váladékozás - Betegség

Emlőmirigy-gyulladás betegség: Az emlőmirigy-gyulladás a szoptatás időszakában a leggyakoribb (matitis puerperalis), azonban nem csak a gyermekágyban fordulhat elő: az emlőmirigyek elváltozása krónikus gyulladást válthat ki.

Emlőmirigy-gyulladás betegség kialakulása

Az akut emlőmirigy-gyulladást általában a szoptatás idején a felhám kis sérülésein keresztül az emlőbe jutó baktérium (Staphilococcus aureus) okozza. A szülészeti osztályokon jelen levő kórokozó a személyzet közvetítésével, szennyezett tárgyakról, az anya kezéről vagy a csecsemő orr-, illetve garatüregéből kerül az emlő bőrére, majd a repedéseken, ragádokon át a tejutakba, a tejmirigyekbe.

Harminc év felett a normális öregedési folyamat során kitáguló tejjáratokba kerülő sejttörmelék és váladék talaján kórokozó nélkül is gyulladás léphet fel. Az elváltozás hegszövet, ciszta, sipoly, fekélyek képződéséhez vezethet. A gyermekágyi emlőmirigy-gyulladás a betegség kifejlődési, úgynevezett inkubációs idejének megfelelően általában a szülés utáni nyolcadik-tizennyolcadik napon lép fel. Az elváltozás rendszerint csak az egyik emlőt érinti. Az emlő megduzzad, fájdalmassá válik, bőre vöröses lesz. A környéki nyirokcsomók megduzzadnak, nyomásérzékennyé válnak. Hidegrázás, láz jelentkezik. Gennyes, tályogos elváltozás esetén a láz periodikusan visszatér.

Emlőmirigy-gyulladás betegség tünetei:

Heveny emlőmirigy-gyulladás: fájdalom és feszülés az egyik emlőben, bőrpír, nyirokcsomó-duzzanat, láz, hidegrázás. Krónikus emlőmirigy-gyulladás: fájdalom mindkét emlőben, híg, vízszerű váladékozás az emlőbimbóból.

Emlőmirigy-gyulladás betegség kezelése:

A gyermekágyi emlőmirigy-gyulladás a tejelválasztás csökkenésével és a tejürülés könnyítésével mérsékelhető. Az emlőre hideg vagy meleg vizes borogatást helyeznek. A feszülő emlőt melltartóval tehermentesítik. Az emlőt ki kell fejni. Szükség esetén a tejelválasztást gyógyszeresen is gátolják. Ha a gyulladás ennek ellenére sem csökken, antibiotikumos gyógyszeres kezelés javasolt. A gennyes gyulladás ‑ beolvadását meleg vizes borogatással segítik elő. A keletkező tályogokat sebészeti úton feltárják és a tályog üregét kitisztítják.

A krónikus emlőmirigy-gyulladást gyulladásgátló gyógyszerekkel, illetve antibiotikumokkal kezelik. A tályogokat és cisztákat műtéti úton kell eltávolítani. A szoptatós anyák ügyeljenek az emlő higiénéjére. Az emlőt és az emlőbimbót lehetőleg fertőtlenítőszerrel (bórvízzel, Neomagnolos oldattal) is mossák le. A szülészeten, illetve a szoptatási időszakban az emlő fájdalmas feszülését azonnal jelezzük az orvosnak. A későbbiekben a menstruáción kívüli emlőfeszülés gyulladásos elváltozásra utalhat. Ilyen esetben feltétlenül forduljunk orvoshoz.

Aranyér betegség: Szervezetünk egyik legérzékenyebb része, a végbél, ill. a végbélnyálkahártya, mivel igen érzékeny és finom ér- és ideghálózatok futnak ott. Ez az érhálózat fontos, pótolhatatlan szerepet játszik abban, hogy a végbél normálisan működjön (széklet tartás, megfelelő széklet ürítési mechanizmus).

Aranyér betegség kialakulása

A végbélnyílás nyálkahártyája alatt van a vénás fonat, ebből alakulhat ki az aranyér. Ezek a vértágulatok a végbél falában keletkeznek és aranyeres csomókká válhatnak. Sokszor begyulladnak egyre nagyobbak lesznek, esetleg véreznek is. Ha kifordulnak, vagy megalvadt vér termelődik bennük akkor fájdalmat okoznak. Elhelyezkedésük: végbél záróizmától kifelé helyezkedőt külső, befelé helyezkedőt belső aranyérnek nevezzük. Ez a betegség az emberek majdnem harmadát érinti. 50 év fölött minden második ember megszenvedett már aranyeres panaszokkal. A civilizáció, betegsége, két lábra állásunk egyik következménye, mivel a végbél körüli vénás fonatokban nem találhatók billentyűk, melyek meggátolnák a terhelt erek becsomósodását.

Aranyér betegség tünetei:

Vérzés, fájdalom, kitüremkedés, előesés, viszketés, váladékozás, székelési nehezítettség.

Aranyér betegség kezelése:

Korai felismerésnél a gyógyítás történhet ambuláns (pl. krémmel kezelve) módon is. Viszont a késői szakaszban a végeleges megoldást csak műtéttel lehet elérni. Az emberek nagy része nem megy el ilyen panaszok esetén orvoshoz, mert kínosnak kellemetlennek tartja. Pedig, ezzel nagyon hamar fel kell keresni az orvost, mert többféle, súlyosabb betegség is okozhat hasonló panaszokat, többek között a jó- és rosszindulatú végbéldaganatok, amik azonban időben felfedezve jól gyógyíthatók Fontos a testi higiéné: A megelőzésben, vagy a kezelésben nagyon sokat segít az egyszerű higiéniai szabályok megtartása. Ha a székletürítés után nem áll módunkban megmosni a végbéltájékot (bidé!), akkor minimum töröljük meg nedves babatörlő- vagy intim kendővel. Használjunk puhább vécépapírt, főleg ha már kialakult az aranyér.

Fontos lenne, hogy mindig a napnak ugyanabban a szakában végezzük el a székletürítést. Legjobb, ha ezt reggel tesszük, és utána zuhanyozunk fertőtlenítő és gyulladásátló kamillás ülőfürdővel. A helyes táplálkozás és a napi 2-2,5 liter víz fogyasztása fontos megelőző hatással bír az aranyér kialakulásának elkerülésében. Együnk sok rostot (müzli szezámmag, lenmag, napraforgó, méz, mazsola, búzacsíra, zöldségek, héjastól fogyasztott gyümölcsök, mogyoró), és figyeljünk oda arra, hogy mit és mikor eszünk.