A migrén órákig vagy napokig tartó, erős féloldali fejfájás. Többnyire rohamszerűen jelentkezik, esetenként hányás, szemkáprázás és látási zavar kíséretében. Az agyi artériák összehúzódása és- kitágulásakor lép fel. A megnövekedett véráramlás okozza a jellegzetes migrénes fejfájást.
Migrén betegség kialakulása
Az agyi artériák görcsreakcióját kiválthatja az időjárás változása, alkoholfogyasztás, dohányzás, valamilyen testi vagy lelki megterhelés. A migrén hátterében nyaki gerincproblémák is állhatnak. A migrén a nőknél gyakoribb mint a férfiaknál. Mivel a menstruáció körül sokszor fordul elő migrénes roham, a migrén kialakulásában feltételezhetően a hormonok is szerepet játszanak. A hormonhatásokra utalhat a migrénes rohamok ritkulása a változó kor után. A fogamzásgátló gyógyszerek viszont, éppen ellenkezőleg, növelik a migrénre való hajlamot.
Migrén betegség tünetei:
Féloldali fejfájás, látászavar, hányás, hányinger, fényérzékenység.
Migrén betegség kezelése:
Ha a migrénes roham rendszeresen visszatér, feltétlenül forduljunk orvoshoz, függetlenül attól, hogy a fejfájás milyen gyakran, például hetente 3-4-szer vagy csak havonta 1-2 al¬kalommal jelentkezik. Az orvos megelőző gyógyszeres kezelést javasolhat. Mivel a migrén nehezen tüntethető el ha már elkezdődött. A különösen heves migrénes roham az agyi vérátáramlást elősegítő, ergotamin-tartalmú szerekkel kezelhető.
A jellegzetes migrénes roham, látási zavarokkal és szemkáprázással kezdődik. Ezt körülbelül húsz perc múlva halántéktáji vagy az egyik szem fölötti erős fejfájás követi. A szúró jellegű fejfájás általában féloldali. A beteg közérzete ezzel párhuzamosan romlik, hányinger kínozza. A roham 3-48 órán át tarthat. A migrén nem veszélyes betegség, a beteg számára azonban jelentős testi és lelki megterhelést jelent.