Betegségek - Betegség

Plasmocytoma betegség

Plasmocytoma betegség: A vérképző rendszer rosszindulatú daganata, a fehér- és vörösvérsejteket képző csontvelő sejtjeiből indul ki, leggyakrabban a csigolyák, a bordák, a szegycsont, illetve a koponyacsont felől.

Plasmocytoma betegség kialakulása

A tumor által érintett területeken a puha, szürkés-vörös daganatszövet helyén a csont szerkezete fellazul. Az egyes csontokon egymás mellett egyszerre több helyen is kialakulhat daganatos elváltozás. A megtámadott csontok minimális mechanikai hatásra, sőt terhelés nélkül, spontán is törést szenvedhetnek. A megbetegedés szerencsére viszonylag ritka.

A betegség rendszerint idős korban jelentkezik. Az ember akkor figyel fel rá, amikor az előrehaladott csontpusztulás fájdalmat okoz. A daganat a lépbe és a nyirokcsomóba adhat áttétet. A daganatszövet plazmasejtekből épül fel. A normális plazmasejtek védekező funkciót töltenek be a szervezetben: a véráramban és a nyirokrendszerben keringő immun-ellenanyagot, immun-globulinokat termelnek. A véráramba kerülve káros hatást fejtenek ki. Kis molekulasúlyuknál fogva a vesén keresztül a vizeletbe jutnak.

Plasmocytoma betegség tünetei:

Csontfájdalmak, fogékonyság a fertőzésekre, patológiás csonttörések, fehérjevizelés.

Plasmocytoma betegség kezelése:

Mivel a plasmocytoma tünetei rendszerint hosszú idő után jelentkeznek, a betegséget általában későn ismerik fel. A gyógyulás esélye sajnos korai felismerés esetén is igen csekély. A daganatsejtek a sugárkezelésre és a citosztatikumokra egyaránt rosszul reagálnak. A daganat gyakran egyszerre több helyen is megtámadja a szóban forgó csontot. Ezért a műtéti eltávolítás lehetősége is korlátozott. A kezelés elsősorban a fájdalom enyhítésére és a fertőzésveszély csökkentésére irányul. A vizeletvizsgálattal kimutatható a fehérjeürítés.

A kóros fehérjék károsítják a vesét és a lépet, lépmegnagyobbodást idézhetnek elő. A daganat pontos helye a csontok röntgen, ultrahang és szcintigráfiás vizsgálatával állapítható meg. A kór előrehaladtával a beteg egyre fogékonyabbá válik a fertőzésekre, mert a daganatsejtek által termelt paraproteinek elnyomják a normális immunvédelmet. A kóros fehérjék vesekárosodást, veseelégtelenséget okozhatnak.

Pityriasis versicolor betegség

Pityriasis versicolor betegség: A korpasömör a bőr felszínes szarurétegének gombás megbetegedése, fehér és barnás foltok keletkeznek a bőrön. A bőr felső rétege, mint a gyaluforgács válik le. A betegség jellegzetessége, hogy nyáron, amikor a bőr lebarnul a napgomba fertőzés helyén fehér foltok látszódnak. Télen viszont, amikor a bőr világosabb a foltok színe barna.

Pityriasis versicolor betegség kialakulása

Malassezia furfur nevű gomba okozza a fertőzést, s az hozza létre. A verejtékezés a melegágya. Ezt meg kell szüntetni és szárazon tartani. Híg sósavas bedörzsölés után, helyi gombaellenes szerekkel kell kezelni. Jó hatásúak a kéntartalmú szappanok.

Pityriasis versicolor betegség tünetei:

Korpaszerűen hámlik a bőr, nem barnul ott, viszket, a foltok nagyobbodnak.

Pityriasis versicolor betegség kezelése:

Házi eljárással is eltávolítható. Jól szappanozzuk be. A szappanhabot hagyjuk rászáradni a bőrre. Majd kefével távolítsuk el. Az eljárást néhány napon keresztül többször ismételjük meg. Nem veszélyes megbetegedés. A kozmetikai szempontból kellemetlen elváltozások viszont zavaró érzést, gátlásokat válthatnak ki. Viszketés esetén, az állandó vakarózás hatására, bőrsérülések, hámfosztott területek, gyulladások alakulhatnak ki. A gyulladt bőr könnyen elfertőződhet. A pigment-szegény foltok később is fényérzékenyek maradhatnak.

Pikkelysömör, Psoriasis betegség

Pikkelysömör, Psoriasis betegség: Általában felnőtt korban jelentkező idült bőrbetegség. A bőr megvastagszik és ezüstös pikkelyek képződnek rajta. Ha a pikkelyeket a borvörös, hámrétegig levakarjuk, apró pontszerű vérzések (úgynevezett „véres harmat” indulnak meg.

A pikkelysömör bizonyos esetekben az egész testet elborítja, általában azonban jól körülhatároltan jelentkezik a könyök- és térdtájékon,a fejbőrön, a köldök körül vagy a végbélnyílásnál.

Pikkelysömör betegség kialakulása

A betegség oka lényegében ismeretlen. Tudjuk azonban, hogy az öröklött hajlam és a külső tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a kialakulásában. A psoriasis kiváltó oka lehet mechanikus inger –például nyomás vagy dörzsölés-, valamilyen fertőző betegség illetve stressz.

A psoriasis során a bő sejtjei gyorsabban szaporodnak, mint ahogyan kopnak, ezért a bőr megvastagszik és pikkelyessé válik. A pikkelysömör nem veszélyes de igen kellemetlen. Néha a körmöt és a kisizületeket is megtámadja. Az izületek megduzzadnak és megmerevednek.

Pikkelysömör betegség tünetei:

Jól körülhatárolt bőrelváltozások, melyek néha nagyobb felületre is kiterjedhetnek, korong alakú, előemelkedő sötétpiros „gócok”, egymásra rétegződő ezüstös pikkelyek, lekaparás után „véres harmat”, esetleg a körmök érintettsége, izületi duzzanatok.

Pikkelysömör betegség kezelése:

Sajnos a betegség még ma sem gyógyítható, de a panaszok, tünetek csökkenthetők. Enyhébb esetekben ásványi sós fürdő ajánlott. A súlyosabb folyamatokat szteroid tartalmú kenőcsökkel és esetleg citosztatikumokkal kezelik.

A psoriasis nem ragályos. A betegség veleszületett, de csak az érintettek 60%-ánál okoz tüneteket. A nőknél a betegség összefüggésbe hozható bizonyos hormonális változásokkal, például a kamaszkorral, a terhességgel, és a változó korral. A hosszú éveken át tartó betegség tünetei egyszer csökkennek, másszor újult erővel térnek vissza.

Papagájbetegség betegség

Papagájbetegség betegség: Az ornithhosis (görög ornis „madár”) nevű, bakteriális eredetű, fertőző megbetegedés valamennyi madárfajtáról átterjedhet az emberre. A betegséget a papagáj-ember kapcsolatban figyelték meg először, innen a „papagájbetegség” elnevezés, ma már azonban tudjuk, hogy a többi, emberközelben élő madár – kanári, baromfi, veréb, galamb – is terjeszti. A kórokozó a Chlamidia psittaci (latin-psitta „papagáj”).

A fertőzés emberről emberre is terjedhet. A betegség terjedésének elkerülése érdekében a fertőzött beteget legalább két hétre elkülönítik környezetétől. A megbetegedést az illetékes hatóságnak jelenteni kell. A papagájbetegség viszonylag nehezen diagnosztizálható, mert tünetei a típusosak. Megjelenésében megtévesztően hasonlít az enyhe influenzához, a tífuszhoz, illetve a tüdőgyulladáshoz. Ezért rendszerint későn azonosítják.

Legyengült, idős egyéneknél a betegség prognózisa rossz, súlyos esetben halálos kimenetelű is lehet. A gyermekek és a fiatalok gyógyulási esélye jó. A megbetegedés a teljes szervezetet legyengíti, ezért a gyógyulás viszonylag lassú, a teljes felépülés akár hetekig is eltart.

Papagájbetegség betegség kialakulása

A madár szervezetében sejtparazita életmódot folytató rendkívül kicsiny korokozó baktérium az állat széklete, a por, a madár tollában megbúvó atkák révén kerülhet az ember szervezetébe. Előfordulhat, hogy maga a kórokozót hordozó madár nem beteg. A madárral való közeli kontaktusban levő állattartók fokozottan veszélyeztetettek. A fertőzést városi galambok is terjeszthetik.

A nagy csapatban, kis helyen összezsúfoltan élő állatok körében a kórokozó gyorsan terjed. Ha a madarat higiéné szabályainak megfelelően tartjuk, a betegség megelőzhető. Ha a madáron betegség tünetei jelentkeznek, azonnal vigyük állatorvoshoz! Az influenza jellegű tünetek, a tisztázatlan eredetű láz, a kínzó köhögés, a véres köpet, a fejfájás, a levertség esetleg psittacoisra is utalhat. Noha a megbetegedés ritka, az állattartóknak a fenti tünetek jelentkezése esetén mégis tanácsos orvoshoz fordulni.

Papagájbetegség betegség tünetei:

Hőemelkedés, láz, fejfájás, izomfájdalom, köhögés, szívdobogás-érzés, orrvérzés, hasmenés, hányás, tüdőgyulladás, sárgaság, zavartság, delírium. A láz esetleg három hétig is eltart. Tetracyclin-kezelés mellett a tünetek egy-két nap alatt enyhülnek. A papagájbetegség kórokozóját hordozó madár maga nem minden esetben beteg. A beteg állat aluszékony, étvágytalan, gyenge, hasmenése van, esetleg megbénul. Az állatorvos antibiotikummal kezeli a madarat. A betegség bejelentés-köteles.

Papagájbetegség betegség kezelése:

A psittacois antibiotikummal (általában tetracyclin származékokkal) eredményesen gyógyítható. A szövődmények elkerülése érdekében szigorú ágynyugalom javasolt. Szükség esetén fájdalom-csillapító, nyugtató illetve köhögéscsillapító szedése javasolt. Papagájbetegség gyanúja esetén az orvos az általános vizsgálat során különös gonddal hallgatja meg a tüdőt és a hörgőket, majd laboratóriumi vérvizsgálatot rendel. A psittacosisos beteget fertőző osztályon kezelik, szigorú ágynyugalom mellett. A tetracyclin-kúrát egy hétig ajánlatos folytatni.

Pajzsmirigy alulműködés, Hypothyreosis betegség

Pajzsmirigy alulműködés, Hypothyreosis betegség: Ha a jobb oldali pajzsmirigy-lebeny működése csökkent, a bal oldali lebeny működése pedig megszűnt, akkor a pajzsmirigy működése nem éri el a megfelelő mértéket, az anyagcserét befolyásoló pajzsmirigyhormon termelése csökken. Az anyagcsere lelassul, passzivitás, aluszékonyság alakul ki. Ennek okozója lehet a pajzsmirigy gyulladása, a pajzsmirigyszövet műtét okozta sérülése vagy károsodása, a jódhiány, a radioaktív jódkezelés, valamint a pajzsmirigyhormont.

Pajzsmirigy alulműködés betegség kialakulása

A pajzsmirigy-alulműködés tünetei általában évek alatt alakulnak ki. A betegség első tünete a kifejezett hidegérzékenység. A beteg a jól fűtött helyiségben is fázik. A fázékonysághoz általános gyengeség társul. A beteg széteső, gondolkodása lelassul, koncentrációs készsége csökken. Beszéde rekedt, lassú, vontatott, monoton. A bőr szárazabb, durva, tömött, a köröm és a haj törékeny. A pajzsmirigy-alulműködés menstruációs zavarokat, koraszülést is okozhat.

Pajzsmirigy alulműködés betegség tünetei:

Fázékonyság, fáradékonyság, aluszékonyság, gyengeség, hidegérzékenység.

Pajzsmirigy alulműködés betegség kezelése:

A pajzsmirigy normális működéséhez jód szükséges. Jódhiányos területeken, ahol az ivóvíz kevés jódot tartalmaz, a hormonszintézishez szükséges elem jódozott konyhasóval pótolható. A jódhiányos strúma ily módon megelőzhető. Kezelése lehet egyszerű: a hiányzó hormonok tabletta formájában gyógyszeresen pótolhatók.

Övsömör betegség

Övsömör betegség: Kórokozója a bárányhimlő vírusához hasonló herpesz vírus. A gerincvelői érzőideg- vagy agyidegdúc heveny, vírusos eredetű gyulladása. Az érzőideg lefutása mentén, a bőrön és/vagy a nyálkahártyán hólyagos elváltozás jelenik meg. Legjellemzőbb megjelenési formája a törzsön övszerűen lefutó, bárányhimlőszerű kiütés.

Övsömör betegség kialakulása

A kiütés rendszerint az ideg lefutása mentén elhelyezkedő, jól elhatárolt területre lokalizálódik. A gyulladás általában egyoldali: csak az idegszelvény fél oldalát, az egyik dúcot érinti. A betegség időseknél gyakoribb, mint fiataloknál.

Mivel általában az immunrendszer legyengülése esetén jelenik meg, feltételezhető, hogy az idegdúcban megbúvó herpesz vírus támad újra, a bárányhimlő során kialakult immunitás gyengülése révén.

Övsömör betegség tünetei:

Levertség, láz, erős, körülhatárolt helyi fájdalom, élénkvörös foltok, bárányhimlőszerű kiütés, folyadékkal teli hólyagok

Övsömör betegség kezelése:

Az idejében felismert és megfelelően kezelt övsömör általában szövődménymentesen gyógyul. A viszkető, fájdalmas bőrelváltozások hűsítő, fájdalomcsillapító kenőcsökkel kezelendők. A viszketés és a fájdalom gyógyszerekkel is enyhíthető. A kórokozók szaporodása antivirális szerekkel gátolható. A kellemetlen idegi tünetek fájdalomcsillapítóval és B-vitaminnal mérsékelhetők. Minél több ágynyugalom, pihenés javasolt.

A kiütéseket és a hólyagokat nem szabad elvakarni, mert könnyen felülfertőződhetnek. Bőrelváltozás esetén minden esetben orvoshoz kell fordulni. Ha a kórokozó valamelyik agyideg lefutása mentén (arc, homlok, szem, fül) támad, a betegség súlyos szövődményekkel járhat, a szem, illetve a fül maradandó károsodását idézheti elő, egyoldali süketséget, vakságot okozhat.

A nemi szervekre átterjedő övsömör szintén igen veszélyes, és sürgősen kezelendő. Súlyos esetben, különösen az agyidegek érintettsége esetén a betegség kórházi kezelést igényel.

Osteogenesis imperfecta betegség

Osteogenesis imperfecta betegség: Veleszületett fejlődési rendellenesség, a csontok nagyon törékenyek, a végtagok rövidek és görbék. az eltört csontok nem jól forrnak össze és görbék lesznek. A koponya csontok, a fal és tarkócsontok hiányosak

Osteogenesis imperfecta betegség kialakulása

Újszülött korban e betegségben szenvedő gyermekek korán meghalnak. Szülés alatt a csontok sérülnek, összetörnek, elhajlanak. Az életben maradt gyermekeknél, osteogenesis imperfeckta esetén a csontok gyengék lesznek és törékenyek. Mivel a csontok hossznövekedése elmarad, törpenövésűek lesznek. Ez egy öröklődő betegség, már az egyik szülő betegsége is elég a továbbadáshoz. Kollagénhiány okozza, mely nélkülözhetetlen a csontok egészséges kifejlődéséhez.

Van hogy már magzati korban észrevehető, de sokszor csak születéskor ismerhető fel ez a súlyos betegség, mely gyógyszeresen nem gyógyítható. Erre kialakított gyógytornával könnyíthető a helyzet, de sajnos a csonttöréseket nagyon nehezen lehet kezelni, mert a csontok szerkezete hibás.

Osteogenesis imperfecta betegség tünetei:

Nagyon törékenyek a csontok, el vannak deformálódva, rövidek, vékonyak vagy éppen vastagok, a szem áttetsző és kék, sok vérzés, gyengék az izmok, rosszak a fogak, az ízületek- s szalagok lazák, a sebek vastag hegesedéssel gyógyulnak.

Osteogenesis imperfecta betegség kezelése:

Rendszeres testedzéssel az izmok erősíthetők, nagyon kell kerülni minden olyan történést, amely csonttörést eredményezhet. Rendszeresen el kell járni orvoshoz, s minden aprónak tűnő sérülés esetén orvosi ellenőrzés szükséges.

Orrvérzés betegség

Orrvérzés betegség: Az orr a légutak legfelső szakasza, és egyben fontos érzékszerv is – a szaglás szerve. Ellenőrzi a beáramló levegő szagát, illatát, ezért a „rossz” levegőt szaga alapján is azonosíthatjuk. A belélegzett levegőt az orr felmelegíti, megszűri és megnedvesíti, biztosítja a páratartalmát. A légutakba így tiszta, „előkészített” levegő kerül. A levegő felmelegítése az orrüreget borító, vérerekkel sűrűn behálózott nyálkahártyán történik.

A nyálkahártya erei a fűtőtest csöveihez hasonlóan adják le, illetve veszik fel a hőt. A hideg hatására kitáguló erekbe tóduló, növekvő vérmennyiség fokozott hőleadásra képes, erőteljesebben melegíti fel a beáramló hideg levegőt. Az egészséges ember tüdejébe így kiegyenlítetten szabályozott hőmérsékletű levegő kerül.

Orrvérzés betegség kialakulása

Az orrnyálkahártya véredényhálózata rendkívül érzékeny, ugyanakkor azonban rendkívül sérülékeny is. Különösen a porcos orrsövény elülső-alsó részén található, locus Kiesselbach nevű terület vérzékeny, mivel itt az érhálózat rendkívül sűrű és viszonylag védtelen. Ha itt a nyálkahártya, illetve az érhálózat megsérül, orrvérzés indul el.

A vérzés sok esetben jelentéktelen, észrevétlen. Az erősebb vérzés az orrnyíláson keresztül jut a külvilágba. A garat felé távozó, észrevétlen orrvérzés életveszélyes is lehet. Az orrvérzés oka lehet teljesen ártalmatlan sérülés, ütés, akár egy erősebb, az ereket károsító, orrfújás is. A vérzés hátterében azonban betegség, például magas vérnyomás, illetve súlyos sérülés is állhat.

Külső behatás:
Az orrvérzés leggyakoribb oka valamilyen külső behatás – ütés, zúzódás, orrcsonttörés. Az orrnyálkahártya erei azonban egy-egy erősebb tüsszentés vagy orrfújás hatására is könnyen megsérülnek. Az ilyen behatások rendszerint ártalmatlan vérzést okoznak. A vérzés azonban súlyos sérülésekre, például koponyaalapi törésre is utalhat. Ilyenkor azonnali orvosi beavatkozás szükséges.

Fizikai megerőltetés:
A fizikai megerőltetés külső behatás nélkül is orrvérzést provokálhat. Az orrnyálkahártya erei még egy szűk, a fejben vértolulást okozó inggallér vagy a légnyomásváltozás, a magaslati levegő (hegyi túra, repülés) hatására is megpattanhatnak.

Pszichés terhelés:
Orrvérzést okozhat a lelki megrázkódtatást kísérő vérnyomás-emelkedés is. Ebben az esetben feltétlenül orvoshoz kell fordulni.

Anomáliák, betegségek:
Az orr, orrmelléküregek és a garattájék daganatai, az orrnyálkahártya-erek veleszületett vagy örökletes rendellenességei gyakran okoznak orrvérzést. A magas vérnyomást, a szív-, a máj-és a vesebetegségeket szintén kísérheti orrvérzés.

Fertőzések:
Az orrvérzés a lázas, heveny felső légúti megbetegedések gyakori velejárója.

Menstruáció:
A havi vérzés idején egyes nőknél megnövekszik a vérzési hajlam, így az orrvérzés is gyakoribb lehet.

Orrvérzés betegség tünetei:

Vérző orr.

Orrvérzés betegség kezelése:

Mit tegyünk orrvérzés esetén?

– A szoros ruházatot lazítsuk meg a nyaknál.
– A fejet ülő(!) testhelyzetben kisé döntsük előre, hogy a vér ne a garat felé csorogjon.
– A vérző oldali orrszárnyat néhány percig nyomjuk össze, szorítsuk az orrsövényhez.
– A homlokra és a tarkóra tegyünk hideg vizes borogatást.
– Ha a vérzést a fenti módon nem tudjuk csillapítani, forduljunk orvoshoz. A hosszan tartó orrvérzés nagyarányú vérveszteséget okozhat.

Csillapíthatatlan orrvérzés esetén ezért feltétlenül orvoshoz kell fordulni! Az orrvérzés szakszerű beavatkozással – az orrüreg tamponálása, a nyálkahártya edzőszeres ecsetelése, esetleg elektromos vagy lézeres vérzéscsillapítás – könnyen megállítható.

Orbánc betegség

Az orbánc a bőr heveny gyulladása, amit bizonyos baktériumok –a streptococcusok- váltanak ki. A fájdalmas begyulladt, forró bőrrészek élesen határolt pírt és duzzanatot mutatnak. A betegség jellemzői a magas láz (akár 40 °C is lehet), a hidegrázás és a bőrön megjelenő vörös csík. A jellegzetes bőrelváltozás többnyire az arcon vagy a lábszáron jelentkezik. A betegség nem tévesztendő össze a pseudo-erysipelas-szal, amelynek népi neve sertésorbánc.

Orbánc betegség kialakulása

Többnyire csekély sérülések, pl. a szájzug berepedése vagy a lábszár kisebb karcolása következtében jutnak a baktériumok a szervezetbe. Lábszárfekélyen át különösen könnyen juthatnak kórokozók a beteg testébe. Azokat az embereket, akiknek gyenge az immunrendszerük –például cukorbetegek, alkoholisták- vagy, akiket már más fertőzés legyengített, az orbánc igen könnyen megtámadhatja.

Orbánc betegség tünetei:

Magas láz (40 °C), hidegrázás, élesen határolt bőrpír, bőrvizenyő és melegség a fertőzés helyén, gyakori hámhólyag képződés, érintett terület: az arc és a lábszár.

Orbánc betegség kezelése:

A kezelés lényege, hogy a baktériumokat megfelelő antibiotikumokkal elpusztítsák. Gyakran még kórházi kezelés is szükséges is szükségessé válhat, legalábbis addig, ameddig a láz és a bőrpír elmúlik. Az orbánc házilag nem kezelhető eredményesen. A fertőzés első jelekor haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Az orvos penicilint vagy más antibiotikumot alkalmaz. Gondos kezelés mellett szövődménymentes gyógyulásra számíthatunk.

Előfordulhatnak azonban súlyos kórfolyamatok is, különösen akkor, ha a kezelés túl későn kezdődött el. Ilyenkor az orbánc áttevődhet a szemüregre és a középfülre is. Az alsó végtagon a nyirokerek elzáródása és ennek következtében a kialakuló szövetszaporulat súlyos, maradandó duzzanatot, ún. orbáncos elefántbőrt (elephantiasis) hagyhat hátra.

Fontos!

Korai kezeléssel többnyire elkerülhetők a szövődmények, ezért a betegség első jeleinél, pl. láz vagy hidegrázás esetén, haladéktalanul keressük fel orvosunkat.

Nyálmirigygyulladás betegség

Nyálmirigygyulladás betegség: Általában az ellenállóképesség csökkenése során alakul ki. A nyálmirigyek gyulladását rendszerint vírusok vagy baktériumok idézik elő.

Nyálmirigygyulladás betegség kialakulása

A nyálmirigyek bakteriális fertőzését gennykeltő baktériumok (Staphylococcusok, Streptococcusok vagy Pneumococcusok) okozzák, daganatos megbetegedések, súlyos fertőző betegségek (tífusz, skarlát) mellett. A leggyakoribb nyálmirigygyulladás a mumpsz.

A Cytomegalia-vírus okozta gyulladás, jellemzően újszülöttkori megbetegedés. A vírus már a méhen belüli élete során megfertőzi a magzatot. Nagyon elterjedt vírus, ellenanyaga minden második ember vérében kimutatható. Elégtelen szájhigiéné esetén a szájban felszaporodó kórokozók is nyálmirigygyulladást okozhatnak.

Nyálmirigygyulladás betegség tünetei:

Rossz szájíz, fájdalom, szájszárazság, levertség, láz, gennyes váladék.

Nyálmirigygyulladás betegség kezelése:

Az akut nyálmirigygyulladás antibiotikumokkal kezelendő. Az antibiotikumos kezelés mellett fontos a nyálelválasztás- és elfolyás serkentése. Ezt rágógumi rágásával, C-vitamin tabletta szopogatásával vagy néhány csepp citrom fogyasztásával érhetjük el. Krónikus nyálmirigygyulladás esetén helyi antibiotikus kezelés is szükséges. A betegség antibiotikus gyógyszeres kezelés hatására rövid idő alatt gyógyul.

Krónikus gyulladás esetén a tünetek kevésbé kifejezettek, a betegség elhúzódik. Rendszeresen visszatérő nyálmirigygyulladás esetén röntgenbesugárzás ajánlott. A konzervatív kezelés ellenére sem gyógyuló gyulladás sok esetben csak a nyálmirigy műtéti eltávolításával szüntethető meg. A száj és a nyak fájdalma, duzzanata esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz!