Fejfájás - Betegség

Bárányhimlő betegség

Bárányhimlő betegség: Gyakori gyermekbetegség, melyen a legtöbb gyermek átesik. Fertőző, vírusos. Ez a vírus okozza felnőtteknél az övsömört, vagy más néven az újjáéledt bárányhimlőt. A bárányhimlő cseppfertőzés, közvetlen érintés és a levegő által terjed. Ennek következtében a legveszélyeztetettebb korosztály az óvodás és iskolás gyermekek.

Bárányhimlő betegség kialakulása

A bárányhimlőnek, 2-3 hét a lappangási ideje, aztán belázasodik a beteg és fejfájásra panaszkodik, majd megjelennek a kicsi vörös foltok a bőrön. Igen hamar hólyagokká alakulnak. A törzsön kezdenek el megjelenni majd átterjednek a fejre, lágyékra és az egész testre. Leszáradt állapotukban sötét pörkké válnak és nagyon viszketnek. Ezek a tünetek 1-2 hét alatt elmúlnak és a beteg ismét egészséges lesz.

Bárányhimlő betegség tünetei:

Fejfájás, hőemelkedés, piros foltok, melyek igen picik alakulnak ki a bőrön.

Bárányhimlő betegség kezelése:

Kezelést nem igénylő gyógyulási folyamat, de figyelni kell, hogy a gyermekek nem vakarják el a pörköket, mert azok elfertőződnek. Nagy viszketés esetén ezt enyhítő szerekkel ajánlott csillapítani. A teljes gyógyulásig ne érintkezzen a beteg más emberekkel.

Majomhimlő betegség

Majomhimlő betegség: Az 1950-es években fedezték fel ezt a vírusos megbetegedést. Eredetileg majmokban találták meg, onnan kapta a nevét. Nem közvetlen leszármazottja a sok halálos áldozatot szedő fekete himlőnek. A majomhimlő kiütések gyakran az arcon jelennek meg és onnan terjednek át más szervekre. Afrikában a halálozási aránya 3,6% volt az Európai és az Észak-Amerikai fertőzöttek közül viszont nem halt meg senki. Ebben közrejátszik az is, hogy a himlő elleni oltást 1980-ig kötelezően adták, így a 40 évesnél idősebbek védettek a betegség ellen.

Majomhimlő betegség kialakulása:

A vírus képes emberek és állatok között egyaránt terjedni. A majomhimlő lappangási ideje 5 és 21 nap között van. A kezdeti stádiumra a láz, a fájdalmak és a nyirokcsomók megduzzadása a jellemző. Az ezt követő szakaszban a láz elmúlik és megjelennek a nagyon viszkető kiütések. A végső szakaszban a kiütések varasodnak és leesnek. A majomhimlő lefolyása általában 2-4 hét.

Majomhimlő betegség tünetei:

láz, fáradtság, duzzadt nyirokcsomók, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, később viszkető kiütések megjelenése.

Majomhimlő betegség kezelése:

Nem létezik gyógyszer a majomhimlő ellen, a tüneteket kezelik, ezáltal teszik elviselhetőbbé a betegséget. Megelőzésben segítség lehet a himlő elleni oltás, valamint a gyakori tisztálkodás és a fertőzött betegek elkülönítése.

Covid-19 betegség

Covid-19 betegség: A covid-19 egy koronavírus okozta betegség, mely elsősorban a légutakat támadja meg. Kutatók szerint állatokban alakult ki, majd tobzoskák és denevérek közvetítése által jutott át az emberbe. Elsősorban cseppfertőzés útján terjed, de a koronavírus betegséget szoros érintkezés vagy szennyezett felületek is közvetítik. Hivatalosan elfogadott gyógyszer még nincs ellene, megelőző oltásokkal lehet védekezni.

Covid 19 betegség kialakulása

A 2020-as világjárvány eredetileg Kínából, Vuhan városából indult ki, itt 2019 végén okozott tömeges megbetegedést. Általában cseppfertőzés után a SARS-CoV-2 örökítőanyaga elszaporodik a felső légutakban. Ezt követően alakulhat ki a tüdőgyulladás, amit súlyos esetben az ARDS állapot követ, amikor már a keringés is károsodhat. Lappangási ideje 2 és 14 nap között van..

Covid-19 betegség tünetei:

Láz, köhögés, fejfájás, fáradtság, izom- vagy testfájdalmak, íz- vagy szagvesztés, torokfájás, hányinger, hasmenés, szaglászavar, ízérzékelés zavar.

Covid 19 betegség kezelése:

Jelenleg még csak kísérleti stádiumú gyógyszerek léteznek, antivirális szerek közül jelentősebb a paracetamol, ibuprofen, favipiravir. Az antibiotikumok a szövődmények illetve a bakteriális felülfertőződés elkerülésében segíthetnek.

Agytályog betegség

Agytályog betegség: Az agytályog, a gennyes agyhártyagyulladás következménye. Kezelésére gondosan oda kell figyelni, mert életveszélyes szövődményei lehetnek.

Agytályog betegség kialakulása:

A tályogképződést, mindig valamilyen baktérium által okozott gyulladás előzi meg. Ez alatt a gyulladásos folyamat során fehérvérsejtekből, szövettörmelékből, baktériumokból és savókból álló, sűrű, sárgás-fehér folyadék, genny képződik. A felbomlott szövetállományban a sejtek elpusztulnak és létrejön egy úgynevezett gennyes beolvadás, és egy telt üreg képződik, amit tályognak hívunk. E körül néhány hónap alatt kötőszövetes tok keletkezik, s így nyomni kezdi az agyvelőállományt, idegsejteket, idegpályákat. Bénulást, tudatzavart, epilepsziát okozhat.

Agytályog betegség tünetei:

Fejfájás, hányinger, hányás, bénulás, érzés-tudatzavar, láz, epilepszia, beszédzavar.

Agytályog betegség kezelése:

Mivel a letokolt agytályog nem okoz idegrendszeri zavarokat, ezért bármely tünet esetén orvoshoz tanácsos fordulni. Agytályog gyanúja esetén ideggyógyászati, vér, gerincfolyadék, computertomográfia, és mágnesesrezonancia vizsgálat szükséges. A tályogot műtéti úton el kell távolítani. Szerencsére legtöbbször teljes egészében eltávolítható. Fontos előtte és utána, antibiotikum célzott szedése. Az időben felfedezett agytályogból a beteg maradéktalanul felgyógyul.