élénkvörös foltok

Mi a szifilisz? A szifilisz egy baktérium okozta fertőző betegség. A betegség neve egy olasz orvos verséből származik, valószínűleg Dél-Amerikából származik és a 15. században juthatott Európába.

Szifilisz betegség kialakulása

Elsősorban nemi érintkezés útján terjed, de terjedését okozhatják fertőzött tárgyak és vérátömlesztés is. Ha az anya fertőzött, a terhesség alatt a magzata is fertőződik.

Szifilisz betegség tünetei:

A betegség három fázisra osztható, melyek között tünetmentes időszakok is vannak. A szifilisz kimutatása a fertőzés helyéből vett mintából vagy három hét után vérből lehetséges. Az első fázisban három hét után vörös foltok jelennek meg a testen, melyek idővel elfekélyesednek. A foltok megjelenése után pár héttel a nyirokcsomókon is gyulladás tapasztalható.

Körülbelül kilenc hét után jelentkezik a második fázis. Ekkor rózsaszínű foltok jelennek meg a betegen. Elsősorban annak végtagjain. Ezután a bőrből kiemelkedő, hámló, vöröses kb. 1cm nagyságú foltok jelennek meg. Egyéb tünet lehet a hajhullás, a köröm fényének elvesztése, sárgaság, vese illetve májproblémák, agyhártyagyulladás és a vérszegénység.

A harmadik fázisban a bőrön terjedő csomók egyre inkább fekélyessé válnak, tetejük szürke és lepedékes lesz. Ilyen csomók a belső szerveken pl. gyomor vagy az izmokban is kialakul. Az agyra átterjedve leépülést, komoly személyiségváltozást okoz.

Szifilisz betegség kezelése:

Az első két fázisban a betegség penicillinnel gyógyítható.

Övsömör betegség: Kórokozója a bárányhimlő vírusához hasonló herpesz vírus. A gerincvelői érzőideg- vagy agyidegdúc heveny, vírusos eredetű gyulladása. Az érzőideg lefutása mentén, a bőrön és/vagy a nyálkahártyán hólyagos elváltozás jelenik meg. Legjellemzőbb megjelenési formája a törzsön övszerűen lefutó, bárányhimlőszerű kiütés.

Övsömör betegség kialakulása

A kiütés rendszerint az ideg lefutása mentén elhelyezkedő, jól elhatárolt területre lokalizálódik. A gyulladás általában egyoldali: csak az idegszelvény fél oldalát, az egyik dúcot érinti. A betegség időseknél gyakoribb, mint fiataloknál.

Mivel általában az immunrendszer legyengülése esetén jelenik meg, feltételezhető, hogy az idegdúcban megbúvó herpesz vírus támad újra, a bárányhimlő során kialakult immunitás gyengülése révén.

Övsömör betegség tünetei:

Levertség, láz, erős, körülhatárolt helyi fájdalom, élénkvörös foltok, bárányhimlőszerű kiütés, folyadékkal teli hólyagok

Övsömör betegség kezelése:

Az idejében felismert és megfelelően kezelt övsömör általában szövődménymentesen gyógyul. A viszkető, fájdalmas bőrelváltozások hűsítő, fájdalomcsillapító kenőcsökkel kezelendők. A viszketés és a fájdalom gyógyszerekkel is enyhíthető. A kórokozók szaporodása antivirális szerekkel gátolható. A kellemetlen idegi tünetek fájdalomcsillapítóval és B-vitaminnal mérsékelhetők. Minél több ágynyugalom, pihenés javasolt.

A kiütéseket és a hólyagokat nem szabad elvakarni, mert könnyen felülfertőződhetnek. Bőrelváltozás esetén minden esetben orvoshoz kell fordulni. Ha a kórokozó valamelyik agyideg lefutása mentén (arc, homlok, szem, fül) támad, a betegség súlyos szövődményekkel járhat, a szem, illetve a fül maradandó károsodását idézheti elő, egyoldali süketséget, vakságot okozhat.

A nemi szervekre átterjedő övsömör szintén igen veszélyes, és sürgősen kezelendő. Súlyos esetben, különösen az agyidegek érintettsége esetén a betegség kórházi kezelést igényel.