betegség - Betegség

Hajhullás, alopecia betegség

Hajhullás, alopecia betegség kialakulása, tünetei, kezelése

Hajhullás, alopecia betegség: A hajhullás (alopecia) a haj illetve testszőrzet kóros hullása vagy hiánya. Nemcsak a hajra hanem az egyéb testtájak (hónalj, ágyék) szőrzetére is vonatkozik. A haj és a szőrzet normális körülmények között is hullik: a bizony s hosszúságot elért hajszálak, kihullanak, helyettük újak nőnek. A kóros hajhullás átmeneti vagy maradandó kopaszsághoz vezet. Ha a szőrtüszők elpusztulnak, az alopecia maradandó, ha a szőrtüszők csak átmenetileg szüntetik be működésüket, akkor átmeneti. Az alopecia lehet kerek folt alakú diffúzan foltos, vagy a homloktól a tarkó irányába terjedő. A betegségeket és a pszichés megrázkódtatásokat gyakran kíséri hajhullás. A folyamat sokáig tarthat. Az átmeneti hajhullás után A haj lassan nő vissza. A krónikus hajhullás irreverzibilis.

Hajhullás betegség kialakulása

Átmeneti hajhullást okozhatnak bizonyos fertőző betegségek (influenza, tífusz, orbánc) vérképzőszervi megbetegedések (anémia, leukémia), endrokin zavarok (pajzsmirigy-alulműködés), a terhesség, a szoptatás, bizonyos pszichés problémák, sőt még a migrénes fejfájás is. A kerek foltos nem maradandó kopaszságot okozó hajhullás férfiaknál és nőknél egyaránt előfordul. A maradandó alopecia viszont elsősorban férfipanasz. A halántéktájon kétoldalt, illetve a fejtetőn kezdődik és hátra, a tarkótájék felé terjed. Oka a férfi nemi hormon túltermelődése. A kopaszságra való hajlam veleszületett, örökletes adottság.

A hormonális tényezőkön kívül maradandó kopaszságot okozhatnak a bőrt roncsoló fizikális behatások (sérülések, égés, fagyás, műtéti heg, röntgensugárzás, kémiai anyagok okozta marás), bizonyos fertőzéses megbetegedések (tuberkulózis, várbaj, tífusz, bizonyos gombák, vírusok okozta fertőzések), és a daganatos elváltozások mivel heggel gyógyulnak és károsítják a szőrtüszőket.

Hajhullás betegség tünetei:

Átmeneti hajhullás:
-enyhe viszketés v agy rózsaszínes bőrszín
-kopasz foltok, a folt peremén elvékonyodott hajszálak
-a hajhullás megszűnik, a haj visszanő
-a visszanőtt haj kezdetben pigmentszegény vékony

Maradandó, krónikus hajhullás:
-a fejbőr korpásodása
-viszketés
-hajhullás, kopasz foltok
-a foltok fokozatos terjedése
-maradandó kopaszság

Hajhullás betegség kezelése:

A kerek foltos hajhullás általában magától megszűnik, és spontán új haj nő. Az új haj kezdetben világos, később ugyanolyan lesz, mint az eredeti volt. Krónikus hajhullás esetén a kopaszodás feltartóztathatatlan. Az ígéretes hajnövesztő csodaszerek sajnos hatástalanok. A kihullott haj esetleg hajbeültetéssel pótolható. A beültetés igen aprólékos beavatkozás. Egyenlőre nagyon költséges és nem feltétlenül sikeres. A hajvizes hajszeszes bedörzsölés serkenti a fejbőr vérellátását és csökkenti az esetleges viszketést.

Ha a hajhullást valamilyen egyéb, előzetes megbetegedés okozza, a haj sok esetben az alapbetegség gyógyulása után kezd hullani, és lassan hosszú idő múlva, esetleg csak hónapok alatt nő vissza. A hajhullás okát feltétlenül tisztázni kell, ezért minden esetben forduljunk orvoshoz. Az orvos megállapítja, hogy a hajhullás melyik fajtájáról van szó és ismerteti mik a várható kilátások, hogy a hajhullás csupán átmeneti-e vagy végleges. A hajhullás típusának megfelelően kezelést illetve bedörzsölő szereket rendel. Pszichés okok estén pszichoterápiát javasol.

Haemangioma betegség

Haemangioma betegség kialakulása, tünetei, kezelése

A haemangioma a bőrfelszínen, a nyálkahártyán megjelenő borvörös elszíneződésű lapos vagy dudoros, kerek vagy pókhálószerű kiboltosulás. A bőr ereinek egyenletes vagy barlangos tágulata okozza. Az elváltozott ér egyaránt lehet artéria, véna vagy kapilláris (hajszálér). A jelenséget a színe miatt tűzfoltnak, az anyajegyhez való hasonlósága miatt anyajegynek is szokták nevezni. A haemangioma csecsemő-, gyermek- és serdülőkorban igen gyakori, azonban általában spontán visszafejlődik. A testfelszínen bárhol elhelyezkedhet, az arcon, a tarkón és a törzsön a leggyakoribb.

Haemangioma betegség kialakulása

A haemangioma mögött álló értágulat lehet örökletes eredetű. A családi halmozott előforduéás igen gyakori. Szövetfejlődési eórendellenesség, terhességi elváltozás. Májbetegség is okozhat értágulatot. A haemangioma oka azonban sok esetben ismeretlen. A haemangiomák nagy része jóindulatú érdaganat, szövetfejlődési rendellenesség. A barlangos és kapilláris haemangioma kivételével keletkezési helyéről tovább nem terjed, általában nem növekszik. A gyermekkori haemangioma néhány év alatt, rendszerint még az 5. életév előtt önmagától gyógyul, nyomtalanul elmúlik.

Haemangioma betegség tünetei:

A bőrfelszinen elhelyezkedő vagy abból kissé kiemelkedő, változó nagyságú és színű –rózsaszín, borvörös vagy kékes- elváltozás. Nagysága lehet gombostűfejnyi, de akár egész testrészeket is elboríthat.

Haemangioma betegség kezelése:

A haemangioma kezelése típusától, megjelenési formájától, elhelyezkedésétől függ. Szerencsére a fiatalkori és az időskori haemangioma rendszerint beavatkozád nélkül, spontán visszafejlődik. Az önmagától nem gyógyuló pókhálószerű és időskori haemangioma lézerkezeléssel távolítható el. A barlangos haemangioma röntgenbesugárzással, az odavezető erek elzárásával gyógyítható. A nagy kiterjedésű elváltozások műtéti kiírtása igen nehéz feladat. Az esztétikai szempontból zavaró tűzfoltokat kozmetikai kenőcsökkel fedik. A haemangiomákat kivakarni, kikaparni nem szabad. A keletkező seb könnyen befertőződik, begyullad, torz hegek képződhetnek.

H1N1 influenza betegség

H1N1 influenza betegség kialakulása, tünetei, kezelése

H1N1 influenza betegség: A sertésinfluenza vírus H1N1 típusa az embereket is veszélyeztető vírus. A sertésinfluenza gyakori a sertések között és halált is okozhat. Ez egy légzőszervrendszert megtámadó betegség és okozója az A típusú influenza-vírus. 1930-ban sikerült azonosítani. Sajnos, ha a sertés egyszerre több influenza vírus által lesz megfertőzve akkor a kórokozók genetikai állománya keveredhet és ebből kifejlődhet egy új vírustörzs mely az emberekre is veszélyes lehet, mint a H1N1.

H1N1 influenza betegség kialakulása

A vírus közvetlenül érintkező emberek között terjedhet és így járványt okoz. Köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő részecskéket a beteg közelében lévők belélegzik és így továbbterjed a vírus. Ha hozzáérünk valamilyen fertőzött területhez s a kezünkkel az orrunkhoz, szánkhoz, szemünkhöz érünk, megfertőződünk. A megfertőződöttek már azelőtt fertőznek 1-2 nappal, mielőtt a tünetek megjelennek rajtuk. A tünetek megjelenése után még 1 hétig fertőzhet a beteg. A kisgyermekek még tovább fertőznek.

H1N1 influenza betegség tünetei:

Hirtelen jelentkező, 38 C fölötti láz, fejfájás, orrdugulás, köhögés, ízületi fájdalom, általános kimerültség, étvágytalanság.
Esetleg: orrfolyás, torokfájás, hányinger, hányás, hasmenés.

H1N1 influenza betegség kezelése:

Antibiotikum szedésével nem érünk el gyorsabb eredményt, mivel a H1N1-et vírus okozza. A szervezetünk meg tud bírkózni a betegséggel, szerencsés esetben néhány nap alatt, de a küzdelem fájdalmakkal, magas lázzal jár. Az ágybafekvést kötelezően meg kell tartani, rengeteg folyadékot kell fogyasztani, lázat csillapítani és minden jelentkező tünet enyhítésére törekedni. Orvosi ellenőrzés szükséges. Antivirális szer alkalmazásáról csak az orvos dönthet. Figyeljünk oda a tünetekre hogy időben elkapható legyen a vírus, és orvoshoz fordulhassunk, mivel ez a vírus sajnos halált is okozhat.

Gyomorhurut betegség

Gyomorhurut betegség kialakulása, tünetei, kezelése

A gastritis a gyomornyálkahártya vérbősége, megduzzadása, redőzöttségének növekedése, izomzatának görcsös összehúzódása. A gyomorsav esetleges túltengése időnként erős savas böfögést okozhat. A heveny gyomorhurut (gyomorrontás) többnyire váratlanul jelentkezik, és erős rosszulléttel kezdődik. Ilyenkor az étel, ital fogyasztása hányást és rekesztáji égető fájdalmat okozhat.

Gyomorhurut betegség kialakulása

A gyomornyálkahártya izgalmának számos kiváltó oka lehet. Gyakran stressz vagy pszichés terhelés áll a háttérben. Okozhatják bizonyos gyógyszerek, főként az acetil-szalicilsav tartalmú fájdalomcsillapítók (például az Aszpirin). A dohányzás károsítja a gyomor nyálkahártyáját. Erős dohányosoknál jelentősen megnövekszik a gastritis kialakulásának veszélye. Az alkohol és az erős, csípős fűszerek nagy mennyiségű fogyasztása is előidézhet –többnyire szerencsére gyors lefolyású- gyomorhurutot. A betegség kialakulásában szerepet játszhatnak az ételek szennyeződésével a gyomorba került baktériumok is. A gyümölcsön, zöldségen maradt növény védőszerek szintén erősen ingerelhetik a gyomor nyálkahártyáját.

A krónikus gyomorhurut gyakran nem jár fájdalommal, betegségérzettel. Így a betegségre gyakran csak véletlenül, valamilyen általános orvosi vizsgálat során derül fény. Panasz lehet az étvágytalanság, a nyomás- és teltségérzés, különösen bőséges étkezés után. A krónikus gyomorhurut a gyomor nyálkahártyaszövetének vizsgálata alapján állapítható meg egyértelműen. A krónikus gyomorhurut többnyire a természetes öregedési folyamat következménye, ezért elsősorban idős embereknél gyakori.

Gyomorhurut betegség tünetei:

Többnyire hírtelen fellépő általános rosszullét, hányás, gyomortáji fájdalom.

Gyomorhurut betegség kezelése:

A heveny gyomorhurut kellemetlen, mégsem igényel különleges kezelést. 1-2 napos koplalás hatására gyomrunk általában rendbe jön. Hányás után néhány óráig koplaljunk. Csak azután „teszteljük meg” gyomrunkat egy csésze híg, keserű teával. A szilárd ételekkel lehetőleg várjunk másnapig. Ha nem bírjuk az éhséget, legfeljebb kétszersültet vagy zabkását fogyasszunk. A dohányzás szigorúan tilos. Ha a gyomorhurut néhány nap elteltével sem múlik, kérjük ki az orvos tanácsát. Ha a gastritis külföldi utazásunk során jelentkezik, szintén feltétlenül forduljunk orvoshoz. Gyermekek ismételt tartós hányása esetén szintén orvosi beavatkozás szükséges. Hogyan előzhető meg a gyomorhurut?

– Forró ételt, jéghideg italt elővigyázatosan fogyasszunk.
– Az ételt alaposan rágjuk meg.
– A gyümölcsöt fogyasztás előtt mossuk meg.
– Kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást, a dohányzást és az erős fűszerek használatát.
– Ha déli országba utazunk, ne igyunk csapvizet.

Gégegyulladás, laryngitis

Gégegyulladás, laryngitis: A gégét bélelő nyálkahártya, illetve a gégét alkotó porcok, izmok és szalagok gyulladásos megbetegedése. Bakteriális vagy vírusos fertőzés, megfázás, influenza okozza. A fertőző gyermekbetegségeknek (skarlát, kanyaró, rubeóla, diftéria, mumpsz) is gyakori velejárója. Általában heveny formában jelentkezik, majd könnyen krónikussá fajul.

Gégegyulladás betegség kialakulása

Akut vagy krónikus laryngitist okozhatnak a levegővel belélegzett izgató vagy káros anyagok (a légszennyeződés, a por, a gőzök, a gázok, a vegyi anyagok, a dohányfüst) is. A színészek, énekesek és pedagógusok esetében a hangszalagok túlerőltetése okozta gégegyulladás jellegzetes foglalkozási ártalom. Az akadályozott orrlégzés, illetve helytelen légzés és beszédtechnika mellett kialakult nyitott szájon át történő légzés szintén gégegyulladáshoz vezethet. A gége nedves gyulladása esetén a fokozott nyáktermelődés felrakódásokhoz, lepedékképződéshez vezet. Száraz gyulladás esetén a nyáktermelődés csökken.

Gégegyulladás, laryngitis — gégegyulladás, laryngitis

Gégegyulladás betegség tünetei:

Köhögés, rekedtség, torokkaparás, nyelési fájdalom, láz, gennyes váladékképződés, rossz közérzet, nehezített légzés, légszomj.

Gégegyulladás betegség kezelése:

Mivel a gégegyulladás a hangszalagokat is érinti, igen fontos a szigorú „hangdiéta”. A beteg nem beszélhet, legfeljebb suttoghat. A nyálkahártya duzzanata gyulladás- és ödéma csökkentő gyógyszerekkel mérsékelhető. A köhögéscsillapító gyógyszerek mellett a kamillás inhalálás, a meleg mézes tej, a meleg limonádé is csökkenti a köhögési ingert és a gége szárazságérzetét. A kisgyermekek esetében lepedőkből „gőzsátort” készíthetünk. Bakteriális eredetű gyulladás esetén antibiotikus gyógyszerek adása is javasolt. A magas láz lázcsillapítókkal és hideg vizes borogatással csökkenthető.

A gégegyulladás megelőzése érdekében mellőzzük a dohányzást! Lehetőleg ne tartózkodjunk tartósan szennyezett, száraz, poros, káros anyagokkal telített levegőn! Torokfájás, torokkaparás, légzési nehézséget okozó torokduzzanat, köhögés esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert a kezeletlen akut gégegyulladás krónikussá válhat. A tünetek hátterében nemcsak gyulladás, hanem egyéb súlyos elváltozás is állhat! Az idejében felismert és szakszerűen kezelt gégegyulladás általában veszélytelen, szövődménymentesen gyógyul. A gyermekkori, lepedék és álhártya-képződéssel járó gégegyulladás azonban súlyos légzési nehézséget, életveszélyes állapotot idézhet elő.

Folyás betegség

Mi a folyás? A hüvelyt a hüvelynyálkahártya átlátszó, híg váladéka tartja nedvesen. A váladék mennyisége változó. Tüszőrepedéskor, terhesség idején és nemi izgalom hatására természetes módon nagyobb mennyiségű váladék termelődik. A külvilág felé nyitott hüvelybe könnyen bejuthatnak a baktériumok, a gombák és az egyéb mikroorgazmusok. A hüvelyváladék tejsavbaktériumai gátolják a bejutott mikroorgazmusok szaporodását. Ha ennek ellenére mégis kialakul a fertőzés, a kórokozók leküzdése érdekében fokozódik a váladékképződés. A váladék összetétele, színe, szaga és mennyisége a megbetegedéstől függően különböző.

Folyás betegség kialakulása

A folyás minden esetben a hüvelyflóra zavara, a nyálkahártya irritációja. Gyakori kiváltó oka a külső szeméremtest hiányos higiénéje, vagy éppen ellenkezőleg, a vízzel vagy fertőtlenítő oldattal történő fölösleges hüvelyöblítés. Hüvelyi fertőzést –és következményes folyást- okozhatnak a szexuális úton terjedő baktériumok és egyéb kórokozók is. Ezért a partnert is meg kell vizsgálni, és szükség esetén őt is kezelni kell. Folyással járó gyulladást idézhet elő a felfázás és a menstruáció alatti hiányos tisztálkodás is. Felhelyezett idegentest, például a fogamzásgátló pesszárium is okozhat irritációs folyást. Az erre érzékenyek ezt a fogamzásgátló eszközt ne használják.

Kóros esetekben a méhnyak nyálkahártyája túlnő a külső méhszájon és folyás alapja lehet. A fentieken kívül folyást okozhat a hüvely vagy a méh rosszindulatú megbetegedése is. Ezért minden kóros folyás esetén forduljunk orvoshoz. A fiatal lányoknál jelentkező fehéres folyás (fluor alba) a hüvely fokozott váladéktermelése. Oka rendszerint lelki természetű, hátterében erotikus vágy vagy konfliktus rejlik. A jelenség nem kóros, spontán múlik. Az újszülötteknél a 3. és 5. nap között jelentkező ártalmatlan folyás a születés utáni hírtelen hormon-szintváltozás (ösztrogén) jele.

Folyás betegség tünetei:

Fokozódó váladéktermelés, változó színű, szagú váladék.

Folyás betegség kezelése:

A folyás fajtái: A vizsgáló orvos a folyás színéből és szagából következtethet a tünet okára és ettől függően dönt a kezelésről.
Véres: A hüvely fertőzésekkel szembeni ellenálló képessége a változó korban csökken. A nyálkahártya irritációja égető érzést vagy viszketést és enyhén véres folyást okozhat, a közösülés esetenként fájdalmas lehet.
A véres folyás jelezhet petevezeték-gyulladást, méhsüllyedést vagy akár méhelőreesést is. A vetélést szintén véres folyás kíséri. Mivel tumor is állhat a háttérben, minden esetben keressük fel nőgyógyászunkat.

Sárga vagy sárgásfehér: Az égető érzéssel, viszketéssel és vizelési fájdalommal kísért sárga vagy sárgás-fehér erős folyás nemi betegségre utalhat.
Sárgásfehér, sárgászöld, világos barna: Az elszíneződött habos folyás és a vörös, irritált nyálkahártya a Trichomonas-baktérium biztos jele. Ha a fertőzés hólyaghuruttal társul, a közösülés különösen fájdalmas lehet.

Világos szürke: Erős, szürkés színű folyás esetén baktériumok telepedtek meg a hüvelyben. Oka lehet a férfi vagy a nő hiányos higiénéje.
Világoszöld: A terhes nőknél, cukorbetegeknél, illetve penicillin vagy antibiotikum-kúra után jelentkező enyhe, fehéres-zöldes folyás gombás fertőzésre utal.
Híg, áttetsző: A pesszárium vagy gumióvszer okozta allergia híg, áttetsző váladékozást idézhet elő. Ez voltaképpen nem folyás.

Fogínysorvadás

A fogínysorvadás általában az íny gyulladásával kezdődik. Ha a gyulladást nem kezelik időben, akkor a gyulladás átterjed az íny és a fog közé a kis fogtasakokba. Ha a gyulladás eléri a gyökérhártyát és a fogat, az állkapocscsonthoz rögzítő kötőszöveti rostokat, a fog meglazul.

Fogínysorvadás betegség kialakulása

Az ínysorvadást a hiányos szájhigiéne okozza. Ha nem mosunk rendszeresen fogat az ételmaradékból és az elhalt nyálsejtekből lepedék képződik a fog felületén. Ez a lepedék ideális táptalaj a baktériumok és gombák számára. A lepedék elősegíti a fogképződést és további íngyulladást idéz elő. Az ínysorvadás megelőzésének legbiztosabb módja a gondos szájhigiéné. Ha az, íny gyulladása már kialakult, sajnos mindenképpen fogorvoshoz kell fordulni.

Fogínysorvadás betegség tünetei:

Fogkőképződés a fogak felszínén, fogmosáskor az íny fáj és vérzik, fogínytasak, a fogak meglazulnak.

Fogínysorvadás betegség kezelése:

A fogakon és a fogszéleken naponta képződő puha lepedék fogkefével, szájzuhannyal könnyen eltávolítható. Ha nem tisztítjuk le, a puha felrakódás rövidesen megkeményedik, és így már nehezen lehet eltávolítani. Fogkő képződik, amelyben baktériumok és gombák telepednek meg. Később a foghús, illetve a fogmeder begyullad és sötétvörösre színeződik. Ha a gyulladás előrehalad, és már behatolt a fogmederbe, a fog rögzítő apparátusa megbetegszik, és a fog kilazul. Az orvos mindenekelőtt alaposan megtisztítja a fogat. Valószínűleg tanácsot ad a helyes szájápolásra vonatkozóan.

Ha a gyulladás mélyre hatolt, a gyulladt szövetrészeket eltávolítja a fogmederből és a foggyökérről. Ezáltal új, egészséges fogínyréteg alakulhat ki. Az ínysorvadás nem veszélyes, de táplálkozási zavarokat is okozhat, és már csak esztétikai szempontból is nagyon kellemetlen. Ha fogak kilazulását nem akadályozzuk meg, az elveszett fogak csak protézissel pótolhatók.

Fitymaszűkület betegség

Fitymaszűkület betegség: A hímvessző végén a bőr redő formájában visszahajlik a makk (glans penis) mögötti barázdához. Ez a makkot védő, csőszerő bőrredő a fityma, az előbőr (praeputium). Az előbőrt fékszerű bőrredő (frenulum) rögzíti a hímvesszőhöz. Az előbőr általában csak gyermekkorban borítja teljesen a makkot, a felnőtt férfiak többségénél a hímvessző túlnövi a fitymát. Az előbőr és a makk érzőidegekkel gazdagon behálózott terület. A hímvessző merevedése, erekciója során az előbőr visszahúzódik, a makk felszabadul. Újszülött korban az előbőr belső felszíne még összetapad a makk bőrével, a kettő még nem mozdul el egymáson. A letapadás általában az első életévben, önmagától oldódik. Legkésőbb 5-6 éves korban a fityma teljesen hátrahúzható a makkon.

Fitymaszűkület betegség kialakulása

Az előbőr szűkülete esetén a fityma csak részben vagy egyáltalán nem húzható hátra a makkon. Erekció esetén hátrahúzása még nehezebb. A szűk fityma feszülése kellemetlen, és az erekció során igen fájdalmas lehet. A fájdalmas erekciótól való rettegés az idők folyamán impotenciát válthat ki. A fitymaszűkület ritkán veleszületett rendellenesség. Rendszerint inkább az előbőr alatti és a húgycsőnyílás körüli váladék pangása talaján kialakuló gyulladás vagy valamilyen hegesedéssel gyógyuló sérülés okozza. A rendellenességre sok esetben csak pubertásban, a hímvessző növekedése során figyelnek fel.

Fitymaszűkület betegség tünetei:

Az előbőr nem húzható hátra a makkon, fájdalmas merevedés, az előbőr, illetve a makk gyulladása.

Fitymaszűkület betegség kezelése:

Csecsemőkorban figyelni kell ara, hogy a letapadt előbőr alatt nem maradjon váladék, nehogy a fityma véglegesen letapadjon. A csecsemő előbőrének letapadása szakszerű beavatkozással megelőzhető. A már kialakult szűkület tágítása később ritkán jár eredménnyel. Az esetek nagy részében műtéti beavatkozás szükséges. A műtéti megoldás a szűkület mértékétől függően eltérő lehet. Kismértékű szűkület esetén az egyszerű bemetszés is elegendő. Ha a szűkület nagymértékű, a teljes előbőrt el kell távolítani.

Cirumcisio: Nagymértékű fitymaszűkület esetén általában körülmetélést (cirumcisio) végeznek: a teljes fitymát eltávolítják. A műtét során a szűk fitymavéget előrehúzzák és levágják. A metszési felszíneken a bőrszéleket varrattal egyesítik. A hímvessző laza bőre a makk-korona mögött végződik, a makk szabadon marad. A fitymaszűkület a gyulladásos és a következményes hegesedések elkerülésével –megfelelő higiéniával-, rendszeres tisztálkodással- megelőzhető.

Csecsemőkorban meg kell akadályozni az előbőr letapadását. (A letapadt előbőrt minél előbb, lehetőleg már az első hónapokban fel kell lazítani. Ilyenkor az orvos gombos szondával finoman körüljárja a makkot és leválasztja a lazán letapadt bőrt.) A kisgyermek előbőrét csak óvatosan szabad hátrahúzni, nehogy éppen az így keletkező sérülés és hegesedés okozzon szűkületet!

Ferde nyak betegség

Ferde nyak betegség: Kóros kényszertartással járó állapot. A fej egy oldalra dől, az arc pedig ellenkezőre tekint. Két csoportra osztható a betegség a veleszületett ferde nyak és a szerzett ferde nyak betegségre.

Ferde nyak betegség kialakulása

Születés közben fellépő sérüléskor alakul ki a leggyakrabban. A fej biccentő izmának izomrostjai beszakadnak. Az izomzat kötőszövetesen átalakul, merev, rigid, zsugorodott izom jön létre. A nyak ferdeségét a nyakcsigolyák összecsontosodása is okozhatja.

Ferde nyak betegség tünetei:

Nyaki fájdalom, izomfeszülés a nyakban, kötött izmok a nyakban, oldalra dőlt nyak.

Ferde nyak betegség kezelése:

Ha a zsugorodás még nem végleges, akkor megfelelő kezeléssel rendbe hozható ez az állapot. Az izomrendszeri elváltozásokon alapuló, időben felismert és kezelt ferde nyak gyógyulási esélye jó. A nyakizomzat görcsös megbetegedése, fájdalma esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz! A kórkép ismerete alapján a kezelőorvos speciális gyógytornát, fizioterápiát javasol. Bizonyos esetekben műtéti beavatkozás válik szükségessé. A legjobb, ha a gyakorlatokat szakember felügyelete mellett végzik. Ezek a nyújtó gyakorlatok meggátolják a nyakizom zsugorodását. Ha a babát úgy fektetik, hogy az ingerek rákényszerítsék a fejmozgásra az is segíti az izom nyúlását. Az esetek 90%-ban a torna segítségével meggyógyul a baba, ha ez mégsem következne be, akkor műtéti eljárásra kerül sor.

Fenacetin-vese betegség

Fenacetin-vese betegség: A megbetegedés a vesék fenacetin okozta károsodása. A fenacetin anilin alapú láz- és fájdalomcsillapító hatású gyógyszer. Valamennyi anilin-származék, így a fenacetin is, erős veseméreg: tartós szedése súlyos veseelváltozást okoz. A fenacetin-vese (phenacetin nephritis) nem fertőzéses eredetű, krónikus vesegyulladás. A vesék kötőszöveti állománya a gyulladás során zsugorodik, a vese láthatóan sorvad. A folyamat előrehaladtával a vesék kiválasztó funkciója romlik, működésük leáll.

Fenacetin-vese betegség kialakulása

A fenacetin kiváló fájdalom- és lázcsillapító. Kodeinnel vagy etilmorfinnal kombinálva súlyos fájdalom esetén is hatékony, ezért fejfájás, fogfájás, menstruációs görcsök, izom- és idegfájdalmak ellen előszeretettel alkalmazták. Az 50-es években fedezték fel, hogy fenacetin tartalmú fájdalomcsillapítók tartós szedése súlyos vesekárosodást okoz. Ma már, az ismert mellékhatások miatt, a fenacetin alkalmazását sok helyütt beállították vagy rendelését korlátozták. A fenacetin okozta vesekárosodás alattomosan –fejfájással, ideges panaszokkal, teljesítménycsökkenéssel, depresszióval- kezdődik. Később a vérszegénység miatt jellegzetes szürkés-lilás arcszín alakul ki. A vesezsugor és a teljes veseelégtelenség kialakulása akár húsz évig is eltarthat. A veseelégtelenség tünetei fokozatosan jelentkeznek, végül a veseműködés megszűnik.

Fenacetin-vese betegség tünetei:

Fejfájás, idegesség, teljesítménycsökkenés, depresszió, az arcbőr szürkés-lilás elszíneződése.

Fenacetin-vese betegség kezelése:

A fenacetin-tartalmú gyógyszer alkalmazása mellett jelentkező típusos tünetek esetén a gyógyszer szedését azonnal abba kell hagyni. (A gyógyszer elhagyása sok esetben a hozzászokás miatt nem is olyan könnyű. A hatásos gyógyszert ilyenkor nehéz egyenértékűnek tartott másikkal helyettesíteni.) A kezelés módja a veseelégtelenség, illetve a károsodás mértékétől függ. Előrehaladott állapotban, ha a vesék vizeletkiválasztó funkciója károsodott vagy megszűnt, rendszeresen művesekezelés (dialízis) szükséges és vesetranszplantáció kívánatos.

Az orvos fenacetin-tartalmú gyógyszerkészítményeket szigorú ellenőrzés mellett, kontrollált mennyiségben rendeli. Ha a beteg a figyelmeztetés ellenére is folytatja a gyógyszer szedését, túlzott gyógyszerfogyasztás gyanúja esetén az orvos a gyógyszer azonnali elhagyását javasolja. A kórkép korai felismerése esetén a tünetek a gyógyszer elhagyására megszűnnek. Előrehaladott állapotban a veseelégtelenség megfelelő fokozatát kell kezelni. Súlyos esetben művesekezelés és veseátültetés válhat szükségessé.