betegség - Betegség

Sérv betegség

Sérv betegség: A sérv a hashártya kiboltosulása, ami akkor keletkezik, ha a bél egyes részei a sérvkapunak nevezett lyukon át kilépnek a hasüregből. Az ilyen kötőszöveti gyengeség leggyakrabban a lágyékon és a köldöktájékon jelentkezik. A kötőszöveti gyengeség gyakran veleszületett, ám túlzott igénybevétel vagy a hasizmok és kötőszövetek öregkori elernyedése következtében is keletkezhet. A köldök – és a hegsérv (ami többnyire rosszul gyógyult korábbi műtétek következménye) a sérvek 20%-át teszi ki. 80%-ban lágyéki sérvről van szó.

Sérv betegség kialakulása

A lágyéksérv kialakulása: Fiúkon lágyéksérv akkor keletkezik, ha a lágyékcsatorna a születésig nem zárul. A magzati fejlődés során a herék a hasüregben fejlődnek ki, ezek csak később vándorolnak a lágyékcsatornán át a herezacskóba. Ezután a csatorna rendszerint elzáródik. A lágyéksérv már csecsemőkorban jelentkezhet, azonban leggyakrabban az idősödő férfiaknál alakul ki. Az életkor előrehaladtával ugyanis az izomzat, így a lágyékcsatorna falait alkotó hasizom is gyengébbé válik.

A testi megerőltetéseknek – pl. nehéz teher emelésének, vitelének – könnyen az lehet a következménye, hogy a lágyékcsatorna „enged” és sérv(csatorna) keletkezik. Idősebbek esetében ez rendszerint már a kötőszöveti gyengeség miatt is kialakulhat. Tartós székrekedések, amelyek a hasizomzatot különösen erősen terhelik, a sérv kialakulását gyorsíthatják. Igen ritkán akkor is keletkezhet sérv, ha baleset során testszövet szakad.

Sérv betegség tünetei:

Először könnyű nyomásérzet, fokozódó fájdalom székeléskor a hasprés hatására, erőkifejtéskor és köhögéskor, a béltevékenység zavarai, látható és tapintható kiboltosulás a fájdalom helyén.

Sérv betegség kezelése:

Mindenképp forduljunk orvoshoz, mert kezelés vagy súlyosabb beavatkozás nélkül a sérv nem gyógyul. A háton fekvés csak rövid időre csökkenti a fájdalmakat. Műtét után fontos, hogy az első hónapokban kíméljük magunkat. És kerüljük a nagyobb erőkifejtést. Nagyon jót tesz viszont, ha a hasizomzatot torna segítségével erősítsük.

A sérveket műtétileg szüntetik meg. A beavatkozás viszonylag egyszerű és veszélytelen. A bélsérv hírtelen is megjelenhet, általában azonban lassan fejlődik ki. Először olykor csak akkor érezzük, ha felkelünk vagy székelnünk kell: azaz minden erősödő hasfali nyomás esetében. Később –a hashártyától körülvéve –a vékony- vagy a vastagbél egy része hasi duzzanatként a bőr alól kiboltosodik. A sérvtömlő rendszerint kézzel visszatolható.

Sérv esetében mindig előfordulhat, hogy a bél egy szakasza kizáródik a sérvtömlőbe. Ilyenkor a béltartalom nem halad tovább, ami rövid időn belül súlyos szövődményekhez vezet. Ezért bélkizáródáskor haladéktalanul értesítenünk kell az orvost. A műtétet néhány órán belül el kell végezni.

Sárgaság betegség

Sárgaság betegség: A szövetek – a bőr, a szem kötőhártyája és a nyálkahártyák – láthatóan sárgára színeződésekor beszélünk sárgaságról.

Sárgaság betegség kialakulása

Oka a vér bilirubin-szintjének kóros növekedése. Ekkor a vizelet sötét színű lesz. A bilirubinszint további emelkedése esetén a szövetek is sárgára festődnek. A bilirubin felszaporodása már a máj előtt megkezdődik. Ha a lépben fokozódik a vörösvértestek elhalása, vagy a vörösvértestek valamilyen kóros folyamat során már a keringő vérben szétesnek, a vérben felszaporodik a hemoglobin, illetve bomlásterméke, a bilirubin, s van, hogy a máj ezt nem tudja lebontani és az epén át kiüríteni. A vörösvértestek kóros bomlása következtében haemolythicus icterus alakul ki, ilyenkor a bőr színe szalmasárga. A bilirubin felszaporodását a májsejtek károsodása idézi elő.

Akut májgyulladásban a bőr színe vörös. A májsejteket leggyakrabban a hepatitis-vírus okozta gyulladásos elváltozás károsítja. A bilirubin felszaporodását valamilyen epe elfolyási akadály — epekő, daganat, epeúti gyulladás — is okozhatja. Epekő esetén csak akkor lép fel sárgaság, ha a kő a bélbe szájadzó közös epevezetőbe ékelődik. Ez a verdinicterus zöldes árnyalatú sárgaság, melyet az epe elzáródása okoz. Az elhúzódó, hosszan tartó epeútelzáródás piszkos, sötétzöld melasz-icterust vált ki.

A sárgaság a Leptospira-baktérium okozta leptospirózisban is kialakulhat. Ez fertőzött állatok (patkány, egér, sertés, kutya) ürülékéből juthat az emberbe. A sárgaságot okozhatja bizonyos gyógyszerek májkárosító mellékhatása is. Ilyenkor az okot nehéz kideríteni, mivel a tünetek gyakran csak a gyógyszerszedés befejezése után lépnek fel. Sárgaság esetén mondjuk el az orvosnak, hogy milyen gyógyszereket szedtünk a közelmúltban.

Sárgaság betegség tünetei:

Sárga szemfehérje, sárga bőr, sárga nyálkahártyák, hasi fájdalom, fogyás.

Sárgaság betegség kezelése:

A sárgaság kezelése a kiváltó ok szerint eltérő lehet. A leg említésre méltóbbak a gyógyszeres kezelés, a csontvelő átültetés és a B12 vitamin pótlás.

Rosacea betegség

A rosacea főként az orra és az arcbőrre kiterjedő, hosszan tartó, vörös kiütésekkel járó bőrelváltozás. Nevét is a jellegzetes rózsaszínű pírról kapta. A rosacea főként idős korban fordul elő. A bőrelváltozás szimmetrikus pillangó formában terül el a két arcfélen és az orron.

Krónikus aknegyulladáshoz hasonló, attól azonban jól elkülöníthető, mivel nincsenek komedók, „mitesszerek”, szőrtüsző-faggyúdugók. Ha a betegség elhúzódik, főként férfiaknál előfordulhat, hogy az orr megduzzad, lilásvörös, dudoros úgynevezett „krumpliorr” keletkezik. A jelenséget a bőrerek kitágulása okozza.

Rosacea betegség kialakulása

Az arcon megjelenő bőrelváltozás okát pontosan nem ismerjük. Korábban emésztési zavaroknak tulajdonították, ez azonban nem igazolódott be. Előfordulhat, hogy a faggyúmirigyek kóros elváltozása áll a háttérben, de ez sem bizonyított. Az alkoholizmus bizonyítottan az egyik kiváltó ok, de nem minden rosaceás beteg alkoholista.

Rosacea betegség tünetei:

Pillangó alakú bőrpír az arcon és az orron, esetleg az orr duzzanata, úgynevezett „krumpliorr”.

Rosacea betegség kezelése:

A rosacea bőrtisztító és lemosószerekkel, A-vitamin készítményekkel, széles spektrumú antibiotikumokkal hatásosan kezelhető. A kezeletlen rosacea végstádiumában jelentkező –elsősorban a férfiaknál előforduló- krumpliorr, kozmetikai megfontolásból műtéti úton korrigálható. Ennek kialakulását azonban nem érdemes megvárni.

A rosacea kezelése során az arcmasszázs igen jótékony hatású. A gyógymód technikai felkészültség és gyógyszerelés nélkül, a beteg által is könnyen elsajátítható. Az érintett területeket enyhe nyomással, körkörös mozdulatokkal masszirozzuk.

Rekeszizomsérv betegség

Rekeszizomsérv betegség: A rekeszizom (diaphragma) a mellüreget a hasüregtől elválasztó, lapos, kettőzött kupolájú, izmos lemez. Két részből áll. A középső, inas lemezből és a törzs belső felszínéről, a szegycsontról, a bordaívről és az ágyékcsigolyákról körkörösen eredő, ívelt, lapos, izmos peremből. A gerincoszlop közelében a rekeszizmon függőlegesen áthatol a nyelőcső, a nagy erek és számos idegrost. A rekeszizom a légzésben és a hasprésben egyaránt fontos szerepet játszik.

Előfordulhat, hogy valamilyen rendellenesség következtében a nyelőcsőnyílás (hiattus oesophageus) mellett a gyomor egy része vagy a teljes gyomor, illetve valamilyen más hasűri szerv áthatol a mellkasba: rekeszizomsérv (hiattus hernia) jön létre. A rekeszizomsérv következtében a gyomor záró-izomzata (cardia) nem zár tökéletesen vagy egyáltalán nem záródik, és a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe.

Rekeszizomsérv betegség kialakulása

A veleszületett rekeszizomsérv lehet tünetmentes, de a születés után azonnal súlyos tünetekkel is járhat (légszomj, hányás). A szerzett rekeszizomsérv elsősorban idős korban gyakori. Oka rendszerint a kötőszövetek ellazulása és a túlsúly. Paraoesophagealis rekeszizomsérv esetén a nyelőcső mellett csak a gyomor egy része nyomul be a mellüregbe.

Csuszamlásos rekeszizomsérvnél a teljes felső gyomorszakasz becsúszik a mellkasba. A sérv keletkezését követően megjelennek a tipikus tünetek. Idővel a gyomortartalom állandó visszacsurgása miatt nyelőcsőgyulladás (reflux oesophagitis) súlyos esetben nyálkahártyavérzés, illetve nyelőcsőszűkület alakulhat ki.

Rekeszizomsérv betegség tünetei:

Savas felböfögés, gyomorégés, nyomásérzet, fájdalom, görcs a szegycsont mögött, a hasüreg bal oldalán, panaszok fekvő, előrehajló testhelyzetben és hasprés esetén erősödnek.

Rekeszizomsérv betegség kezelése:

A rekeszizomsérvet szinte kizárólag konzervatívan kezelik, savmegkötő gyógyszerekkel, bevonó szerekkel, diétával (többszöri kis mennyiségű, zsírszegény étrend beállításával). A túlsúlyos betegnek testsúlycsökkenés javasolt. Rekeszizomsérv esetén speciális gyógykúrák javallottak.

A rekeszizomsérv tünetei elsősorban a bőséges étkezések után jelentkeznek. A beteg egyen többször kisebb mennyiséget. Kerülje a forró, fűszeres, puffasztó ételeket, az alkoholt és a szénsavas italokat. Evés után ne feküdjön le.

Rejtettheréjűség betegség

Rejtettheréjűség betegség: Ilyenkor a here nem a herezacskóban helyezkedik el, hanem a hasüregben vagy a hasfal rétegei között.

Rejtettheréjűség betegség kialakulása

Magzati fejlődéskor a herék röviddel a születés előtt, esetleg a születés után néhány nappal a hasüregből, a lágyékcsatornán keresztül leszállnak a herezacskóba. Ha a fenti fejlődési folyamat valamilyen oknál fogva megszakad, az egyik vagy mindkét here visszamarad a hasüregben vagy a lágyékcsatornában.

Előfordulhat, hogy a here túlságosan mobilis, leszáll ugyan, de hajlamos arra, hogy visszacsússzon a lágyékcsatornába. Valószínűleg hormonzavar vagy mechanikus akadály okozza. Meglehetősen veszélyes. Az immunrendszer esetleg idegennek tekinti a hasüregben maradt herét és megtámadja, ezért a here működésképtelenné válhat. Előfordulhat, hogy a leszállt másik here is terméketlenné válik.

A rejtett herében négyszer-ötször gyakoribb a rosszindulatú daganatos elváltozás, mint a normálisban. A vándorhere elmozdulása során megcsavarodhat. A kezeletlen, megcsavarodott here terméketlenné válik. Rejtett heréjű gyermekkel azonnal forduljunk orvoshoz. A kezeletlen betegség súlyos szövődményekkel járhat.

Rejtettheréjűség betegség tünetei:

A herezacskóban egy vagy egy here sem tapintható, a vándorló here időnként a herezacskóban, időnként a lágyékcsatornában tapintható, a visszamaradt here a lágyékcsatornában tapintható.

Rejtettheréjűség betegség kezelése:

Ha a here a gyógyszeres kezelés ellenére sem száll le a herezacskóba, műtéti megoldás szükséges. A műtét minél előbb, lehetőleg a harmadik életév előtt javasolt, hogy a here működése ne károsodjon. A beavatkozás viszonylag egyszerű, nem megterhelő.

Későn, felnőttkorban felismert rejtettheréjűség esetén a hasüregben rekedt herét, a daganatos megbetegedés veszélye miatt, műtéti úton el kell távolítani. Az egyébként is működésképtelen here eltávolítása nem csökkenti a férfi nemzőképességét. A másik, normális here elegendő hímivarsejtet termel a megfelelő szexuális élethez, illetve a termékenységhez. A herezacskó és a lágyék között vándorló here egyszerű műtéti beavatkozással – gyakorlatilag egyetlen öltéssel – rögzíthető a herezacskóban. Így a here megcsavarodása elkerülhető.

A hasüregben rekedt here könnyen károsodhat, hajlamossá válhat rosszindulatú daganatos elváltozásra. Az észrevétlenül maradt rejtett herét idősebb korban el kell távolítani.

Raynaud-kór betegség

Raynaud-kór betegség: A kéz- és a lábujjak ereinek keringési zavara. A hideg váltja ki, hatására görcsösen összehúzódnak az erek, és fájdalmat érez a beteg. Zsibbadás fehérség mely lilába válik kíséri. A roham végén újra lesz vérkeringés.

Raynaud-kór betegség kialakulása

Az úgynevezett elsődleges Raynaud-kór, melynek okát nem ismerjük, a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál. Általában serdülőkorban alakul ki, és az első terhesség után vagy a változó korban elmúlik. A másodlagos Raynaud-kór, mely valamely betegség okozta immungyengeség hatására alakulhat ki, a nőket és a férfiakat egyforma mértékben érinti.

Raynaud-kór betegség tünetei:

Elfehéredés, elkékülés, kipirulás.

Raynaud-kór betegség kezelése:

A gyógyulás alapfeltétele az alapbetegség kezelése. A betegségre való hajlam esetén igen nagy figyelmet kell fordítani a tünetek megelőzésére. A beteg óvakodjon a hidegtől. Öltözködjön melegen, viseljen bő, meleg kesztyűt és harisnyát. Hideg vízbe ne nyúljon! Kezét a meleg vizes kézmosás után is törölje szárazra vagy meleg levegővel szárítsa! Gyakran végezzen ujjtornát!

A dohányzást és a hideg ételeket is mellőzni kell. A tünetek jelentkezése esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz! Raynaud-kór önmagában is veszélyes betegség, a szekunder megbetegedés hátterében pedig számos egyéb elváltozás állhat.

Q láz betegség

Q láz betegség: Az influenzás tüdőgyulladáshoz hasonló, bakteriális eredetű, felső légúti huruttal és magas lázzal járó megbetegedés.

Q láz betegség kialakulása

A kórokozót a kecske, a szarvasmarha és a juh hordozza és viszi át az emberre. A betegség ezért elsősorban az állattartók, a vágóhídi, hús- és tejfeldolgozó munkások körében terjed. A higiénia ezért rendkívül fontos.

Emberről-emberre ritkán terjed, a kórokozó általában az állatokkal való kontaktus során vagy kullancscsípés útján jut be az emberbe. A levegőben lebegő, fertőzött állati ürülékkel szennyezett por belélegzésével is terjedhet. A kórokozó a fertőzött tehenek húsában és tejében is fertőz.

A betegség kórokozója a Rickettsia burnetii nevű, a sejtekben élősködő rendkívül kicsiny baktérium. A melegebb éghajlatú országokban a fertőződés gyakoribb.

Q láz betegség tünetei:

Magas, negyven fokig terjedő láz, köhögés, véres köpet, fejfájás, hasmenés, herefájás, szívpanaszok, légzési nehézségek.

Q láz betegség kezelése:

A láz hét, legfeljebb tizennégy napig tart. Marandó károsodást okozhat a tüdőn és más szervekben, rendszerint azonban nyomtalanul gyógyul. Influenzás jellegű, lázas állapot esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Az agy és egyéb fontos szervek veszélyes akut és maradandó károsodást szenvedhetnek.

A betegség esetleg halálos kimenetelű is lehet, ezért minden esetben orvosi kezelést igényel. A járványveszély miatt a betegséget be kell jelenteni.

Prosztatagyulladás betegség

Prosztatagyulladás betegség: A gesztenye nagyságú prosztata (dülmirigy) gyulladását, a húgycsövön keresztül történő bakteriális fertőzés okozza. A prosztata valójában nem egyetlen mirigy, hanem egy 30-50 speciális mirigyből álló szerv. A húgyhólyag alatt elhelyezkedő kb. 20 gramm súlyú prosztata hengerszerűen veszi körül a húgycső kezdeti szakaszát. A férfi nemi szervek közé tartozik. A mirigy tejszerű, híg váladékot termel. A hímivarsejtekkel együtt ez a váladék alkotja az ondófolyadékot (ejakulátum). A prosztata bakteriális gyulladása, a prostatitis, rendszerint húgyuti fertőzés következménye. Ezzel összefüggésben jelentkező vizelési zavarok heves alhasi, esetleg deréktájba sugárzó fájdalmat okoznak.

Prosztatagyulladás betegség kialakulása

A betegséget baktériumok, például gonococcusok idézik elő. A baktériumok általában a húgyutakon át jutnak a prosztatába, de a fertőzés a véráram vagy a nyirokrendszer útján is bejuthat. A prosztatagyulladás hátterében egyéb okok, például a prosztata csatornák elzáródása is állhatnak.

Prosztatagyulladás betegség tünetei:

Vizeletürítéskor jelentkező fájdalom, fájdalmas vizelési inger, fokozatosan jelentkező tompa fájdalom, láz, általános betegségérzet, húgycsőfolyás.

Prosztatagyulladás betegség kezelése:

Az akut prosztatagyulladás antibiotikummal (baktériumgátló preparátummal) rendszerint eredményesen gyógyítható, különösen akkor ha a kezelést már 8-14. napon megkezdik. A kezelést gyakran nyálkahártya-duzzanatcsökkentő gyógyszerrel egészítik ki. Amennyiben a gyulladást nem kezelik idejében megfelelő gyógyszerekkel, fennáll a tályogképződés veszélye.

Ha a prosztata akut gyulladását egyáltalán nem vagy esetleg rosszul kezelik, krónikussá válhat. Akut gyulladást idézhet elő a gonorrhoea és a tuberkolózis is, ez ma azonban már ritka. Elhúzódó panaszok esetén az antibiotikus kezelés prosztatamasszázzsal egészíthető ki. Ilyenkor az orvos kimasszírozza a váladékot a megduzzadt prosztatából. A váladék eltávolítása után a mirigy vérellátása javul, a gyógyulási folyamat felgyorsul.

Porcdaganat betegség

Porcdaganat betegség: A porcszövet daganatos elváltozása viszonylag ritka. Jóindulatú daganatos elváltozása, a csont, illetve a porc felszínén vagy azok belsejében helyezkedhet el. Ez az ecchondroma közvetlenül a porcszövetből indul, olyan csontokban, helyeken képződik, ahol az embrionális porc még nem csontosodott el, elsősorban a végtagok rövid csöves csontjaiban, a kéz- és lábujj perceiben, a kéz- és lábközépcsontokban. Leggyakoribb előfordulási helye a gége, a bordaporcok és a légcsőporcok.

Porcdaganat betegség kialakulása

A betegség általában gyermekkorban jelentkezik, növekedése a csontváz növekedésének befejeztéig tart. A porcszövet rosszindulatú daganatos elváltozása a chondrosarcoma. Az elsődleges szarkóma jellemzően tizenöt-húsz éves korban alakul ki. Ebben az esetben a porcszövet burjánzása eleve rosszindulatú. Elsősorban a comb, illetve a lábszárcsont térdízület-közeli részén, a varratok és a növekedési zónák közelében lép fel. Másodlagos szarkóma esetén a hosszú ideig fennálló jóindulatú chondroma sejtjei indulnak rosszindulatú szaporodásnak. A porcdaganatok növekedése általában lassú, a környező szöveteket ritkán károsítják.

Porcdaganat betegség tünetei:

Látszólagos ok nélküli csonttörések, fájdalom és/vagy nyomásérzet a csontokon és ízületeken duzzanat, deformitás.

Porcdaganat betegség kezelése:

A porcdaganat esetében a műtét az egyetlen hatásos kezelési lehetőség. A daganatot az ép szövetekben radikálisan kimetszik. Előrehaladott stádiumban a műtét során esetleg egész csontot kell eltávolítani. Ilyen esetben a hiányzó csontot más területről vett csont átültetésével pótolják. A műtétet követően a daganat kiújulásának és az áttétek megelőzésének érdekében rendszerint kiegészítő sugárkezelést alkalmaznak.

A porcdaganatok nagy része jóindulatú és sikeresen kezelhető. Mivel a daganatos elváltozás rosszindulatú is lehet, panasz esetén azonnal ki kell kérni az orvos véleményét. Bizonyos esetekben a daganatos elváltozás akadályozza az ízületek működését, ami nem veszélyes ugyan, de meglehetősen kellemetlen. Ízületi panaszok, csontfájdalom, ízületi duzzanat, deformitás, csontkinövések esetén is feltétlenül orvoshoz kell fordulni.

Polyneuropathia – idegrostok károsodása betegség

Polyneuropathia – idegrostok károsodása betegség: Nem mechanikus sérülés. A központi idegrendszeren (az agyon és a gerincvelőn) kívüli idegrostok károsodása. Az idegkárosodás rendszerint szimmetrikus a két testfélen. Az idegkárosodás miatt érzészavar, izombénulás és számos szervi elváltozás alakulhat ki. A zavarok főként a végtagokon jelentkeznek.

Polyneuropathia betegség kialakulása

Kiváltó oka valamilyen, az idegrendszert is károsító krónikus megbetegedés. Leggyakrabban a krónikus cukorbetegség és a krónikus alkoholizmus talaján alakul ki (polyneuropathia diabetica, polyneuropathia alcoholica), de egészségtelen táplálkozás vagy felszívódási zavar okozta vitaminhiány és bizonyos fertőző betegségek következtében is létrejöhet. Anyagcserezavar, valamilyen gyógyszer (általában altatószer, nyugtató vagy fájdalomcsillapító) mellékhatása és vegyszerek okozta mérgezés is kiválthatja. Az esetek 20 százalékában a betegség kiváltó oka ismeretlen marad.

Polyneuropathia betegség tünetei:

Érzéscsökkenés, érzészavar, izombénulások, a fájdalomérzet csökkenése, szervkárosodások.

Polyneuropathia betegség kezelése:

Polyneuropathia diabetica esetén a normális vércukorszint beállítása és a megfelelő diéta betartása, valamint a rendszeres gyógyszeres kezelés után a polyneuropathia progressziója megszűnik, a tünetek csökkennek.

Az alkoholizmus talaján kialakult polyneuropathia esetén az alkoholfogyasztás tilos!
Gyógyszermellékhatás okozta polyneuropathia esetén a kritikus gyógyszert haladéktalanul el kell hagyni.

A polyneuropathia gyógyszeresen nehezen kezelhető. A kezelés során általában zsírsav, antidepresszánsok és izomlazítók adása javallott.
A polyneuropathia talaján kialakult érzészavarok és bénulások elektroterápiával és célzott gyógytornával gyógyíthatók.

Érzészavar, fájdalomérzet csökkenés, izomgyengeség, izombénulás esetén azonnal forduljunk orvoshoz!

A polyneuropathia kiterjedése és mértéke idegvezetési sebességvizsgálattal pontosan meghatározható. A vizsgálatok elvégzése után dönt az orvos a szükséges gyógyszeres vagy egyéb terápiáról.

Polyneuropathia esetén a fájdalomérzet hiánya súlyos következményekkel járhat. A beteg nem érzékeli a kisebb sérüléseket. A kis sebek talaján súlyos fertőzések, lágyrész- és csontkárosodások alakulhatnak ki. Elhanyagolt esetben a végtag amputációja válhat szükségessé.