvedett már aranyeres panaszokkal. A civilizáció, betegsége, két lábra állásunk egyik következménye, mivel a végbél körüli vénás fonatokban nem találhatók billentyűk, melyek meggátolnák a terhelt erek becsomósodását.
Korai felismerésnél a gyógyítás történhet ambuláns (pl. krémmel kezelve) módon is. Viszont a késői szakaszban a végeleges megoldást csak műtéttel lehet elérni. Az emberek nagy része nem megy el ilyen panaszok esetén orvoshoz, mert kínosnak kellemetlennek tartja. Pedig, ezzel nagyon hamar fel kell keresni az orvost, mert többféle, súlyosabb betegség is okozhat hasonló panaszokat, többek között a jó- és rosszindulatú végbéldaganatok, amik azonban időben felfedezve jól gyógyíthatók Fontos a testi higiéné: A megelőzésben, vagy a kezelésben nagyon sokat segít az egyszerű higiéniai szabályok megtartása. Ha a székletürítés után nem áll módunkban megmosni a végbéltájékot (bidé!), akkor minimum töröljük meg nedves babatörlő- vagy intim kendővel. Használjunk puhább vécépapírt, főleg ha már kialakult az aranyér.
Fontos lenne, hogy mindig a napnak ugyanabban a szakában végezzük el a székletürítést. Legjobb, ha ezt reggel tesszük, és utána zuhanyozunk fertőtlenítő és gyulladásátló kamillás ülőfürdővel. A helyes táplálkozás és a napi 2-2,5 liter víz fogyasztása fontos megelőző hatással bír az aranyér kialakulásának elkerülésében. Együnk sok rostot (müzli szezámmag, lenmag, napraforgó, méz, mazsola, búzacsíra, zöldségek, héjastól fogyasztott gyümölcsök, mogyoró), és figyeljünk oda arra, hogy mit és mikor eszünk.
