Bárányhimlő betegség: Gyakori gyermekbetegség, melyen a legtöbb gyermek átesik. Fertőző, vírusos. Ez a vírus okozza felnőtteknél az övsömört, vagy más néven az újjáéledt bárányhimlőt. A bárányhimlő cseppfertőzés, közvetlen érintés és a levegő által terjed. Ennek következtében a legveszélyeztetettebb korosztály az óvodás és iskolás gyermekek.
Bárányhimlő betegség kialakulása
A bárányhimlőnek, 2-3 hét a lappangási ideje, aztán belázasodik a beteg és fejfájásra panaszkodik, majd megjelennek a kicsi vörös foltok a bőrön. Igen hamar hólyagokká alakulnak. A törzsön kezdenek el megjelenni majd átterjednek a fejre, lágyékra és az egész testre. Leszáradt állapotukban sötét pörkké válnak és nagyon viszketnek. Ezek a tünetek 1-2 hét alatt elmúlnak és a beteg ismét egészséges lesz.
bárányhimlő
Bárányhimlő betegség tünetei:
Fejfájás, hőemelkedés, piros foltok, melyek igen picik alakulnak ki a bőrön.
Bárányhimlő betegség kezelése:
Kezelést nem igénylő gyógyulási folyamat, de figyelni kell, hogy a gyermekek nem vakarják el a pörköket, mert azok elfertőződnek. Nagy viszketés esetén ezt enyhítő szerekkel ajánlott csillapítani. A teljes gyógyulásig ne érintkezzen a beteg más emberekkel.
Atka, poratka betegség: Mi az atka? A pókfélék családjába tartozó, szabad szemmel nem vagy alig látható atkák paraziták: növényeken, állatokon és embereken élősködnek. Nem vérszívók, hanem egyéb szerves anyagokkal táplálkoznak. Táplálékukat a szarurétegből, a szőrből, élelmiszerekből, a növények vagy a textilíák rostjaiból nyerik. Kedvelt táplálékuk a rost mellett a celluloz, a baktérium, a penészgomba, a morzsa. Az emberre egyelőre a rühösséget okozó rühatka (Scarcoptes scabiei) a legveszélyesebb, de sajnos a poratka jelentősége is rohamosan növekszik.
Atka betegség kialakulása
A poratka minden háztartásban megtalálható. Elsősorban a meleget és a nedvességet kedveli. A rühatkával ellentétben kerüli az emberrel való közvetlen kontaktust. Betegséget nem terjest. Az atkák anyagcseretermékei és az elpusztult atkák maradványai megszáradva összekeverednek a háziporral. A lakás bizonyos területein, például a kárpitozott bútorokon, a szőnyegeken, a háziállatok helyén különösen nagy mennyiségű atka fordulhat elő. A belélegzett levegő számtalan porrészecskét tartalmaz. Sajnos egyre növekszik az atkák kiváltotta háziporallergiás, asztmás megbetegedések száma. A betegek orra folyik, szeme könnyezik, tüsszögnek, köhögnek, nehézlégzéssel küszködnek.
Az allergiás jelenségeket elnyomó gyógyszeres kezelés mellett igen fontos, hogy a beteg környezete minél kevesebb allergént tartalmazzon. A lakást és lehetőleg a munkahelyet is rendszeresen, alaposan portalanítani kell. Ne használjunk pehelypárnát és pehelypaplant. A háncs-, illetve lószőrmatracot cseréljük habszivacs vagy latex ágybetétre. Ezek sima felülete könnyebben portalanítható. Az ágynemű és az ágyhuzat is szintetikus anyagból készüljön. Az ágyneműt gyakran váltsuk és naponta szellőztessük. A padlószőnyeg kevésbé portalanítható, mint a parketta. A szőnyeget naponta, alaposan porszívózzuk ki, a parkettát gyakran mossuk fel. A szellőzőket lássuk el porszűrővel.
A szoba optimális hőmérséklete:18-20 fok. A levegő nedvességtartalma lehetőleg ne legyen több, mint 50-60%. A lakásban ne tartsunk háziállatot! A családorvos allergológiai szakvizsgálatra utalja a beteget. Az allergológus allergiatesztek segítségével deríti fel a panaszok okát. A betegség sok esetben hosszú idő elteltével vált ki egyre súlyosabb tüneteket. Figyeljünk oda az indokolatlannak tűnő gyakori orrfújásra, tüsszögésre, mert lehet, hogy poratka okozza. Ilyenkor alapos portalanítás után a tünetek átmenetileg csökkennek. Fiatalkorban a háziporallergia asztmás megbetegedést okozhat.
A rühatka szoros érintkezés útján, ágyneművel, ruhaneművel terjed. A megtermékenyített nőstény jellegzetes, tűkarcolásszerű járatot fúr a bőr szarurétegében. Ebbe helyezi el 10-25 petéjét. A 3-4 nap múlva kikelő lárvák a bőr felszínére vándorolnak, majd új járatokat vájnak. Ott élősködnek. A vékony, szőrtelen szaruréteget (ujj, könyök, csukló, emlő, hímvessző, gyermeknél: tenyér, talp) kedvelik.
Árpa, jégárpa betegség: Az árpa a szemhéjak faggyú- illetve izzadságmirigyeinek gyulladásos megbetegedése. A külső és belső árpa a szemhéj faggyú- illetve izzadságmirigyeinek – rendszerint staphilococcus vagy streptocuccus baktériumok által előidézett – akut gyulladása.
Árpa, jégárpa betegség kialakulása
Amint a genny felszínre tör, és a szemhéj szélén kiürül, a fájdalom enyhül, a duzzanat csökken. A külső árpa, a szempilla szőrtüszőmirigyeinek, a belső árpa a szemhéj Meibom-mirigyeinek akut, heveny gyulladása. A külső árpa a bőrfelszín felé, a belső árpa a kötőhártyazsák felé terjed. A jégárpa, a belső árpához hasonlóan, a Meibom-mirigyek megbetegedése, az árpával ellentétben azonban nem akut, hanem krónikus, idült gyulladás. A cukorbetegek különösen hajlamosak a gennyes bőrfertőzésre. A jégárpa nem bakteriális fertőzés nyomán alakul ki. A krónikus megbetegedést a Meibom-mirigyek kivezető csövének ártalmatlannak látszó elzáródása okozza. A váladék megreked, a szemhéj bőre megduzzad. Ha a váladék nem tör a felszínre, az árpát el kell távolítani.
árpa, jégárpa
Árpa, jégárpa betegség tünetei:
A betegség fájdalmas bőrpírral kezdődik, a beteg szemhéj megduzzad, feszül, a gyulladt terület elgennyed.
Árpa, jégárpa betegség kezelése:
Árpa esetén száraz meleg (infralámpa, fűtőpárna) kezeléssel gyorsíthatjuk a gyulladásos folyamatot. Így a csomó hamarabb megérik, és a genny magától kiürül. Az árpa gyorsabban, hegképződés nélkül gyógyul. A jégárpa szerencsés esetben spontán visszafejlődhet. Legtöbbször azonban egyszerű szemsebészeti beavatkozással kell eltávolítani. A szemhéj erőteljes gyulladása – bőrpír, fájdalom, láz – esetén feltétlenül forduljunk szemorvoshoz. Ha az árpa a terápia ellenére sem fakad ki, nem gyógyul, az orvos felvágja és eltávolítja.
A genny kifakadása után gyors, heg nélküli gyógyulás következik. Jégárpa esetén a duzzadt Meibom-mirigyek jól tapinthatók, fájdalmat azonban nem okoznak. Ha a beteg ellenálló képessége legyengült, a fertőzés könnyen átterjedhet a szemre, illetve az egész szemüregre. Belső árpa esetén a szövődmény veszélye nagyobb, ezért ezzel a betegséggel minden esetben forduljunk orvoshoz. Gyakori árpa vagy jégárpa megbetegedés esetén felmerül a cukorbetegség gyanúja, ezért ilyenkor vércukorvizsgálat javasolt.
Aranyér betegség: Szervezetünk egyik legérzékenyebb része, a végbél, ill. a végbélnyálkahártya, mivel igen érzékeny és finom ér- és ideghálózatok futnak ott. Ez az érhálózat fontos, pótolhatatlan szerepet játszik abban, hogy a végbél normálisan működjön (széklet tartás, megfelelő széklet ürítési mechanizmus).
Aranyér betegség kialakulása
A végbélnyílás nyálkahártyája alatt van a vénás fonat, ebből alakulhat ki az aranyér. Ezek a vértágulatok a végbél falában keletkeznek és aranyeres csomókká válhatnak. Sokszor begyulladnak egyre nagyobbak lesznek, esetleg véreznek is. Ha kifordulnak, vagy megalvadt vér termelődik bennük akkor fájdalmat okoznak. Elhelyezkedésük: végbél záróizmától kifelé helyezkedőt külső, befelé helyezkedőt belső aranyérnek nevezzük. Ez a betegség az emberek majdnem harmadát érinti. 50 év fölött minden második ember megszenvedett már aranyeres panaszokkal. A civilizáció, betegsége, két lábra állásunk egyik következménye, mivel a végbél körüli vénás fonatokban nem találhatók billentyűk, melyek meggátolnák a terhelt erek becsomósodását.
Korai felismerésnél a gyógyítás történhet ambuláns (pl. krémmel kezelve) módon is. Viszont a késői szakaszban a végeleges megoldást csak műtéttel lehet elérni. Az emberek nagy része nem megy el ilyen panaszok esetén orvoshoz, mert kínosnak kellemetlennek tartja. Pedig, ezzel nagyon hamar fel kell keresni az orvost, mert többféle, súlyosabb betegség is okozhat hasonló panaszokat, többek között a jó- és rosszindulatú végbéldaganatok, amik azonban időben felfedezve jól gyógyíthatók Fontos a testi higiéné: A megelőzésben, vagy a kezelésben nagyon sokat segít az egyszerű higiéniai szabályok megtartása. Ha a székletürítés után nem áll módunkban megmosni a végbéltájékot (bidé!), akkor minimum töröljük meg nedves babatörlő- vagy intim kendővel. Használjunk puhább vécépapírt, főleg ha már kialakult az aranyér.
Fontos lenne, hogy mindig a napnak ugyanabban a szakában végezzük el a székletürítést. Legjobb, ha ezt reggel tesszük, és utána zuhanyozunk fertőtlenítő és gyulladásátló kamillás ülőfürdővel. A helyes táplálkozás és a napi 2-2,5 liter víz fogyasztása fontos megelőző hatással bír az aranyér kialakulásának elkerülésében. Együnk sok rostot (müzli szezámmag, lenmag, napraforgó, méz, mazsola, búzacsíra, zöldségek, héjastól fogyasztott gyümölcsök, mogyoró), és figyeljünk oda arra, hogy mit és mikor eszünk.
Anyajegy betegség: Az anyajegy velünk-született, vagy később kialakult szövettúltengés. Ezek az elváltozások egész kicsiny, gombostűfejnyi mérettől, egészen a tenyérnagyságúig terjedhetnek. Van festékes, edényes, epidermális, mirigyes, vegyes és kötőszövetes anyajegy. A festékes, pigmentképző sejtekből, az edényes, véredényekből, az epidermális, felhámsejtekből, a mirigyes, mirigysejtekből, a vegyes, kevert sejtekből, a kötőszövetes, kötőszöveti sejtekből áll. Gyakran szőr borítja az anyajegyeket.
Anyajegy betegség kialakulása:
Régen az anyajegy kialakulását azzal kapcsolták össze, hogy a várandós nőket megdobták vagy rájuk esett valami, esetleg megijedtek valamitől. A valóságban nem tudni az anyajegy megjelenésének pontos okát, genetikailag is csak ritkán meghatározott. A legvalószínűbb ok a pigmentsejtek helyi zavara.
anyajegy
Teendők anyajegy betegség esetén:
Nem szabad őket kapargatni, vagy vakarni és érdemes rendszeresen megmutatni orvosnak. Ha az anyajegyek változnak, az rosszindulatúságra utaló jel lehet. Pl.: nő, változik a színe, vörös szegélye lesz, szélein nyúlványok keletkeznek, viszket, nedvezik, fáj. Bármelyik esetben rögtön forduljunk szakorvoshoz. A bőrgyógyász-onkológus javaslatára műtéti úton el kell távolítani a környezetében lévő ép szünetek egy részével együtt. Szövettani vizsgálat után kezelés alkalmazandó. Ha az anyajegy nem változik semmit, akkor valószínűleg nem kell félni semmiféle szövődménytől.
Anyajegy betegség kezelése:
Ezek a bőrelváltozások a legtöbbször öröklöttek. Az anyajegy nem betegség, sokszor nem is okoznak gondot. Némelyek akadályok lehetnek a mozgásban, ezeket az anyajegyeket eltávolítják könnyen, helyi érzéstelenítéssel.
Albinizmus betegség: Ritka, örökletes eredetű betegség. Az albínóknál hiányzik a bőr festékanyagának védő funkciója, ezért az albínó fokozottan fényérzékeny. Az albínóknál gyakori látászavar és az akaratlan szemmozgás.
Albinizmus betegség kialakulása
Teljes albinizmus esetén a beteg bőréből és szőrzetéből teljességgel hiányzik a barna színű festékanyag, a pigment: szőkés-fehér haj, szemöldök és szempillák, pirosan áttetsző szivárványhártya, bőre feltűnően világos, szinte vakító fehér. Szemének szivárványhártyája pirosan áttetsző. Recesszív módon öröklődik, azaz a betegség csak akkor manifesztálódik, ha az apa és az anya is recesszíven hordozza és továbbörökíti az albinizmus örökítő anyagát.
Tehát egy albínó apa és egy nem albínó anya gyermeke nem lesz feltétlenül albínó. A részleges albinizmus viszonylag gyakoribb jelenség. A haj sárga vagy sárgásbarna, a szivárványhártya világoskék, esetleg piros. A bőr fehér, esetleg foltos. Dominánsan öröklődik, tehát a részlegesen albínó szülő minden esetben átörökíti a betegséget az utódaira. Az albinizmus mindkét típusát a melaninszintézis zavara okozza. A pigment sejtek nem képesek melanint termelni.
albinizmus
Albinizmus betegség tünetei:
Festékhiány a bőrben, festékhiány a szőrzeten, fényérzékeny szem, vakság, pigmenthiány a szem szivárványhártyáján.
Albinizmus betegség kezelése:
Az albinizmus önmagában ártalmatlan betegség. A pigmenthiány miatt azonban a beteg bőre védtelen a veszélyes ibolyántúli sugárzással szemben. Az albínó ezért fokozottan hajlamos a bőrrákra.
Aids betegség: Acquired Immune Deficiency Syndrome. Szerzett immunhiányos betegség. Előidézője a HIV (human immunodeficiency virus) vírus. A fertőzés csökkenti a szervezet ellenálló-képességét, immunitását, így fertőzések lépnek fel. Az AIDS-es szervezet fogékony lesz a fertőzésekre, és hajlamos a daganatos megbetegedésekre. A bőrrák, az úgynevezett Kaposi-szarkóma, az előrehaladott állapotú AIDS-betegeknél gyakori. Az AIDS egy egész tünetcsoportot úgynevezett szindrómát, takar.
Aids betegség kialakulása
A HIV-vírus az ondóból, a hüvelyváladékból, a könnyből, a nyálból, az anyatejből, a vérből és a vizeletből mutatható ki. A fertőzés csak közvetlenül a véren vagy nyálon át történő érintkezés során terjed, tehát szexuális kontaktussal, terhesség alatt, szülés közben vagy vérátömlesztés során. A kábítószeres betegek körében a közös fecskendő használata növeli a fertőzésveszélyt.
aids
Aids betegség tünetei:
Láz, tüdőgyulladás, fáradtságérzet, levertségérzés, hasmenés, testsúlycsökkenés, erős éjszakai izzadás, visszatérő fertőző betegségek, nyirokcsomó-duzzanat, emlékezetzavarok, agyhártyagyulladás.
Aids betegség kezelése:
A betegség jelenleg még nem gyógyítható, az utóbbi időben azonban jó eredményekkel kecsegtetnek a különféle vírusgátló gyógyszer-kombinációk. A fertőzést követően, bizonyos idő elteltével – néha csak évek múlva – banális náthához hasonló megbetegedés lép fel. Később láz, torokfájás, fáradtságérzet és nyirokcsomó duzzanat jelentkezik. Az AIDS ebben a stádiumában már rendszerint halálos kimenetelű. Az immunrendszer gyengülésével a beteget egyre gyakrabban támadják meg kórokozók, lefogy, könnyen elfárad, stb. A beteg állapota változó: egy ideig javul, majd ismét romlik. A késői szakaszban a fertőzések mellett különböző daganatos betegségek lépnek fel. A HIV-fertőzöttekkel való normális kapcsolat nem jelent fertőzésveszélyt. A vírus cseppfertőzéssel (vízzel, levegőn) nem terjed.
Agyvelőgyulladás betegség: Az agy szöveti állományának bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés okozta gyulladása. A gyulladás létrejöhet valamilyen általános fertőzés kapcsán, a véráram útján vagy valamilyen környezeti lobos folyamatnak az agyállományra terjedésével. Sok esetben a vírusos agyhártyagyulladás (meningitis) terjed át az agyállományra és okoz agyvelőgyulladást. Az agyvelőgyulladást rendszerint gerincvelőgyulladás (myelitis) kíséri.
Agyvelőgyulladás betegség kialakulása
Kialakulásához számos tényező – immungyengeség, általános ellenállóképesség csökkenés, egyéb fertőző megbetegedés – egyidejű fennállása szükséges. Kórokozója leggyakrabban a mumpsz, a kanyaró, a gyermekbénulás, a bárányhimlő vírusa és a Herpes simplex vírus. Az agyvelőgyulladás pontos diagnózisa vér- és liquorvizsgálat alapján állítható fel. A betegség típusa az agyfolyadék összetétele alapján határozható meg.
agyvelőgyulladás
Agyvelőgyulladás betegség tünetei:
Tudat- és személyiségváltozás, hányinger, hányás, láz, fej-, tarkó- és végtagfájdalmak, levertség, görcsrohamok.
Agyvelőgyulladás betegség kezelése:
A kórokozók kitenyésztése alapján intenzív terápiás körülmények között célzott, illetve széles spektrumú antibiotikum-terápiát indítanak. Az időben felismert és kezelt agyvelőgyulladás általában szövődménymentesen gyógyul. A későn felismert és az irreverzibilis agyi károsodást okozó agyvelőgyulladás után súlyos szövődmények – tudatzavar, pszichés károsodás, személyiségváltozás, epilepszia – maradhatnak vissza.
Az agyhártyagyulladás igen súlyos szövődményeket okozhat: légzészavar, keringés összeomlás, általános görcsroham léphet fel. Légzészavar, eszméletvesztés esetén gépi mesterséges lélegeztetés szükséges. Fejfájás, tarkókötöttség, végtagfájdalom, általános gyengeség, levertség, hányinger, hányás, görcsroham esetén azonnal forduljunk orvoshoz! A betegség magas lázzal, hányingerrel, hányással, nyugtalansággal, agresszivitással, vagy ellenkezőleg, levertséggel, tompultsággal, zavartsággal, esetleg eszméletvesztéssel kezdődik. Sok esetben fájdalmas izomgörcs, görcsroham alakul ki. Az agyvelőgyulladás súlyos agyi roncsolódást okozhat.
Majomhimlő betegség: Az 1950-es években fedezték fel ezt a vírusos megbetegedést. Eredetileg majmokban találták meg, onnan kapta a nevét. Nem közvetlen leszármazottja a sok halálos áldozatot szedő fekete himlőnek. A majomhimlő kiütések gyakran az arcon jelennek meg és onnan terjednek át más szervekre. Afrikában a halálozási aránya 3,6% volt az Európai és az Észak-Amerikai fertőzöttek közül viszont nem halt meg senki. Ebben közrejátszik az is, hogy a himlő elleni oltást 1980-ig kötelezően adták, így a 40 évesnél idősebbek védettek a betegség ellen.
Majomhimlő betegség kialakulása:
A vírus képes emberek és állatok között egyaránt terjedni. A majomhimlő lappangási ideje 5 és 21 nap között van. A kezdeti stádiumra a láz, a fájdalmak és a nyirokcsomók megduzzadása a jellemző. Az ezt követő szakaszban a láz elmúlik és megjelennek a nagyon viszkető kiütések. A végső szakaszban a kiütések varasodnak és leesnek. A majomhimlő lefolyása általában 2-4 hét.
majomhimlő
Majomhimlő betegség tünetei:
láz, fáradtság, duzzadt nyirokcsomók, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, később viszkető kiütések megjelenése.
Majomhimlő betegség kezelése:
Nem létezik gyógyszer a majomhimlő ellen, a tüneteket kezelik, ezáltal teszik elviselhetőbbé a betegséget. Megelőzésben segítség lehet a himlő elleni oltás, valamint a gyakori tisztálkodás és a fertőzött betegek elkülönítése.
Covid-19 betegség: A covid-19 egy koronavírus okozta betegség, mely elsősorban a légutakat támadja meg. Kutatók szerint állatokban alakult ki, majd tobzoskák és denevérek közvetítése által jutott át az emberbe. Elsősorban cseppfertőzés útján terjed, de a koronavírus betegséget szoros érintkezés vagy szennyezett felületek is közvetítik. Hivatalosan elfogadott gyógyszer még nincs ellene, megelőző oltásokkal lehet védekezni.
Covid 19 betegség kialakulása
A 2020-as világjárvány eredetileg Kínából, Vuhan városából indult ki, itt 2019 végén okozott tömeges megbetegedést. Általában cseppfertőzés után a SARS-CoV-2 örökítőanyaga elszaporodik a felső légutakban. Ezt követően alakulhat ki a tüdőgyulladás, amit súlyos esetben az ARDS állapot követ, amikor már a keringés is károsodhat. Lappangási ideje 2 és 14 nap között van..
covid 19
Covid-19 betegség tünetei:
Láz, köhögés, fejfájás, fáradtság, izom- vagy testfájdalmak, íz- vagy szagvesztés, torokfájás, hányinger, hasmenés, szaglászavar, ízérzékelés zavar.
Covid 19 betegség kezelése:
Jelenleg még csak kísérleti stádiumú gyógyszerek léteznek, antivirális szerek közül jelentősebb a paracetamol, ibuprofen, favipiravir. Az antibiotikumok a szövődmények illetve a bakteriális felülfertőződés elkerülésében segíthetnek.
