Betegségek - Betegség

Aids betegség

Aids betegség: Acquired Immune Deficiency Syndrome. Szerzett immunhiányos betegség. Előidézője a HIV (human immunodeficiency virus) vírus. A fertőzés csökkenti a szervezet ellenálló-képességét, immunitását, így fertőzések lépnek fel. Az AIDS-es szervezet fogékony lesz a fertőzésekre, és hajlamos a daganatos megbetegedésekre. A bőrrák, az úgynevezett Kaposi-szarkóma, az előrehaladott állapotú AIDS-betegeknél gyakori. Az AIDS egy egész tünetcsoportot úgynevezett szindrómát, takar.

Aids betegség kialakulása

A HIV-vírus az ondóból, a hüvelyváladékból, a könnyből, a nyálból, az anyatejből, a vérből és a vizeletből mutatható ki. A fertőzés csak közvetlenül a véren vagy nyálon át történő érintkezés során terjed, tehát szexuális kontaktussal, terhesség alatt, szülés közben vagy vérátömlesztés során. A kábítószeres betegek körében a közös fecskendő használata növeli a fertőzésveszélyt.

Aids betegség tünetei:

Láz, tüdőgyulladás, fáradtságérzet, levertségérzés, hasmenés, testsúlycsökkenés, erős éjszakai izzadás, visszatérő fertőző betegségek, nyirokcsomó-duzzanat, emlékezetzavarok, agyhártyagyulladás.

Aids betegség kezelése:

A betegség jelenleg még nem gyógyítható, az utóbbi időben azonban jó eredményekkel kecsegtetnek a különféle vírusgátló gyógyszer-kombinációk. A fertőzést követően, bizonyos idő elteltével – néha csak évek múlva – banális náthához hasonló megbetegedés lép fel. Később láz, torokfájás, fáradtságérzet és nyirokcsomó duzzanat jelentkezik. Az AIDS ebben a stádiumában már rendszerint halálos kimenetelű. Az immunrendszer gyengülésével a beteget egyre gyakrabban támadják meg kórokozók, lefogy, könnyen elfárad, stb. A beteg állapota változó: egy ideig javul, majd ismét romlik. A késői szakaszban a fertőzések mellett különböző daganatos betegségek lépnek fel. A HIV-fertőzöttekkel való normális kapcsolat nem jelent fertőzésveszélyt. A vírus cseppfertőzéssel (vízzel, levegőn) nem terjed.

Agyvelőgyulladás betegség

Agyvelőgyulladás betegség: Az agy szöveti állományának bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés okozta gyulladása. A gyulladás létrejöhet valamilyen általános fertőzés kapcsán, a véráram útján vagy valamilyen környezeti lobos folyamatnak az agyállományra terjedésével. Sok esetben a vírusos agyhártyagyulladás (meningitis) terjed át az agyállományra és okoz agyvelőgyulladást. Az agyvelőgyulladást rendszerint gerincvelőgyulladás (myelitis) kíséri.

Agyvelőgyulladás betegség kialakulása

Kialakulásához számos tényező – immungyengeség, általános ellenállóképesség csökkenés, egyéb fertőző megbetegedés – egyidejű fennállása szükséges. Kórokozója leggyakrabban a mumpsz, a kanyaró, a gyermekbénulás, a bárányhimlő vírusa és a Herpes simplex vírus. Az agyvelőgyulladás pontos diagnózisa vér- és liquorvizsgálat alapján állítható fel. A betegség típusa az agyfolyadék összetétele alapján határozható meg.

Agyvelőgyulladás betegség tünetei:

Tudat- és személyiségváltozás, hányinger, hányás, láz, fej-, tarkó- és végtagfájdalmak, levertség, görcsrohamok.

Agyvelőgyulladás betegség kezelése:

A kórokozók kitenyésztése alapján intenzív terápiás körülmények között célzott, illetve széles spektrumú antibiotikum-terápiát indítanak. Az időben felismert és kezelt agyvelőgyulladás általában szövődménymentesen gyógyul. A későn felismert és az irreverzibilis agyi károsodást okozó agyvelőgyulladás után súlyos szövődmények – tudatzavar, pszichés károsodás, személyiségváltozás, epilepszia – maradhatnak vissza.

Az agyhártyagyulladás igen súlyos szövődményeket okozhat: légzészavar, keringés összeomlás, általános görcsroham léphet fel. Légzészavar, eszméletvesztés esetén gépi mesterséges lélegeztetés szükséges. Fejfájás, tarkókötöttség, végtagfájdalom, általános gyengeség, levertség, hányinger, hányás, görcsroham esetén azonnal forduljunk orvoshoz! A betegség magas lázzal, hányingerrel, hányással, nyugtalansággal, agresszivitással, vagy ellenkezőleg, levertséggel, tompultsággal, zavartsággal, esetleg eszméletvesztéssel kezdődik. Sok esetben fájdalmas izomgörcs, görcsroham alakul ki. Az agyvelőgyulladás súlyos agyi roncsolódást okozhat.

Majomhimlő betegség

Majomhimlő betegség: Az 1950-es években fedezték fel ezt a vírusos megbetegedést. Eredetileg majmokban találták meg, onnan kapta a nevét. Nem közvetlen leszármazottja a sok halálos áldozatot szedő fekete himlőnek. A majomhimlő kiütések gyakran az arcon jelennek meg és onnan terjednek át más szervekre. Afrikában a halálozási aránya 3,6% volt az Európai és az Észak-Amerikai fertőzöttek közül viszont nem halt meg senki. Ebben közrejátszik az is, hogy a himlő elleni oltást 1980-ig kötelezően adták, így a 40 évesnél idősebbek védettek a betegség ellen.

Majomhimlő betegség kialakulása:

A vírus képes emberek és állatok között egyaránt terjedni. A majomhimlő lappangási ideje 5 és 21 nap között van. A kezdeti stádiumra a láz, a fájdalmak és a nyirokcsomók megduzzadása a jellemző. Az ezt követő szakaszban a láz elmúlik és megjelennek a nagyon viszkető kiütések. A végső szakaszban a kiütések varasodnak és leesnek. A majomhimlő lefolyása általában 2-4 hét.

Majomhimlő betegség tünetei:

láz, fáradtság, duzzadt nyirokcsomók, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, később viszkető kiütések megjelenése.

Majomhimlő betegség kezelése:

Nem létezik gyógyszer a majomhimlő ellen, a tüneteket kezelik, ezáltal teszik elviselhetőbbé a betegséget. Megelőzésben segítség lehet a himlő elleni oltás, valamint a gyakori tisztálkodás és a fertőzött betegek elkülönítése.

Covid-19 betegség

Covid-19 betegség: A covid-19 egy koronavírus okozta betegség, mely elsősorban a légutakat támadja meg. Kutatók szerint állatokban alakult ki, majd tobzoskák és denevérek közvetítése által jutott át az emberbe. Elsősorban cseppfertőzés útján terjed, de a koronavírus betegséget szoros érintkezés vagy szennyezett felületek is közvetítik. Hivatalosan elfogadott gyógyszer még nincs ellene, megelőző oltásokkal lehet védekezni.

Covid 19 betegség kialakulása

A 2020-as világjárvány eredetileg Kínából, Vuhan városából indult ki, itt 2019 végén okozott tömeges megbetegedést. Általában cseppfertőzés után a SARS-CoV-2 örökítőanyaga elszaporodik a felső légutakban. Ezt követően alakulhat ki a tüdőgyulladás, amit súlyos esetben az ARDS állapot követ, amikor már a keringés is károsodhat. Lappangási ideje 2 és 14 nap között van..

Covid-19 betegség tünetei:

Láz, köhögés, fejfájás, fáradtság, izom- vagy testfájdalmak, íz- vagy szagvesztés, torokfájás, hányinger, hasmenés, szaglászavar, ízérzékelés zavar.

Covid 19 betegség kezelése:

Jelenleg még csak kísérleti stádiumú gyógyszerek léteznek, antivirális szerek közül jelentősebb a paracetamol, ibuprofen, favipiravir. Az antibiotikumok a szövődmények illetve a bakteriális felülfertőződés elkerülésében segíthetnek.

Agytályog betegség

Agytályog betegség: Az agytályog, a gennyes agyhártyagyulladás következménye. Kezelésére gondosan oda kell figyelni, mert életveszélyes szövődményei lehetnek.

Agytályog betegség kialakulása:

A tályogképződést, mindig valamilyen baktérium által okozott gyulladás előzi meg. Ez alatt a gyulladásos folyamat során fehérvérsejtekből, szövettörmelékből, baktériumokból és savókból álló, sűrű, sárgás-fehér folyadék, genny képződik. A felbomlott szövetállományban a sejtek elpusztulnak és létrejön egy úgynevezett gennyes beolvadás, és egy telt üreg képződik, amit tályognak hívunk. E körül néhány hónap alatt kötőszövetes tok keletkezik, s így nyomni kezdi az agyvelőállományt, idegsejteket, idegpályákat. Bénulást, tudatzavart, epilepsziát okozhat.

Agytályog betegség tünetei:

Fejfájás, hányinger, hányás, bénulás, érzés-tudatzavar, láz, epilepszia, beszédzavar.

Agytályog betegség kezelése:

Mivel a letokolt agytályog nem okoz idegrendszeri zavarokat, ezért bármely tünet esetén orvoshoz tanácsos fordulni. Agytályog gyanúja esetén ideggyógyászati, vér, gerincfolyadék, computertomográfia, és mágnesesrezonancia vizsgálat szükséges. A tályogot műtéti úton el kell távolítani. Szerencsére legtöbbször teljes egészében eltávolítható. Fontos előtte és utána, antibiotikum célzott szedése. Az időben felfedezett agytályogból a beteg maradéktalanul felgyógyul.