Albinizmus betegség

Albinizmus betegség: Ritka, örökletes eredetű betegség. Az albínóknál hiányzik a bőr festékanyagának védő funkciója, ezért az albínó fokozottan fényérzékeny. Az albínóknál gyakori látászavar és az akaratlan szemmozgás.

Albinizmus betegség kialakulása

Teljes albinizmus esetén a beteg bőréből és szőrzetéből teljességgel hiányzik a barna színű festékanyag, a pigment: szőkés-fehér haj, szemöldök és szempillák, pirosan áttetsző szivárványhártya, bőre feltűnően világos, szinte vakító fehér. Szemének szivárványhártyája pirosan áttetsző. Recesszív módon öröklődik, azaz a betegség csak akkor manifesztálódik, ha az apa és az anya is recesszíven hordozza és továbbörökíti az albinizmus örökítő anyagát.

Tehát egy albínó apa és egy nem albínó anya gyermeke nem lesz feltétlenül albínó. A részleges albinizmus viszonylag gyakoribb jelenség. A haj sárga vagy sárgásbarna, a szivárványhártya világoskék, esetleg piros. A bőr fehér, esetleg foltos. Dominánsan öröklődik, tehát a részlegesen albínó szülő minden esetben átörökíti a betegséget az utódaira. Az albinizmus mindkét típusát a melaninszintézis zavara okozza. A pigment sejtek nem képesek melanint termelni.

albinizmus
albinizmus

Albinizmus betegség tünetei:

Festékhiány a bőrben, festékhiány a szőrzeten, fényérzékeny szem, vakság, pigmenthiány a szem szivárványhártyáján.

Albinizmus betegség kezelése:

Az albinizmus önmagában ártalmatlan betegség. A pigmenthiány miatt azonban a beteg bőre védtelen a veszélyes ibolyántúli sugárzással szemben. Az albínó ezért fokozottan hajlamos a bőrrákra.