Vastagbélrák betegség

Vastagbélrák betegség: Az emésztőcsatorna daganatainak fele a vastagbél felszálló, haránt- és leszálló ágában képződik. A megbetegedés a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél. A vastagbéldaganat általában a hatvanadik életév után jelentkezik.

Vastagbélrák betegség kialakulása

Az étkezési szokások fontos szerepet játszanak a betegség kialakulásában. A vastagbéldaganat ugyanis jellemzően a civilizált országokban jelentkezik, Észak-Amerikában és Európában gyakori, Ázsiában és Afrikában viszont ritka. A vastagbéldaganat sok esetben gyulladásos bélbetegségek, például a colitis, a vastagbélgyulladás talaján alakul ki.

A daganatos megbetegedések között a vastagbéldaganat a második leggyakoribb halálok. Pedig a vastagbéldaganat a szűrővizsgálatok során idejében felismerhető lenne. Az időben felismert és szakszerűen eltávolított vastagbéldaganat gyógyulási esélye jó.

vastagbélrák
vastagbélrák

Vastagbélrák betegség tünetei:

Görcsös hasi fájdalmak, rendszertelen székletürítés, szorulás, hasmenés, véres, nyákos széklet, étvágytalanság, testsúlycsökkenés.

Vastagbélrák betegség kezelése:

Kizárólag sebészetileg kezelhető. A daganatot műtéti úton távolítják el, ha lehetséges. A műtét során az érintett bélszakasz alatt és felett az ép bél egy-egy szakaszát is kimetszik. A beavatkozás során a vastagbelet ellátó nyirok utakat és a környéki nyirokcsomókat is eltávolítják. A bélszakasz kimetszése után a bélvégeket újra egyesítik.

Amennyiben a vastagbéllel együtt a végbelet is el kell távolítani, mesterséges bélkivezetést készítenek a hasfalon a székletürítés számára.

Sok esetben a gyógyulás megkönnyítése érdekében is ezt teszik, aztán egy későbbi műtét során bezárják.

A bélben növekvő daganat fokozatosan beszűkíti, végül teljesen elzárhatja a bél keresztmetszetét. A széklet továbbítása akadályba ütközik. A bélgörcs és a daganat környezetre gyakorolt nyomása fájdalmat okoz. A daganat felszíne vérzékeny, ezért a székletben vér jelenhet meg. A vastagbéldaganat az érpályákon keresztül távoli áttéteket, metastasisokat adhat.

Májrák betegség

Májrák betegség: A máj daganatos elváltozása rendszerint áttét, metasztázis: a daganatos sejtek valamely más szervből kerülnek a májba a véráram útján, és ott az eredeti tumorsejtek szaporodnak tovább. Előfordulhat azonban, hogy maguk a májsejtek indulnak kóros szaporodásnak, ilyenkor elsődleges, primer májrákról beszélünk.

Májrák betegség kialakulása

A primer májrák Dél-Európában gyakoribb. Ázsiában és Afrikában – valószínűleg a penészgombával fertőzött ételek rákkeltő toxin (aflatoxin)-tartalma miatt – igen elterjedt. A májsejtrák egyik ritka fajtája az úgynevezett kötőszöveti lemezes rák, amely rendszerint a viszonylag fiatal felnőtteket érinti. Ezt nem előzi meg májzsugorodás, B vagy C típusú májgyulladás, sem másmilyen ismert kockázati tényező.

májrák
májrák

Májrák betegség tünetei:

Gyors (néhány hét alatt megfigyelhető) májmegnagyobbodás, levertség, a lép esetleges duzzanata, jobb oldali felhasi fájdalom, testsúlycsökkenés, láz, esetleg sárgaság.

Májrák betegség kezelése:

A májrák hazánkban elsősorban az alkoholizmus talaján alakul ki. A primer májrákban szenvedő betegek felének anamnézisében alkoholos májzsugor (májcirrózis) szerepel. A sárgaságot okozó Hepatitis-B-vírus súlyosan károsítja a májsejteket. Ezáltal mintegy százszorosára növeli a májrák veszélyét. Bizonyos mérgező anyagok, például a vinilklorid, az arzén, egyes penészgombák toxinjai szintén növelik a betegség kockázatát.

Mivel a gyógyulásra csak korai felismerés és a betegség kezdeti stádiumában való beavatkozás esetén van esély, a gyanús tünetekkel minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. A máj viszonylag kevés érzőideget tartalmaz. Fájdalom hiányában a máj daganatos elváltozását általában későn ismerik fel. Sikeres műtétre csak a daganat korai felismerése esetén van esély. A betegség korai felismerése azonban viszonylag ritka. A sugárterápia és a citosztatikus kezelés sajnos nem eredményes.

A máj áttétes daganatai a szervezet más részéről terjedtek át a májra. Leggyakrabban a tüdőből, az emlőből, a vastagbélből, a hasnyálmirigyből és a gyomorból erednek. A leukémia és az egyéb vérképzőszervi nyirokdaganatok is beszűrhetik a májat. Néha a májáttét az első jele annak, hogy a betegnek rákos daganata van.

Aids betegség

Aids betegség: Acquired Immune Deficiency Syndrome. Szerzett immunhiányos betegség. Előidézője a HIV (human immunodeficiency virus) vírus. A fertőzés csökkenti a szervezet ellenálló-képességét, immunitását, így fertőzések lépnek fel. Az AIDS-es szervezet fogékony lesz a fertőzésekre, és hajlamos a daganatos megbetegedésekre. A bőrrák, az úgynevezett Kaposi-szarkóma, az előrehaladott állapotú AIDS-betegeknél gyakori. Az AIDS egy egész tünetcsoportot úgynevezett szindrómát, takar.

Aids betegség kialakulása

A HIV-vírus az ondóból, a hüvelyváladékból, a könnyből, a nyálból, az anyatejből, a vérből és a vizeletből mutatható ki. A fertőzés csak közvetlenül a véren vagy nyálon át történő érintkezés során terjed, tehát szexuális kontaktussal, terhesség alatt, szülés közben vagy vérátömlesztés során. A kábítószeres betegek körében a közös fecskendő használata növeli a fertőzésveszélyt.

aids
aids

Aids betegség tünetei:

Láz, tüdőgyulladás, fáradtságérzet, levertségérzés, hasmenés, testsúlycsökkenés, erős éjszakai izzadás, visszatérő fertőző betegségek, nyirokcsomó-duzzanat, emlékezetzavarok, agyhártyagyulladás.

Aids betegség kezelése:

A betegség jelenleg még nem gyógyítható, az utóbbi időben azonban jó eredményekkel kecsegtetnek a különféle vírusgátló gyógyszer-kombinációk. A fertőzést követően, bizonyos idő elteltével – néha csak évek múlva – banális náthához hasonló megbetegedés lép fel. Később láz, torokfájás, fáradtságérzet és nyirokcsomó duzzanat jelentkezik. Az AIDS ebben a stádiumában már rendszerint halálos kimenetelű. Az immunrendszer gyengülésével a beteget egyre gyakrabban támadják meg kórokozók, lefogy, könnyen elfárad, stb. A beteg állapota változó: egy ideig javul, majd ismét romlik. A késői szakaszban a fertőzések mellett különböző daganatos betegségek lépnek fel. A HIV-fertőzöttekkel való normális kapcsolat nem jelent fertőzésveszélyt. A vírus cseppfertőzéssel (vízzel, levegőn) nem terjed.