láz - Betegség

Orbánc betegség

Az orbánc a bőr heveny gyulladása, amit bizonyos baktériumok –a streptococcusok- váltanak ki. A fájdalmas begyulladt, forró bőrrészek élesen határolt pírt és duzzanatot mutatnak. A betegség jellemzői a magas láz (akár 40 °C is lehet), a hidegrázás és a bőrön megjelenő vörös csík. A jellegzetes bőrelváltozás többnyire az arcon vagy a lábszáron jelentkezik. A betegség nem tévesztendő össze a pseudo-erysipelas-szal, amelynek népi neve sertésorbánc.

Orbánc betegség kialakulása

Többnyire csekély sérülések, pl. a szájzug berepedése vagy a lábszár kisebb karcolása következtében jutnak a baktériumok a szervezetbe. Lábszárfekélyen át különösen könnyen juthatnak kórokozók a beteg testébe. Azokat az embereket, akiknek gyenge az immunrendszerük –például cukorbetegek, alkoholisták- vagy, akiket már más fertőzés legyengített, az orbánc igen könnyen megtámadhatja.

Orbánc betegség tünetei:

Magas láz (40 °C), hidegrázás, élesen határolt bőrpír, bőrvizenyő és melegség a fertőzés helyén, gyakori hámhólyag képződés, érintett terület: az arc és a lábszár.

Orbánc betegség kezelése:

A kezelés lényege, hogy a baktériumokat megfelelő antibiotikumokkal elpusztítsák. Gyakran még kórházi kezelés is szükséges is szükségessé válhat, legalábbis addig, ameddig a láz és a bőrpír elmúlik. Az orbánc házilag nem kezelhető eredményesen. A fertőzés első jelekor haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Az orvos penicilint vagy más antibiotikumot alkalmaz. Gondos kezelés mellett szövődménymentes gyógyulásra számíthatunk.

Előfordulhatnak azonban súlyos kórfolyamatok is, különösen akkor, ha a kezelés túl későn kezdődött el. Ilyenkor az orbánc áttevődhet a szemüregre és a középfülre is. Az alsó végtagon a nyirokerek elzáródása és ennek következtében a kialakuló szövetszaporulat súlyos, maradandó duzzanatot, ún. orbáncos elefántbőrt (elephantiasis) hagyhat hátra.

Fontos!

Korai kezeléssel többnyire elkerülhetők a szövődmények, ezért a betegség első jeleinél, pl. láz vagy hidegrázás esetén, haladéktalanul keressük fel orvosunkat.

Nyálmirigygyulladás betegség

Nyálmirigygyulladás betegség: Általában az ellenállóképesség csökkenése során alakul ki. A nyálmirigyek gyulladását rendszerint vírusok vagy baktériumok idézik elő.

Nyálmirigygyulladás betegség kialakulása

A nyálmirigyek bakteriális fertőzését gennykeltő baktériumok (Staphylococcusok, Streptococcusok vagy Pneumococcusok) okozzák, daganatos megbetegedések, súlyos fertőző betegségek (tífusz, skarlát) mellett. A leggyakoribb nyálmirigygyulladás a mumpsz.

A Cytomegalia-vírus okozta gyulladás, jellemzően újszülöttkori megbetegedés. A vírus már a méhen belüli élete során megfertőzi a magzatot. Nagyon elterjedt vírus, ellenanyaga minden második ember vérében kimutatható. Elégtelen szájhigiéné esetén a szájban felszaporodó kórokozók is nyálmirigygyulladást okozhatnak.

Nyálmirigygyulladás betegség tünetei:

Rossz szájíz, fájdalom, szájszárazság, levertség, láz, gennyes váladék.

Nyálmirigygyulladás betegség kezelése:

Az akut nyálmirigygyulladás antibiotikumokkal kezelendő. Az antibiotikumos kezelés mellett fontos a nyálelválasztás- és elfolyás serkentése. Ezt rágógumi rágásával, C-vitamin tabletta szopogatásával vagy néhány csepp citrom fogyasztásával érhetjük el. Krónikus nyálmirigygyulladás esetén helyi antibiotikus kezelés is szükséges. A betegség antibiotikus gyógyszeres kezelés hatására rövid idő alatt gyógyul.

Krónikus gyulladás esetén a tünetek kevésbé kifejezettek, a betegség elhúzódik. Rendszeresen visszatérő nyálmirigygyulladás esetén röntgenbesugárzás ajánlott. A konzervatív kezelés ellenére sem gyógyuló gyulladás sok esetben csak a nyálmirigy műtéti eltávolításával szüntethető meg. A száj és a nyak fájdalma, duzzanata esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz!

Nátha betegség

Nátha betegség: Más néven megfázásnak nevezzük. Összefoglaló név, melyet a légutak vírus által létrejött betegségeinek megnevezésére használunk.

Nátha betegség kialakulása

A kórokozók általában cseppfertőzés útján terjednek beszéd, tüsszentés vagy köhögés útján. Belélegezzük őket, de kézfogáskor is fertőződhetünk. Évente átlagosan négy-öt alkalommal leszünk náthásak anélkül, hogy védetté válnánk a betegséggel szemben.

Nátha betegség tünetei:

Köhögés, gyakori orrfújás, kötőhártya-gyulladás, torokfájás, fejfájás, végtagfájdalom, levertség, láz.

Nátha betegség kezelése:

Miután a náthát a legtöbb esetben vírusok okozzák, a betegség maga nem kezelhető. Csupán a tüneteket csökkenthetjük. A bőséges folyadékfogyasztás megnyugtatja a nyálkahártyát és megindítja a váladékozást. A hideg konyhasóoldat különösen jó hatású. Hasznos lehet különböző illóolajok inhalálása, belélegzése is. Ezenkívül nagy számban léteznek nátha elleni szerek, gyógyszerek is, amelyek legtöbbje recept nélkül kapható a patikákban is.

Antibiotikumok szedése nátha esetén értelmetlen, hiszen ezek hatásta¬lanok a vírusokkal szemben.

Ha néhány napig ágyban maradunk, főleg, ha lázunk is van, meggyorsítjuk a gyógyulást és elkerüljük a szövődményeket. A forró lábfürdő csodát tehet.
A nátha legtöbbször nem veszélyes betegség, általában egy hét alatt elmúlik.
Súlyosabb esetben, legyengült vagy idős betegeknél azonban szövődmények — bronchitis, tüdőgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, illetve középfülgyulladás — léphetnek fel.

Minden — különösen az alsó légutak (a tüdő és a hörgők) lázzal járó fertőző megbetegedése orvosi kivizsgálást igényel.

Méhnyakgyulladás betegség

Méhnyakgyulladás betegség: A méh (uterus) ivarérett korban hét-kilenc centiméter hosszú, öt centiméter széles, három centiméter vastag, körte alakú, izmos falú szerv. Belülről vastag, mirigyes hám fedi. Felső, széles része a méhtest (corpus uteri), a méhszájjal a hüvelybe nyíló alsó, keskenyebb harmada a méhnyak (cervix uteri). A méhnyak alsó, hüvelybe nyúló része a portio vaginalis uteri. Az alsó csúcsán található kis nyílás a külső méhszáj.

Nem szült nőknél a külső méhszáj egy-két milliméter átmérőjű kerek nyílást, a szült nő méhszája haránt irányú rést alkot. Míg a hüvelyben számtalan kórokozó található, a jól záródó méhszáj rendszerint védi a méhnyakat és a méh üregét a kórokozók behatolása ellen. Fertőzés esetén méhnyakgyulladás (cervicitis) léphet fel.

Méhnyakgyulladás betegség kialakulása

Az egészséges hüvelyváladék enyhén lúgos kémhatása megakadályozza a kórokozók elszaporodását és a fertőzés tovaterjedését a méh felé. Ha a hüvelyváladék kémhatása megváltozik, a kórokozók elleni védelem megszűnik. A végbél felől és a szexuális aktus során a hüvelybe jutó kórokozók (pél¬űdául a Coli-, a Gonococcus-, a Streptococcus- vagy a Staphylococcus-baktériumok) akadálytalanul elszaporodhatnak. Az így keletkező gyulladás tovaterjedhet a méhszáj, a méhnyak, a méh ürege és a petevezetők felé.

A hüvelyváladék állagának változását és a kóros folyást sok esetben valamilyen méhszájseb, repedés, hegesedés, polip, daganat, a méhszáj torzulása vagy a méhnyálkahártya kiboltosulása okozza. Elvétve előfordul, hogy a kórokozó valamilyen nőgyógyászati beavatkozás — vizsgálat, méhkaparás, szülés — kapcsán hatol be a méhbe.

Méhnyakgyulladás betegség tünetei:

Zavaros, gennyes folyás, fájdalom, láz, hidegrázás, általános gyengeség,

Méhnyakgyulladás betegség kezelése:

A kezelés során a gyulladást fenntartó anatómiai elváltozás megszüntetése az elsőd leges teendő. A méhszáj deformitása, hegesedése, daganatos elváltozása műtéti úton szüntethető meg. A méhnyálkahártya kikúszása edzőszeres ecseteléssel akadályozható meg. A gyulladt nyálkahártya hőkezeléssel, fagyasztással, koagulációval gyógyítható. Gyulladás esetén kiegészítő, antibiogram alapján kiválasztott antibiotikus terápia is javasolt. A gyulladásos tünetek gyógynövénykivonatokat tartalmazó, jó hatású ülőfürdőkkel, hüvelyöblítő szerekkel enyhíthetők.

Mastoiditis betegség

Mastoiditis betegség: A csecsnyúlvány nyálkahártyájának gyulladásos betegsége. Úgy néz ki, mintegy csonka kúp. A fül mögött alakul ki, a halántékcsont, sziklacsonti része emelkedik ki.

Mastoiditis betegség kialakulása

A gyulladás könnyen átterjedhet a fülbe vagy a koponyaüregbe. Egyes esetekben, ha gennyes a mastoiditis, akkor utat találhat a külvilág felé is. A fül betegségének, a középfülgyulladásnak a szövődménye. A kórokozók melyek felelősek a genny kialakulásáért, megtámadják a nyálkahártyát is. Megelőzhető, ha kezdettől fogva kezelve van a középfülgyulladás. Ezért kifejezetten fontos, hogy középfülgyulladás esetén idejében forduljunk orvoshoz. A

z időben észrevett és kezelt betegség esetén megelőzhető a mastoiditis kialakulása. Vagy az időben észrevett mastoiditis esetében elkerülhető a műtéti beavatkozás. Bármely tünet gyanúja esetén rögtön forduljunk orvoshoz.
A gennyes folyamat tovább terjedése súlyos további szövődményeket okozhat. Súlyosabb esetekben agyhártya- és agyvelőgyulladás léphet fel és életveszélyes állapot is kialakulhat.

Mastoiditis betegség tünetei:

fokozódott középfülgyulladás, heves, feszítő fülfájás, fejfájás, láz, rossz közérzet, hallásromlás, nyomásra fájdalomérzet.

Mastoiditis betegség kezelése:

A mastoiditis kezelése nem egyszerű folyamat. Súlyos esetben már nem elég az antibiotikumos kezelés, hanem műtéti megoldás szükséges, mert az üregrendszert ki kell tisztítani, s ehhez fel kell tárni a csecsnyúlványt.

Májrák betegség

Májrák betegség: A máj daganatos elváltozása rendszerint áttét, metasztázis: a daganatos sejtek valamely más szervből kerülnek a májba a véráram útján, és ott az eredeti tumorsejtek szaporodnak tovább. Előfordulhat azonban, hogy maguk a májsejtek indulnak kóros szaporodásnak, ilyenkor elsődleges, primer májrákról beszélünk.

Májrák betegség kialakulása

A primer májrák Dél-Európában gyakoribb. Ázsiában és Afrikában – valószínűleg a penészgombával fertőzött ételek rákkeltő toxin (aflatoxin)-tartalma miatt – igen elterjedt. A májsejtrák egyik ritka fajtája az úgynevezett kötőszöveti lemezes rák, amely rendszerint a viszonylag fiatal felnőtteket érinti. Ezt nem előzi meg májzsugorodás, B vagy C típusú májgyulladás, sem másmilyen ismert kockázati tényező.

Májrák betegség tünetei:

Gyors (néhány hét alatt megfigyelhető) májmegnagyobbodás, levertség, a lép esetleges duzzanata, jobb oldali felhasi fájdalom, testsúlycsökkenés, láz, esetleg sárgaság.

Májrák betegség kezelése:

A májrák hazánkban elsősorban az alkoholizmus talaján alakul ki. A primer májrákban szenvedő betegek felének anamnézisében alkoholos májzsugor (májcirrózis) szerepel. A sárgaságot okozó Hepatitis-B-vírus súlyosan károsítja a májsejteket. Ezáltal mintegy százszorosára növeli a májrák veszélyét. Bizonyos mérgező anyagok, például a vinilklorid, az arzén, egyes penészgombák toxinjai szintén növelik a betegség kockázatát.

Mivel a gyógyulásra csak korai felismerés és a betegség kezdeti stádiumában való beavatkozás esetén van esély, a gyanús tünetekkel minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. A máj viszonylag kevés érzőideget tartalmaz. Fájdalom hiányában a máj daganatos elváltozását általában későn ismerik fel. Sikeres műtétre csak a daganat korai felismerése esetén van esély. A betegség korai felismerése azonban viszonylag ritka. A sugárterápia és a citosztatikus kezelés sajnos nem eredményes.

A máj áttétes daganatai a szervezet más részéről terjedtek át a májra. Leggyakrabban a tüdőből, az emlőből, a vastagbélből, a hasnyálmirigyből és a gyomorból erednek. A leukémia és az egyéb vérképzőszervi nyirokdaganatok is beszűrhetik a májat. Néha a májáttét az első jele annak, hogy a betegnek rákos daganata van.

Kullancs encephalitis betegség

Kullancs encephalitis: Legáltalánosabb és legelterjedtebb okozója a kullancs, mely fertőzött. De kevesen tudják hogy ha fertőzött egy tehén, kecske, vagy juh, akkor a tejük is terjeszti e vírust, mely agyhártya- és agyvelőgyulladást okoz. A kullancs-encephalitis az esetek többségében szinte tünetmentesen zajlik, nem manifesztálódik. Ilyen esetben egész életre szóló immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.

Kullancs encephalitis betegség kialakulása

A manifesztálódó, tünetekben megnyilvánuló megbetegedés a harminc-negyven éves korosztálynál a leggyakoribb. Gyermekkorban a tünetek enyhébbek, később egyre súlyosabbak. Az idegrendszeri zavarok súlyos esetben bénuláshoz, tudatzavarhoz vezetnek. A kórokozó vírus csak azokon a területeken él meg, ahol a hőmérséklet minimum évi százötven napon át tíz fok fölött marad, és a levegő nedvességtartalma elég nagy. A vírus a kullancsban telel át. A fertőzés a kullancsok megjelenésekor, tavasszal és kora nyáron gyakori.

A kullancsok állaton és emberen élősködnek, szipókáikkal a gazdaszervezetre tapadva szívják annak vérét. Ekkor kerülhet be a gazdaszervezetbe. Az emberen elsősorban a hajas fejbőrt és a hajlatokat (fül, kéz, láb, hónalj, lágyék) kedvelik. A test felszínébe kapaszkodó kullancsot fejével együtt azonnal el kell távolítani, hogy ne adja át a fertőzést. A korábban elterjedt módszert, miszerint a levegő útját elzáró anyagot (olaj) cseppentettek a kullancsra, ma már nem javasolják. Csipesszel általában könnyen ki lehet csípni az élősködőt, különösen akkor, ha előtte ujjunkkal finoman körkörösen megdörzsöljük az állatot, mintha kis cérnaszálat gombolyítanánk.

Kullancs encephalitis betegség tünetei:

Eleinte láz, fáradtság, fejfájás, derék- és végtagfájdalmak, megfázásos tünetek, gyomor- és bélpanaszok; később tarkókötöttség, tarkómerevség, hányinger, hányás, remegés, görcsök, tudatzavar, bénulások.

Kullancs encephalitis betegség kezelése:

A kullancs okozta agyhártya-és agyvelőgyulladás kórházi kezelést igényel. A terápia lényege az immunizálás, a tünetek gyógyszeres kezelése és a szövődmények megakadályozása. Igen fontos az egy-két hetes ágynyugalom és a lázcsillapítás. A tünetek észlelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A kórokozó vagy az ellenanyag a vér laboratóriumi vizsgálata során kimutatható.

A betegség rendszerint két szakaszra oszlik. Az első szakaszban a beteg lázas, fáradt, hasmenése van, fejfájásra, derékfájásra, végtagfájdalmakra, általános rosszullétre panaszkodik. A betegek 2/3-ad része ezután meggyógyul, nem is sejti, milyen betegségen esett át. A betegek egyharmadánál az első szakaszt követően, egy-húsz nap szünet után magas láz és kifejezett agyhártya-, agyvelőgyulladásos tünetek (fájdalom, görcsök, remegés, bénulások, tudatzavar, eszméletvesztés) lépnek fel.

A kullancs-encephalitis általában nem életveszélyes, csak elvétve halálos, szövődményt nem okoz. A gyógyulás azonban meglehetősen lassú. Az idegrendszeri tünetek, a bénulások fokozatosan visszafejlődnek. A fejfájás sokáig megmaradhat.

Köszvény betegség

Köszvény betegség: A köszvény vagy podagra örökletes anyagcsere betegség, mely hosszú ideig tünetmentes lehet. A köszvény az ízületek betegsége.

Köszvény betegség kialakulása

Oka a vér húgysav tartalmának kóros növekedése mely lehet a túlzott húsfogyasztás, mindenekelőtt a belsőségek fogyasztásának következménye, mivel ezek fokozzák a húgysavképződést. A nyálkatömlőkben, ínhüvelyben, ízületekben felhalmozódó húgysav kikristályosodik és köszvényes rohamokat okoz. Férfiaknál jóval gyakoribb, mint nőknél. A köszvény kialakulásában külső okként szerepet játszhat a nagyfokú alkoholfogyasztás. A cukorbetegek is hajlamosak köszvényre.

Köszvény betegség tünetei:

Heves fájdalom az izületekben, láz, gyulladások, emelkedett húgysav szint.

Köszvény betegség kezelése:

Aki tisztában van azzal, hogy az örökletes köszvény számára veszélyt jelent, kerülje a rizikófaktorokat: kevés húst fogyasszon, belsőséget ne egyen, hagyja el az alkoholt. A túlsúlyosak fogyjanak le és mozogjanak sokat. Amint a köszvény tünetei jelentkeznek, azonnal forduljunk orvoshoz. A beteg évekig, sőt évtizedekig élhet emelkedett vér-húgysavszinttel, anélkül, hogy a köszvény tünetei jelentkeznének. A húgysav nátriumsójának felszaporodásával a megtámadott ízületekben, a bőrfelszínhez közel ún. köszvényes csomók alakulnak ki. Megjelenésük a kéz-és lábujjízületeken valamint a fülporcon a leggyakoribb.

A köszvényes rohamot gyakran reumatikus fájdalmak, idegesség, hányinger, bő vizelet-elválasztás előzi meg. A roham hirtelen jelentkezik, az érintett ízület fájdalmasan megduzzad. Kezelés nélkül napokig, sőt hetekig is tarthatnak a rohamok. Ha a köszvényt későn vagy egyáltalán nem kezelik, a magas húgysavszint súlyos ízületi elváltozásokhoz és vesekőképződéshez vezethet.

FONTOS!

Örökletes köszvényes terheltség esetén rendszeresen ellenőriztessük a vér húgysavszintjét. Kevés húst fogyasszunk, belsőséget egyáltalán ne együnk!

H1N1 influenza betegség

H1N1 influenza betegség kialakulása, tünetei, kezelése

H1N1 influenza betegség: A sertésinfluenza vírus H1N1 típusa az embereket is veszélyeztető vírus. A sertésinfluenza gyakori a sertések között és halált is okozhat. Ez egy légzőszervrendszert megtámadó betegség és okozója az A típusú influenza-vírus. 1930-ban sikerült azonosítani. Sajnos, ha a sertés egyszerre több influenza vírus által lesz megfertőzve akkor a kórokozók genetikai állománya keveredhet és ebből kifejlődhet egy új vírustörzs mely az emberekre is veszélyes lehet, mint a H1N1.

H1N1 influenza betegség kialakulása

A vírus közvetlenül érintkező emberek között terjedhet és így járványt okoz. Köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő részecskéket a beteg közelében lévők belélegzik és így továbbterjed a vírus. Ha hozzáérünk valamilyen fertőzött területhez s a kezünkkel az orrunkhoz, szánkhoz, szemünkhöz érünk, megfertőződünk. A megfertőződöttek már azelőtt fertőznek 1-2 nappal, mielőtt a tünetek megjelennek rajtuk. A tünetek megjelenése után még 1 hétig fertőzhet a beteg. A kisgyermekek még tovább fertőznek.

H1N1 influenza betegség tünetei:

Hirtelen jelentkező, 38 C fölötti láz, fejfájás, orrdugulás, köhögés, ízületi fájdalom, általános kimerültség, étvágytalanság.
Esetleg: orrfolyás, torokfájás, hányinger, hányás, hasmenés.

H1N1 influenza betegség kezelése:

Antibiotikum szedésével nem érünk el gyorsabb eredményt, mivel a H1N1-et vírus okozza. A szervezetünk meg tud bírkózni a betegséggel, szerencsés esetben néhány nap alatt, de a küzdelem fájdalmakkal, magas lázzal jár. Az ágybafekvést kötelezően meg kell tartani, rengeteg folyadékot kell fogyasztani, lázat csillapítani és minden jelentkező tünet enyhítésére törekedni. Orvosi ellenőrzés szükséges. Antivirális szer alkalmazásáról csak az orvos dönthet. Figyeljünk oda a tünetekre hogy időben elkapható legyen a vírus, és orvoshoz fordulhassunk, mivel ez a vírus sajnos halált is okozhat.

Gégegyulladás, laryngitis

Gégegyulladás, laryngitis: A gégét bélelő nyálkahártya, illetve a gégét alkotó porcok, izmok és szalagok gyulladásos megbetegedése. Bakteriális vagy vírusos fertőzés, megfázás, influenza okozza. A fertőző gyermekbetegségeknek (skarlát, kanyaró, rubeóla, diftéria, mumpsz) is gyakori velejárója. Általában heveny formában jelentkezik, majd könnyen krónikussá fajul.

Gégegyulladás betegség kialakulása

Akut vagy krónikus laryngitist okozhatnak a levegővel belélegzett izgató vagy káros anyagok (a légszennyeződés, a por, a gőzök, a gázok, a vegyi anyagok, a dohányfüst) is. A színészek, énekesek és pedagógusok esetében a hangszalagok túlerőltetése okozta gégegyulladás jellegzetes foglalkozási ártalom. Az akadályozott orrlégzés, illetve helytelen légzés és beszédtechnika mellett kialakult nyitott szájon át történő légzés szintén gégegyulladáshoz vezethet. A gége nedves gyulladása esetén a fokozott nyáktermelődés felrakódásokhoz, lepedékképződéshez vezet. Száraz gyulladás esetén a nyáktermelődés csökken.

Gégegyulladás, laryngitis — gégegyulladás, laryngitis

Gégegyulladás betegség tünetei:

Köhögés, rekedtség, torokkaparás, nyelési fájdalom, láz, gennyes váladékképződés, rossz közérzet, nehezített légzés, légszomj.

Gégegyulladás betegség kezelése:

Mivel a gégegyulladás a hangszalagokat is érinti, igen fontos a szigorú „hangdiéta”. A beteg nem beszélhet, legfeljebb suttoghat. A nyálkahártya duzzanata gyulladás- és ödéma csökkentő gyógyszerekkel mérsékelhető. A köhögéscsillapító gyógyszerek mellett a kamillás inhalálás, a meleg mézes tej, a meleg limonádé is csökkenti a köhögési ingert és a gége szárazságérzetét. A kisgyermekek esetében lepedőkből „gőzsátort” készíthetünk. Bakteriális eredetű gyulladás esetén antibiotikus gyógyszerek adása is javasolt. A magas láz lázcsillapítókkal és hideg vizes borogatással csökkenthető.

A gégegyulladás megelőzése érdekében mellőzzük a dohányzást! Lehetőleg ne tartózkodjunk tartósan szennyezett, száraz, poros, káros anyagokkal telített levegőn! Torokfájás, torokkaparás, légzési nehézséget okozó torokduzzanat, köhögés esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert a kezeletlen akut gégegyulladás krónikussá válhat. A tünetek hátterében nemcsak gyulladás, hanem egyéb súlyos elváltozás is állhat! Az idejében felismert és szakszerűen kezelt gégegyulladás általában veszélytelen, szövődménymentesen gyógyul. A gyermekkori, lepedék és álhártya-képződéssel járó gégegyulladás azonban súlyos légzési nehézséget, életveszélyes állapotot idézhet elő.