Debilitás

A szellemi fogyatékosság veleszületett vagy a fejlődés korai szakaszában szerzett agyi károsodás. A személyiségfejlődési zavaroknak két nagy csoportja van: a gyengeelméjűség (oligofrénia) és az egyenetlen, összhang nélküli személyiségfejlődés (pszichopátia). A gyengeelméjűség az agyműködés, az agykéreg rendellenessége. Az életkornak megfelelő átlagtól lényegesen elmaradó szellemi szint és alkalmazkodási képesség jellemzi.

Debilitás betegség kialakulása

Súlyossági foka szerint lehet enyhe (debilitás), középfokú (imbecillitás) és súlyos (idiotizmus). Ha a normális egyén intelligenciahányadosát (IQ) 100-nak vesszük, a debilis IQ-ja 70-50 között, az imbecillisé 50-20, az idiótáé 20 alatt van. A szellemi fogyatékosok túlnyomó többsége (85 százaléka) debilis. A debilisek fogyatékossága elsősorban a magasabb értelmi tevékenység szintjén mutatkozik meg. Tanulásuk lassú, nehézkes, tanításuk speciális szakértelmet és nagy türelmet igényel. A debilitás enyhe fokát felületesen nehéz megkülönböztetni a normális ember gyenge képességeitől. A szellemi fogyatékosság megjelenése nem mindig egyértelmű. A debilis egyén gyakran inaktív vagy éppen ellenkezőleg, hiperaktív, mozgása lassú vagy izgága, szókincse szegényes, gondolkodása sivár.

debilitás
debilitás

Debilitás betegség tünetei:

Felesleges aggodalmaskodás, kontrollálatlan mozgások, a mozgások elsajátítási folyamata lassú, a nyelvi fejlődés lassú, félelem az idegenektől, az új helyzetektől.

Debilitás betegség kezelése:

A betegség mértékétől függően a betegek fejleszthetők, a közösségbe bevonhatók, felügyelet mellett egyszerűbb munkavégzésre is képesek lehetnek.