Tífusz betegség

Tífusz betegség: Ezt a járványos, akut fertőző betegséget a ruhatetű okozza és terjeszti. Nagyon súlyos, az egész testre kiterjedő, néha halált okozó betegség, de ma már igen ritka és inkább a higiéné nélküli területeken jellemző, mivel a beteg vérével terjed, és a ruhatetű viszi egyik emberről a másikra a fertőzést.

Tífusz betegség kialakulása

A megbetegedés a tetű csípését követően, tizenkét-tizennégy napos lappangási idő után, hirtelen borzongással, hidegrázással, igen magas lázzal kezdődik. A lappangási időben általános levertség, bágyadtság tapasztalható. Kezdetben a láz többször elmúlik és visszatér, majd tartósan, egyenletesen magas lesz.

A lázas időszak ötödik napján gombostűfejnyi, lencsényi foltok, kiütések jelentkeznek a lágyékban, a csuklók és a bokák felett, majd a végtagokon és a törzsön. A hetedik napon a beteg hallucinálni kezd, izgatottá válik, beszéde érthetetlen lesz. Izomereje gyengül, szinte alig tud mozogni.

tífusz
tífusz

Tífusz betegség tünetei:

Hirtelen fellépő láz, keringési elégtelenség, foltos, kékes-vörös bőrkiütések, fejfájás, végtagfájdalmak, puffadt arc.

Tífusz betegség kezelése:

A Rickettsiák a tetracyclin¬és chloramfenicol-készítmé¬nyek hatására elpusztulnak. Idejében kezdett antibiotikus kezelés, lázcsillapítás, infúziós terápia mellett a betegség a legtöbb esetben szövődménymentesen gyógyul. A gyógyszeres kezelés mellett rendkívül fontos a beteg gondos ápolása, tisztántartása, szájának rendszeres ápolása.

A kezelés hatására gyógyuló beteg a harmadik héten hirtelen láztalanná válik, gyorsan magához tér, a külvilág iránti érdeklődése és testi ereje visszatér, de továbbra is sokáig fáradékony, sovány, sápadt.
A betegség a higiénés előírások betartásával, szükség esetén tetűirtással megelőzhető.

Tériszony betegség

Tériszony betegség: Némely magasságokban az ember, ha lenéz, úgy érzi, hogy lerántja őt a mélység. A tériszony nem mindennapi jelenség, hiszen csak speciális helyzetben, magasban, nagy mélység közvetlen közelében okoz kellemetlen tüneteket.

Nem szorongásos neurózis, nem valamiféle rendellenes pszichés reakció, hanem a szervezet figyelmeztető jelzése.

Tériszony betegség kialakulása

A szervezetet a belső fülben elhelyezkedő fő egyensúlyi szervünk, a vesztibulum tartja egyensúlyban. Az egyensúlyérzet a vesztibulum, a szem, a középagy és a kisagy, valamint a mélyérzés bonyolult együttműködésén alapul.

Ha az optikai érzékelés és a vesztibulum nincs összhangban, zavarok jelentkeznek. A tériszonyt is ez okozza. A zavar gyakran olyan jelentéktelen, hogy normális körülmények között nem is érzékelhető.

tériszony
tériszony

Tériszony betegség tünetei:

Legyőzhetetlen félelemérzés, rosszullét, verejtékezés, fokozott nyálelválasztás, szédülés, lelassuló légzés, lelassuló szívverés, hőmérsékletcsökkenés.

Tériszony betegség kezelése:

A tériszonyt le lehet győzni. Fejünket tartsuk természetesen, nyugodtan. Szemünkkel keressünk valamilyen közeli tárgyat és tekintetünkkel fixáljuk. A mozgó tárgyakat (például a felhőket) ne nézzük! Ne nézzünk mereven, mintegy megbabonázva, a mélységbe! A kritikus távolságot szükség esetén mászva vagy kúszva tegyük meg.

Távollátás betegség

Távollátás betegség: A fénysugarak a szem ideghártyáján éles képben egyesülnek. Nyugalmi helyzetben szemünk – a végtelenre állított fényképezőgéphez hasonlóan – a távoli képeket látja élesen. A közeli tárgyak képe az optikai rendszer változtatása segítségével állítható élesre. Az egészséges szemlencse domborulata a leképezés feltételei szerint váltakozik. látjuk a különböző távolságban levő tárgyak képét egyformán élesen.

Távollátás betegség kialakulása

A szem optikai rendszerének bizonyos rendellenességei esetén a kép eleve az ideghártya mögött képződik, a kép akkomodációval nem élesíthető: távollátás jön létre. Időskorban a szemlencse veszít rugalmasságából, a szem alkalmazkodóképessége fokozatosan csökken, hatvanéves kor után pedig szinte teljesen elvész.

A távolról érkező fénysugarak normális helyen egyesülnek, a közelről érkező fénysugarak azonban nem az ideghártyán találkoznak, hanem mögötte. Ha a szem vízszintes tengelye a normálisnál hosszabb, tengely-túllátás alakul ki. Ha a szemlencse gyűjtőképessége gyenge, törési túllátás jön létre. A tisztánlátás távolsága a közelpont) gyermekkorban 7cm, felnőttkorban 25cm, negyvenöt év felett pedig egyre messzebb kerül.

távollátás
távollátás

Távollátás betegség tünetei:

A közeli (egy méternél közelebb levő) tárgyak képe életlen, az erőltetett akkomodáció fejfájást okozhat.

Távollátás betegség kezelése:

Az alkalmazkodóképesség csökkenése és a távollátás gyógyszeresen nem kezelhető. A szem optikai rendszerének törési hibái a szem elé helyezett lencsével – szemüveggel vagy kontaktlencsével – javíthatók. Az időskori távollátás szintén szemüveggel korrigálandó. A szem fokozatos romlása miatt a szemüveglencsét 2-3 évente ellenőrizni és – szükség esetén – cserélni kell.

Az idejében megkezdett szemüveges korrekcióval a látásélesség romlásának üteme lassítható. Látásromlás, szempanaszok esetén minél előbb forduljunk szemész szakorvoshoz. A negyvenedik életév felett látási panaszok nélkül is ajánlott rendszeresen – legalább kétévente – a szemészeti vizsgálat.

Tályog betegség

A tályog (abscessus) a környezettől élesen elhatárolt, betokosodott gennyes folyamat (gennygyülem). A gennyes elváltozást általában valamilyen gennykeltő baktérium (Staphylococcus) okozza. A gennyesedés és a tályogképződés a szervezet bármely részén kialakulhat, tüdő-, agy-, vese-, bőrtályog stb. formájában. Szőrtüszőgyulladás: A szőrtüsző valamilyen gennykeltő baktérium okozta gyulladása.

Tályog betegség kialakulása

A gennykeltő baktériumok a szervezetben bárhol gennyesedési folyamatot kelthetnek, ennek nyomán tályog alakulhat ki. A bőrtályogok általában a bőrfelszínen az emberrel együtt élő, úgynevezett szaprofita baktériumok kóros elszaporodása miatt jönnek létre.

Bizonyos betegségek, mint például a cukorbetegség, az ekcémás bőrelváltozások és a krónikus fertőző megbetegedések hajlamosítanak a gennyes tályogképződésre. A tályog környékén rendszerint gyulladásos reakció alakul ki. A nagy tályogot rohamokban (általában délután) jelentkező magas láz kíséri.

tályog
tályog

Tályog betegség tünetei:

Láz, levertség, bőrpír, a bőr kimelegedése, fájdalmas duzzanat, lüktetés.

Tályog betegség kezelése:

A tályog és a fekélyesedés ritkán gyógyul meg magától. Láz, egyéb tünetek és szövődmények kísérhetik. A komplikációk elkerülése érdekében minél hamarabb forduljunk orvoshoz! A gennyes tályog csak a genny kiürülése után gyógyul, ezért ha a tályogüreg önmagától nem nyílik meg, sebészi úton meg kell nyitni és ki kell üríteni.

Felületes tályogok esetén a beavatkozást a járóbeteg ellátásban, rövid narkózisban végzik. Nagyobb vagy belső szerveket érintő tályog esetén a beavatkozás általában kórházi ellátást igényel. A nagyobb műtétet narkózisban végzik.

Szmog betegség ártalmai

Szmog betegség: A szó, a smoke (füst) és a fog (köd) szavakból jött létre. Jelentése a füst, a köd és a kipufogógázok keveredéséből létrejött szennyeződés, mely beborítja a városokat. Vagyis a szmog a levegő talaj-közeli, káros-anyagtartalmának megnövekedése. A szmog ráborul, beborítja a városokat, sokszor már délután be kell kapcsolni miatta a világítást.

Szmog betegség kialakulása

A szmog télen az időjárási viszonyok miatt keletkezik, nyáron a napsugárzás segíti elő. Télen a melegebb levegő a magasabb rétegekből a talaj-közeli hideg levegő fölé húzódik. A meleg levegő lezárja a káros anyagok útját, amik így nem tudnak felfelé távozni. Ez az úgynevezett téli szmog (London-típusú) inverziós időjárási állapot. A kén-oxidok, a por, a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok keveréke Európában főleg az autók kipufogógázaiból és az ipari üzemek füstjéből származik.

A levegő káros-anyagtartalma viszonylag hamar elérheti az egészségre már ártalmas szintet. Ma már a legtöbb autó fel van szerelve, gyárilag a háromutas katalizátorral, ezért sokkal kisebb szerepet játszanak a szmog kialakulásában, mint a régebbi típusok. Az un. téli szmog, magas páratartalom és 0°C körüli hőmérséklet esetén jön létre.

A nyári szmog (Los Angeles-típusú), fotokémiai szmog esetén, az érkező hideg levegő, a meleg levegő alá áramlik, a két légtömeg határán nem jöhet létre gázcsere, a káros anyagok már kora reggel felszaporodnak a levegőben. Izgatják a nyálkahártyát és az ózon az egészségre káros. A szmog főleg a légúti, szív- és keringési betegségekben szenvedőket érinti, de veszélyes a kisgyermekekre is.

szmog
szmog

Szmog betegség tünetei:

Viszkető szem, köhögés, irritált nyálkahártyák, romló légzésfunkciók.

Szmog betegség kezelése:

A vizelési fájdalom hátterében valamilyen betegség áll, így az alapbetegséget kell megtalálni és kezelni. Nagy fájdalomkor, szükséges lehet fájdalomcsillapítók beszedése. Húgyúti fertőzés, gyulladás kialakulásakor, antibiotikumos és gyulladáscsökkentő kezelést kell alkalmazni. Ebben az esetben feltétlenül forduljunk orvoshoz. Laboratóriumi vizeletvizsgálat eredményéből kiderül, hogy milyen alapbetegség okozhatja a gyulladást.

A nagyvárosokban állandóan mérik a levegő káros-anyagtartalmát. Bizonyos értékeket túllépve különböző fokozatú szmogriadót rendelnek el, melyről a médiából értesülhetünk. Első fokú szmogriadó arra figyelmeztet, hogy az üzemekben, háztartásokban és a közlekedésben korlátozzák a káros anyagok kibocsátását. A másodfokú szmogriadó során már közlekedési korlátozásokat léptetnek életbe: például bizonyos rendszámú autók, csak bizonyos napokon vehetnek részt a forgalomban.

Az üzemekben ugyanígy be kell tartani egyes szabályokat, például csak alacsony kéntartalmú fűtőanyagokat használhatnak. A harmadfokú riadó még jobban korlátozza a forgalmat, elsősorban a személyautók használatát. Egyes üzemeket akár be is zárhatnak.

Szifilisz betegség

Mi a szifilisz? A szifilisz egy baktérium okozta fertőző betegség. A betegség neve egy olasz orvos verséből származik, valószínűleg Dél-Amerikából származik és a 15. században juthatott Európába.

Szifilisz betegség kialakulása

Elsősorban nemi érintkezés útján terjed, de terjedését okozhatják fertőzött tárgyak és vérátömlesztés is. Ha az anya fertőzött, a terhesség alatt a magzata is fertőződik.

szifilisz
szifilisz

Szifilisz betegség tünetei:

A betegség három fázisra osztható, melyek között tünetmentes időszakok is vannak. A szifilisz kimutatása a fertőzés helyéből vett mintából vagy három hét után vérből lehetséges. Az első fázisban három hét után vörös foltok jelennek meg a testen, melyek idővel elfekélyesednek. A foltok megjelenése után pár héttel a nyirokcsomókon is gyulladás tapasztalható.

Körülbelül kilenc hét után jelentkezik a második fázis. Ekkor rózsaszínű foltok jelennek meg a betegen. Elsősorban annak végtagjain. Ezután a bőrből kiemelkedő, hámló, vöröses kb. 1cm nagyságú foltok jelennek meg. Egyéb tünet lehet a hajhullás, a köröm fényének elvesztése, sárgaság, vese illetve májproblémák, agyhártyagyulladás és a vérszegénység.

A harmadik fázisban a bőrön terjedő csomók egyre inkább fekélyessé válnak, tetejük szürke és lepedékes lesz. Ilyen csomók a belső szerveken pl. gyomor vagy az izmokban is kialakul. Az agyra átterjedve leépülést, komoly személyiségváltozást okoz.

Szifilisz betegség kezelése:

Az első két fázisban a betegség penicillinnel gyógyítható.

Szenvedélybetegségek

Ezek az úgynevezett szenvedélybetegségek, testi vagy lelki függőséget, mondhatni leküzdhetetlen vágyat jelentenek valami olyasmi iránt, ami ártalmas az emberi szervezetre vagy a személyiségnek.

Leggyakoribb függőséget okozó szenvedélyek az alkohol, a nikotint tartalmazó cigaretta, a kábítószerek, a gyógyszerek és a játék okozta függőség. Manapság idesorolható az internetfüggőség is.

Sajnos a szenvedélybetegség mind a felnőtteket, mind a gyerekeket veszélyezteti.

Szenvedélybetegségek kialakulása

Ezek a káros szenvedélyek azért károsak, mert függőséget okoznak. Néhány szál cigaretta, vagy néha 1-1 pohár alkohol, esetleg baráti kártyapartik kifejezetten hozzátartoznak a szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz. De sajnos a szenvedély könnyen elhatalmasodhat és hamar függővé válhatunk. Ezért kezelésre van szükség megállítására.

Sajnos a függővé vált ember nem érzi betegnek magát, s ezért kifejezetten ellenkezik bármilyen kezelést elfogadni. Ezek a szenvedélyek általában valami pótlására használatos úgynevezett pótszerek. A dohányzással, az alkohollal a feszültség oldódik. a játék, internet kikapcsolja körülöttünk a külvilágot és nem kell törődnünk gondjainkkal bajainkkal, vagyis semmivel.

szenvedélybetegségek
szenvedélybetegségek

Szenvedélybetegségek tünetei:

Tünetek megállapítása gyakran nem egyszerű, akkor tekintik az adott szenvedélyt betegségnek, ha annak a művelése a családi, munkahelyi kapcsolatok rovására megy.

Szenvedélybetegségek kezelése:

A kezelés igen nehéz, hiszen a szenvedélybetegek nem akarnak megszabadulni betegségüktől, sőt inkább ragaszkodnak ahhoz. Persze vannak, akik belátják és megértik, hogy baj van velük, ez teljesen intelligenciafüggő. De egyedül ekkor sem megy.

Nagy szükség van az ismerősök, család, barátok segítségére. Feladatuk, hogy rávegyék a beteget, hogy menjen el orvoshoz, sőt kísérjék is el őt. Természetesen próbálják majd eltitkolni az orvos előtt a bajt. A szakember feladata ezt a helyzetet feloldani, hiszen e betegség mögött valamilyen-féle személyiség zavar áll. Fontos lenne ebben az esetben a megelőzés. Sajnos már iskoláskorban is nagy veszélyt jelentenek a gyerekekre. A kortársaik erre való befolyását valahogy ellensúlyozni kell.

Szénanátha betegség

Szénanátha betegség: Az immunrendszerünk néha túl jól, túl érzékenyen végzi szervezetünk védelmét. Ennek következtében az ártalmatlan anyagokat is kiszűr, védekezik ellene. Ebből alakulhat ki allergia, szénanátha.

Szénanátha betegség kialakulása

A szénanátha kiváltója leggyakrabban a szénából szálló virágpor, a pollen. Ez érintkezik az orral, szemmel, vagy a hörgők nyálkahártyájával és felszabadítja a hisztamint. Ez a hormon kitágítja a véredényeket, megduzzadnak a szövetek. Így a nyálkahártya begyullad és a hörgők összeszűkülnek.

szénanátha
szénanátha

Szénanátha betegség tünetei:

Kellemetlen dolgokat produkáló tünetei vannak. A nyálkahártya megduzzad, viszket. Az orr eldugul, sokat tüsszögünk. Igen felerősödő nátha tünetek jelentkeznek. A szem is viszket, vörös lesz és könnyezik. Asztmatikus ziháló köhögés. Fejfájás, láz, nincs étvágy, fáradtak leszünk és levertek. Nem tudunk nyugodtan aludni.

Szénanátha betegség kezelése:

Általában antihisztaminnal kezelik, ami megszünteti a hisztamin hatását. Ha ez kevés, akkor orrspray-t is kell alkalmazni mellé.Ha észleljük magunkon ezeket a tüneteket, akkor forduljunk orvoshoz. Ha már tudjuk, hogy pollenérzékenyek vagyunk, akkor még tavasz előtt menjünk megelőző kezelésre, mely évente ismétlendő.

Amennyire lehetséges kevesebbet tartózkodjunk a szabadban, mikor az allergiánkat kiváltó növények virágzanak. Mivel a szénanáthát a széllel szállt virágpor váltja ki, ami ráadásul három különböző fajta, ezért figyeljünk virágzásukra. Tavaszi: tölgy, szil, juhar, éger, nyírfák virágzása. Nyári: füvek, gyomok pora. Őszi: gyomok pora.

Szájüregi gyulladások betegség

Szájüregi gyulladások betegség: A szájüregben sok hasznos és káros baktérium megtelepszik. A szájnyálkahártya sejtjei rövid életűek, a sejtképződés viszont gyors. Ha a nyálkahártya-sejtek regenerációja zavart szenved, a nyál nem biztosítja a szájüreg természetes tisztulását, ha a higiéné nem megfelelő a kórokozók a szájüregben kiváló táptalajra lelnek és gyulladásos folyamatokat indítanak el.

Szájüregi gyulladások betegség kialakulása

Az egyszerű szájüreggyulladás (stomatitis simplex) oka rendszerint a szájnyálkahártya fizikai vagy kémiai károsodása, de lokális gombás, bakteriális vírusfertőzés következtében és egyéb betegségek (tuberkulózis, AIDS stb.) talaján is létrejöhet. Allergiás megbetegedések, anyagcserezavar, vitaminhiány esetén is felléphet szájüregi gyulladás.

Súlyosabb esetekben a szájnyálkahártyán hólyagok képződnek (stomatitis aphtosa, stomatitis herpetica). A száj nyálkahártyája ki is fekélyesedhet (stomatitis ulcerosa). A gyulladás a nyelvre és a fogínyre is átterjedhet. A lokális kezelés elsősorban fogorvosi feladat, az általános betegség általános orvosi beavatkozást igényel.

szájüregi gyulladások
szájüregi gyulladások

Szájüregi gyulladások betegség tünetei:

Fájdalom, lob, pír, égő érzet, hólyagok, fekélyek, lepedék, fájdalmas rágás, harapás.

Szájüregi gyulladások betegség kezelése:

A kezelés a gyulladás típusának megfelelően antibiotikummal vagy gombaellenes gyógyszerekkel történhet. A gyógyszeres kezelés lokális, fertőtlenítő hatású ecsetelőkkel, szájöblítőkkel egészítendő ki. Egyszerű szájüreggyulladás esetén sok jól bevált háziszer, például a kamillás vagy zsályás, illetve a cserszömörcés öblítés is segít. Ha a panaszok 1-2 nap alatt nem csökkennek, orvoshoz kell fordulni. Az orvos a tünetek és az általános vizsgálatok alapján megállapítja a gyulladás okát és az esetleges alapbetegséget, majd megfelelő terápiát javasol.

A gombás nyálkahártya-elváltozás a legyengült, általánosan rossz állapotú, immunhiányos betegeknél a leggyakoribb. A szájban rendszerint a Candida nevű gomba telepszik meg. A nyálkahártyán sárgásfehér, morzsalékos lepedéket képez. A gomba a légutakban és az emésztőcsatorna alsóbb szakaszaiban is megtelepedhet.

Sjögren-szindróma betegség

Sjögren-szindróma betegség: Sjögren-szindrómáról beszélünk mikor a külső elválasztású mirigyek (nyál-könny-gyomor) károsodtak és sokízületi gyulladás alakult ki. Legjobban a változó korban lévő nőket érinti. Mai tudással azt feltételezik, hogy ez egy autoimmun betegség.

Sjögren-szindróma betegség kialakulása

A könnymirigyek és a nyálmirigyek ellen antitesteket kezd el termelni a szervezet, ami gyulladást okoz. Ennek a gyulladásnak a hatására a mirigyekben elkezdenek a sejtek pusztulni, ez okozza a Sjögren-szindróma tüneteinek a megjelenését.

Sjögren-szindróma
Sjögren-szindróma

Sjögren-szindróma betegség tünetei:

Szem- és szájszárazság, idegentestérzet a szemben, nyelési problémák, rekedtség, fültőmirigy-duzzanat, középfülgyulladás, orrvérzés, ízületi gyulladás. A mirigyek megduzzadnak, de ez a duzzanat elmúlik, majd visszatér ok nélkül. Csökken a váladéktermelés. A szaruhártya megbetegedik. Kiszárad a száj, garat. Sokszor velejárója az ízületek gyulladása. A betegek egy kis százalékánál nem csak a mirigyek, hanem egyéb szervek is betegek lesznek, mint például a vese tüdő vagy az ízületek.

Sjögren-szindróma betegség kezelése:

Ma még csak tünetileg tudják kezelni, mivel a kialakulásának okai ismeretlenek. Pótolni kell a mirigyváladékot, a könnyet, a nyálat és az emésztőnedveket. Szemproblémák esetén a szemcsepp, a műkönny és a kontaktlencse javíthat a tüneteken. Ezenkívül érdemes figyelni a páratartalomra illetve komolyabb gyulladásoknál gyulladásgátló szerek szedése is javallott.