Sérv betegség

Sérv betegség: A sérv a hashártya kiboltosulása, ami akkor keletkezik, ha a bél egyes részei a sérvkapunak nevezett lyukon át kilépnek a hasüregből. Az ilyen kötőszöveti gyengeség leggyakrabban a lágyékon és a köldöktájékon jelentkezik. A kötőszöveti gyengeség gyakran veleszületett, ám túlzott igénybevétel vagy a hasizmok és kötőszövetek öregkori elernyedése következtében is keletkezhet. A köldök – és a hegsérv (ami többnyire rosszul gyógyult korábbi műtétek következménye) a sérvek 20%-át teszi ki. 80%-ban lágyéki sérvről van szó.

Sérv betegség kialakulása

A lágyéksérv kialakulása: Fiúkon lágyéksérv akkor keletkezik, ha a lágyékcsatorna a születésig nem zárul. A magzati fejlődés során a herék a hasüregben fejlődnek ki, ezek csak később vándorolnak a lágyékcsatornán át a herezacskóba. Ezután a csatorna rendszerint elzáródik. A lágyéksérv már csecsemőkorban jelentkezhet, azonban leggyakrabban az idősödő férfiaknál alakul ki. Az életkor előrehaladtával ugyanis az izomzat, így a lágyékcsatorna falait alkotó hasizom is gyengébbé válik.

A testi megerőltetéseknek – pl. nehéz teher emelésének, vitelének – könnyen az lehet a következménye, hogy a lágyékcsatorna „enged” és sérv(csatorna) keletkezik. Idősebbek esetében ez rendszerint már a kötőszöveti gyengeség miatt is kialakulhat. Tartós székrekedések, amelyek a hasizomzatot különösen erősen terhelik, a sérv kialakulását gyorsíthatják. Igen ritkán akkor is keletkezhet sérv, ha baleset során testszövet szakad.

sérv

Sérv betegség tünetei:

Először könnyű nyomásérzet, fokozódó fájdalom székeléskor a hasprés hatására, erőkifejtéskor és köhögéskor, a béltevékenység zavarai, látható és tapintható kiboltosulás a fájdalom helyén.

Sérv betegség kezelése:

Mindenképp forduljunk orvoshoz, mert kezelés vagy súlyosabb beavatkozás nélkül a sérv nem gyógyul. A háton fekvés csak rövid időre csökkenti a fájdalmakat. Műtét után fontos, hogy az első hónapokban kíméljük magunkat. És kerüljük a nagyobb erőkifejtést. Nagyon jót tesz viszont, ha a hasizomzatot torna segítségével erősítsük.

A sérveket műtétileg szüntetik meg. A beavatkozás viszonylag egyszerű és veszélytelen. A bélsérv hírtelen is megjelenhet, általában azonban lassan fejlődik ki. Először olykor csak akkor érezzük, ha felkelünk vagy székelnünk kell: azaz minden erősödő hasfali nyomás esetében. Később –a hashártyától körülvéve –a vékony- vagy a vastagbél egy része hasi duzzanatként a bőr alól kiboltosodik. A sérvtömlő rendszerint kézzel visszatolható.

Sérv esetében mindig előfordulhat, hogy a bél egy szakasza kizáródik a sérvtömlőbe. Ilyenkor a béltartalom nem halad tovább, ami rövid időn belül súlyos szövődményekhez vezet. Ezért bélkizáródáskor haladéktalanul értesítenünk kell az orvost. A műtétet néhány órán belül el kell végezni.

Rekeszizomsérv betegség

Rekeszizomsérv betegség: A rekeszizom (diaphragma) a mellüreget a hasüregtől elválasztó, lapos, kettőzött kupolájú, izmos lemez. Két részből áll. A középső, inas lemezből és a törzs belső felszínéről, a szegycsontról, a bordaívről és az ágyékcsigolyákról körkörösen eredő, ívelt, lapos, izmos peremből. A gerincoszlop közelében a rekeszizmon függőlegesen áthatol a nyelőcső, a nagy erek és számos idegrost. A rekeszizom a légzésben és a hasprésben egyaránt fontos szerepet játszik.

Előfordulhat, hogy valamilyen rendellenesség következtében a nyelőcsőnyílás (hiattus oesophageus) mellett a gyomor egy része vagy a teljes gyomor, illetve valamilyen más hasűri szerv áthatol a mellkasba: rekeszizomsérv (hiattus hernia) jön létre. A rekeszizomsérv következtében a gyomor záró-izomzata (cardia) nem zár tökéletesen vagy egyáltalán nem záródik, és a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe.

Rekeszizomsérv betegség kialakulása

A veleszületett rekeszizomsérv lehet tünetmentes, de a születés után azonnal súlyos tünetekkel is járhat (légszomj, hányás). A szerzett rekeszizomsérv elsősorban idős korban gyakori. Oka rendszerint a kötőszövetek ellazulása és a túlsúly. Paraoesophagealis rekeszizomsérv esetén a nyelőcső mellett csak a gyomor egy része nyomul be a mellüregbe.

Csuszamlásos rekeszizomsérvnél a teljes felső gyomorszakasz becsúszik a mellkasba. A sérv keletkezését követően megjelennek a tipikus tünetek. Idővel a gyomortartalom állandó visszacsurgása miatt nyelőcsőgyulladás (reflux oesophagitis) súlyos esetben nyálkahártyavérzés, illetve nyelőcsőszűkület alakulhat ki.

rekeszizomsérv
rekeszizomsérv

Rekeszizomsérv betegség tünetei:

Savas felböfögés, gyomorégés, nyomásérzet, fájdalom, görcs a szegycsont mögött, a hasüreg bal oldalán, panaszok fekvő, előrehajló testhelyzetben és hasprés esetén erősödnek.

Rekeszizomsérv betegség kezelése:

A rekeszizomsérvet szinte kizárólag konzervatívan kezelik, savmegkötő gyógyszerekkel, bevonó szerekkel, diétával (többszöri kis mennyiségű, zsírszegény étrend beállításával). A túlsúlyos betegnek testsúlycsökkenés javasolt. Rekeszizomsérv esetén speciális gyógykúrák javallottak.

A rekeszizomsérv tünetei elsősorban a bőséges étkezések után jelentkeznek. A beteg egyen többször kisebb mennyiséget. Kerülje a forró, fűszeres, puffasztó ételeket, az alkoholt és a szénsavas italokat. Evés után ne feküdjön le.

Mióma betegség

Mióma betegség: Az izomszövet jóindulatú daganata, a harántcsíkolt izomzatban ritka, leggyakrabban a méh sima izomszövetében fordul elő. A mióma nem veszélyes, ám ennek ellenére kezelendő. Az izomból és kötőszövetből álló, úgynevezett mióma csomók egyesével vagy elszórtan jelennek meg.

Mióma betegség kialakulása

A miómás csomók mérete igen eltérő lehet: néha olyan parányi, mint egy gombostűfej, de emberfej nagyságúra is nőhet. A méh mióma csaknem kivétel nélkül termékeny korban – gyakran a 30. életév után – alakul ki. A mióma általában nem okoz panaszokat. Ezért is ajánlott a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat. A mióma azonban fájdalmat, vérzést és folyást is előidézhet. Ha a mióma megnagyobbodik, és nyomja a húgyhólyagot, húgyúti fertőzést provokálhat.

mióma
mióma

Mióma betegség tünetei:

Fájdalom, menstruációs zavarok, nyomásérzet például a hólyagon vagy a bélen, folyás.

Mióma betegség kezelése:

A tünetek súlyosságától, valamint a beteg életkorától függően a miómát gyógyszeresen illetve hormonokkal kezelik, vagy műtéti úton eltávolítják. A miómacsomót ilyenkor kimetszik vagy kifejtik. Esetleg az egész méh eltávolítása is szükségessé válhat. Tapintható csomó vagy duzzanat, illetve tisztázatlan eredetű kismedencei fájdalom esetén feltétlenül forduljunk nőgyógyászhoz. Bél- vagy hólyagpanaszok, megváltozott vagy rendszertelen menstruáció miatt szintén haladéktalanul keressük fel orvosunkat.

A mióma sok esetben egyáltalán nem okoz panaszt. Ahogyan a mióma növekszik, gyakran nyomásérzést, alhasi teltségérzetet okoz. Néha tévesen terhességnek vélik az alhas növekedését. Ha a mióma fontos képleteket – kismedencei ereket, idegeket nyom, heves fájdalom jelentkezik. Ha a mióma gátolja a méh összehúzódó képességét, erős, szokatlanul hosszú, gyakran rendszertelen havi vérzést okozhat. A mióma nem veszélyes, mégis orvosi beavatkozást igényel. Minél korábban felismerik, annál könnyebben kezelhető.