Papagájbetegség

Mi a papagájbetegség?

Az ornithhosis (görög ornis „madár”) nevű, bakteriális eredetű, fertőző megbetegedés valamennyi madárfajtáról átterjedhet az emberre. A betegséget a papagáj-ember kapcsolatban figyelték meg először, innen a „papagájbetegség” elnevezés, ma már azonban tudjuk, hogy a többi, emberközelben élő madár – kanári, baromfi, veréb, galamb – is terjeszti. A kórokozó a Chlamidia psittaci (latin-psitta „papagáj”).

A fertőzés emberről emberre is terjedhet. A betegség terjedésének elkerülése érdekében a fertőzött beteget legalább két hétre elkülönítik környezetétől.

A megbetegedést az illetékes hatóságnak jelenteni kell.

A papagájbetegség viszonylag nehezen diagnosztizálható, mert tünetei a típusosak. Megjelenésében megtévesztően hasonlít az enyhe influenzához, a tífuszhoz, illetve a tüdőgyulladáshoz. Ezért rendszerint későn azonosítják.

Legyengült, idős egyéneknél a betegség prognózisa rossz, súlyos esetben halálos kimenetelű is lehet.

A gyermekek és a fiatalok gyógyulási esélye jó.

A megbetegedés a teljes szervezetet legyengíti, ezért a gyógyulás viszonylag lassú, a teljes felépülés akár hetekig is eltart.

tyle=”text-align: justify;”>

A papagájbetegség kialakulása:

A madár szervezetében sejtparazita életmódot folytató rendkívül kicsiny korokozó baktérium az állat széklete, a por, a madár tollában megbúvó atkák révén kerülhet az ember szervezetébe.

Előfordulhat, hogy maga a kórokozót hordozó madár nem beteg. A madárral való közeli kontaktusban levő állattartók fokozottan veszélyeztetettek.

A fertőzést városi galambok is terjeszthetik. A nagy csapatban, kis helyen összezsúfoltan élő állatok körében a kórokozó gyorsan terjed.

A papagájbetegség kezelése:

A psittacois antibiotikummal (általában tetracyclin származékokkal) eredményesen gyógyítható.

A szövődmények elkerülése érdekében szigorú ágynyugalom javasolt.

Szükség esetén fájdalom-csillapító, nyugtató illetve köhögéscsillapító szedése javasolt.

A beteg teendői:

Ha a madarat higiéné szabályainak megfelelően tartjuk, a betegség megelőzhető. Ha a madáron betegség tünetei jelentkeznek, azonnal vigyük állatorvoshoz!

Mikor forduljunk orvoshoz?

Az influenza jellegű tünetek, a tisztázatlan eredetű láz, a kínzó köhögés, a véres köpet, a fejfájás, a levertség esetleg psittacoisra is utalhat. Noha a megbetegedés ritka, az állattartóknak a fenti tünetek jelentkezése esetén mégis tanácsos orvoshoz fordulni.

Az orvos teendői:

Papagájbetegség gyanúja esetén az orvos az általános vizsgálat során különös gonddal hallgatja meg a tüdőt és a hörgőket, majd laboratóriumi vérvizsgálatot rendel.

A psittacosisos beteget fertőző osztályon kezelik, szigorú ágynyugalom mellett.

A tetracyclin-kúrát egy hétig ajánlatos folytatni.

A betegség lefolyása:

A betegség a fertőzéstől számított negyedik-huszonnyolcadik nap közti időszakban jelentkezik.

Általában jellegtelen panaszokkal (hőemelkedés, láz, fejfájás, izomfájdalom, köhögés, szívdobogás-érzés, orrvérzés, hasmenés, hányás) kezdődik.

Az influenza jellegű tünetek után tüdőgyulladás, esetleg sárgaság, zavartság, delírium állhat be. A láz esetleg három hétig is eltart. Tetracyclin-kezelés mellett a tünetek egy-két nap alatt enyhülnek.

A papagájbetegség kórokozóját hordozó madár maga nem minden esetben beteg. A beteg állat aluszékony, étvágytalan, gyenge, hasmenése van, esetleg megbénul. Az állatorvos antibiotikummal kezeli a madarat. A betegség bejelentés-köteles.

A papagájbetegség igen súlyos tünetekkel járhat. Időskorban halálos kimenetelű is lehet. Mivel a betegség rendkívül veszélyes, minden esetben orvosi kezelést igényel!