Toxoplazmózis betegség

Toxoplazmózis betegség: Igen ritka fertőző betegség, melyet a Toxoplasma gondii parazita okoz. Gazdaszerve a macska, hordozza, ürülékével választja ki, terjeszti. A székletben csak 3-4 nap elteltével válik fertőzővé. Így az utcán, esetleg a homokozókban lévő macskaszéklet több hónapon át terjeszti a fertőzést. A házi macskát tartók nagyon kell ügyeljenek a higiénére és az etetésére (nyers húst ne adjunk neki). De minden ember és melegvérű állat lehet köztes gazda.

Toxoplazmózis betegség kialakulása

Szennyeződésekkel, porral, szájon keresztül, vagy ha köztes gazdaként bármilyen állat nem megfőtt húsának elfogyasztásával juthat az emberi szervezetbe.

toxoplazmózis
toxoplazmózis

Toxoplazmózis betegség tünetei:

Lázas állapot, megduzzadt nyirokcsomók, influenzára hasonlító tünetek, agyhártya- és agyvelő gyulladás, ízületi fájdalmak, gyulladások.

Toxoplazmózis betegség kezelése:

A fertőzés megnyilvánulásai közül az a legveszélyesebb, mikor az Édesanyán keresztül a magzathoz eljut. Az anya tünetmentessége lehetetlenné teszi a folyamat felismerését. A köldökzsinóron keresztül vérkeringés útján kaphatja el a magzat, és sokszor már a méhen belül meghal. Ha megszületik sajnos rövid ideig él, ugyanis a fertőzés idegrendszeri károsodást, agyvelőgyulladást, vízfejűséget, kóros kis fejűséget, szembetegségeket, vakságot, máj-, lépnagyobbodást, sárgaságot okozhat, s ezek gyógyíthatatlan elváltozások.

Idősebb korban szerencsére sikeresen gyógyítható. Minden esetben orvoshoz kell fordulni. Kórokozója vérvizsgálattal mutatható ki. Akut vagy krónikus lefolyású. Akut megbetegedés a gyakoribb, a krónikus a ritkább. A toxoplazmózis gyakori fertőződés, a világon nagyon elterjedt, de mégis maga a betegség ritka betegség, igen ritkán manifesztálódik.

Majomhimlő betegség

Majomhimlő betegség: Az 1950-es években fedezték fel ezt a vírusos megbetegedést. Eredetileg majmokban találták meg, onnan kapta a nevét. Nem közvetlen leszármazottja a sok halálos áldozatot szedő fekete himlőnek. A majomhimlő kiütések gyakran az arcon jelennek meg és onnan terjednek át más szervekre. Afrikában a halálozási aránya 3,6% volt az Európai és az Észak-Amerikai fertőzöttek közül viszont nem halt meg senki. Ebben közrejátszik az is, hogy a himlő elleni oltást 1980-ig kötelezően adták, így a 40 évesnél idősebbek védettek a betegség ellen.

Majomhimlő betegség kialakulása:

A vírus képes emberek és állatok között egyaránt terjedni. A majomhimlő lappangási ideje 5 és 21 nap között van. A kezdeti stádiumra a láz, a fájdalmak és a nyirokcsomók megduzzadása a jellemző. Az ezt követő szakaszban a láz elmúlik és megjelennek a nagyon viszkető kiütések. A végső szakaszban a kiütések varasodnak és leesnek. A majomhimlő lefolyása általában 2-4 hét.

majomhimlő
majomhimlő

Majomhimlő betegség tünetei:

láz, fáradtság, duzzadt nyirokcsomók, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, később viszkető kiütések megjelenése.

Majomhimlő betegség kezelése:

Nem létezik gyógyszer a majomhimlő ellen, a tüneteket kezelik, ezáltal teszik elviselhetőbbé a betegséget. Megelőzésben segítség lehet a himlő elleni oltás, valamint a gyakori tisztálkodás és a fertőzött betegek elkülönítése.