Tífusz betegség

Tífusz betegség: Ezt a járványos, akut fertőző betegséget a ruhatetű okozza és terjeszti. Nagyon súlyos, az egész testre kiterjedő, néha halált okozó betegség, de ma már igen ritka és inkább a higiéné nélküli területeken jellemző, mivel a beteg vérével terjed, és a ruhatetű viszi egyik emberről a másikra a fertőzést.

Tífusz betegség kialakulása

A megbetegedés a tetű csípését követően, tizenkét-tizennégy napos lappangási idő után, hirtelen borzongással, hidegrázással, igen magas lázzal kezdődik. A lappangási időben általános levertség, bágyadtság tapasztalható. Kezdetben a láz többször elmúlik és visszatér, majd tartósan, egyenletesen magas lesz.

A lázas időszak ötödik napján gombostűfejnyi, lencsényi foltok, kiütések jelentkeznek a lágyékban, a csuklók és a bokák felett, majd a végtagokon és a törzsön. A hetedik napon a beteg hallucinálni kezd, izgatottá válik, beszéde érthetetlen lesz. Izomereje gyengül, szinte alig tud mozogni.

tífusz
tífusz

Tífusz betegség tünetei:

Hirtelen fellépő láz, keringési elégtelenség, foltos, kékes-vörös bőrkiütések, fejfájás, végtagfájdalmak, puffadt arc.

Tífusz betegség kezelése:

A Rickettsiák a tetracyclin¬és chloramfenicol-készítmé¬nyek hatására elpusztulnak. Idejében kezdett antibiotikus kezelés, lázcsillapítás, infúziós terápia mellett a betegség a legtöbb esetben szövődménymentesen gyógyul. A gyógyszeres kezelés mellett rendkívül fontos a beteg gondos ápolása, tisztántartása, szájának rendszeres ápolása.

A kezelés hatására gyógyuló beteg a harmadik héten hirtelen láztalanná válik, gyorsan magához tér, a külvilág iránti érdeklődése és testi ereje visszatér, de továbbra is sokáig fáradékony, sovány, sápadt.
A betegség a higiénés előírások betartásával, szükség esetén tetűirtással megelőzhető.

Kullancs encephalitis betegség

Kullancs encephalitis: Legáltalánosabb és legelterjedtebb okozója a kullancs, mely fertőzött. De kevesen tudják hogy ha fertőzött egy tehén, kecske, vagy juh, akkor a tejük is terjeszti e vírust, mely agyhártya- és agyvelőgyulladást okoz. A kullancs-encephalitis az esetek többségében szinte tünetmentesen zajlik, nem manifesztálódik. Ilyen esetben egész életre szóló immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.

Kullancs encephalitis betegség kialakulása

A manifesztálódó, tünetekben megnyilvánuló megbetegedés a harminc-negyven éves korosztálynál a leggyakoribb. Gyermekkorban a tünetek enyhébbek, később egyre súlyosabbak. Az idegrendszeri zavarok súlyos esetben bénuláshoz, tudatzavarhoz vezetnek. A kórokozó vírus csak azokon a területeken él meg, ahol a hőmérséklet minimum évi százötven napon át tíz fok fölött marad, és a levegő nedvességtartalma elég nagy. A vírus a kullancsban telel át. A fertőzés a kullancsok megjelenésekor, tavasszal és kora nyáron gyakori.

A kullancsok állaton és emberen élősködnek, szipókáikkal a gazdaszervezetre tapadva szívják annak vérét. Ekkor kerülhet be a gazdaszervezetbe. Az emberen elsősorban a hajas fejbőrt és a hajlatokat (fül, kéz, láb, hónalj, lágyék) kedvelik. A test felszínébe kapaszkodó kullancsot fejével együtt azonnal el kell távolítani, hogy ne adja át a fertőzést. A korábban elterjedt módszert, miszerint a levegő útját elzáró anyagot (olaj) cseppentettek a kullancsra, ma már nem javasolják. Csipesszel általában könnyen ki lehet csípni az élősködőt, különösen akkor, ha előtte ujjunkkal finoman körkörösen megdörzsöljük az állatot, mintha kis cérnaszálat gombolyítanánk.

kullancs encephalitis
Kullancs encephalitis

Kullancs encephalitis betegség tünetei:

Eleinte láz, fáradtság, fejfájás, derék- és végtagfájdalmak, megfázásos tünetek, gyomor- és bélpanaszok; később tarkókötöttség, tarkómerevség, hányinger, hányás, remegés, görcsök, tudatzavar, bénulások.

Kullancs encephalitis betegség kezelése:

A kullancs okozta agyhártya-és agyvelőgyulladás kórházi kezelést igényel. A terápia lényege az immunizálás, a tünetek gyógyszeres kezelése és a szövődmények megakadályozása. Igen fontos az egy-két hetes ágynyugalom és a lázcsillapítás. A tünetek észlelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A kórokozó vagy az ellenanyag a vér laboratóriumi vizsgálata során kimutatható.

A betegség rendszerint két szakaszra oszlik. Az első szakaszban a beteg lázas, fáradt, hasmenése van, fejfájásra, derékfájásra, végtagfájdalmakra, általános rosszullétre panaszkodik. A betegek 2/3-ad része ezután meggyógyul, nem is sejti, milyen betegségen esett át. A betegek egyharmadánál az első szakaszt követően, egy-húsz nap szünet után magas láz és kifejezett agyhártya-, agyvelőgyulladásos tünetek (fájdalom, görcsök, remegés, bénulások, tudatzavar, eszméletvesztés) lépnek fel.

A kullancs-encephalitis általában nem életveszélyes, csak elvétve halálos, szövődményt nem okoz. A gyógyulás azonban meglehetősen lassú. Az idegrendszeri tünetek, a bénulások fokozatosan visszafejlődnek. A fejfájás sokáig megmaradhat.