Bejegyzés tagek „sérv“
Sérv
Sérv
(Hernia)
Mi a sérv?
A sérv a hashártya kiboltosulása, ami akkor keletkezik, ha a bél egyes részei a sérvkapunak nevezett lyukon át kilépnek a hasüregből. Az ilyen kötőszöveti gyengeség leggyakrabban a lágyékon és a köldöktájékon jelentkezik.
A kötőszöveti gyengeség gyakran veleszületett, ám túlzott igénybevétel vagy a hasizmok és kötőszövetek öregkori elernyedése következtében is keletkezhet.
A köldök – és a hegsérv (ami többnyire rosszul gyógyult korábbi műtétek következménye) a sérvek 20%-át teszi ki. 80%-ban lágyéki sérvről van szó.
A lágyéksérv kialakulása:
Fiúkon lágyéksérv akkor keletkezik, ha a lágyékcsatorna a születésig nem zárul. A magzati fejlődés során a herék a hasüregben fejlődnek ki, ezek csak később vándorolnak a lágyékcsatornán át a herezacskóba. Ezután a csatorna rendszerint elzáródik.
A lágyéksérv már csecsemőkorban jelentkezhet, azonban leggyakrabban az idősödő férfiaknál alakul ki. Az életkor előrehaladtával ugyanis az izomzat, így a lágyékcsatorna falait alkotó hasizom is gyengébbé válik.
A testi megerőltetéseknek – pl. nehéz teher emelésének, vitelének – könnyen az lehet a következménye, hogy a lágyékcsatorna „enged” és sérv(csatorna) keletkezik. Idősebbek esetében ez rendszerint már a kötőszöveti gyengeség miatt is kialakulhat.
Tartós székrekedések, amelyek a hasizomzatot különösen erősen terhelik, a sérv kialakulását gyorsíthatják. Igen ritkán akkor is keletkezhet sérv, ha baleset során testszövet szakad.
Tünetek:
- először könnyű nyomásérzet
- fokozódó fájdalom székeléskor a hasprés hatására, erőkifejtéskor és köhögéskor
- a béltevékenység zavarai
- látható és tapintható kiboltosulás a fájdalom helyén
A sérv kezelése:
A sérvet többnyire meg kell operálni, mert különben a kilépő bél részei megtörhetnek. Az ilyen bélkizáródás életveszélyt jelent.
A beteg teendői:
Mindenképp forduljunk orvoshoz, mert kezelés vagy súlyosabb beavatkozás nélkül a sérv nem gyógyul. A háton fekvés csak rövid időre csökkenti a fájdalmakat.
Műtét után fontos, hogy az első hónapokban kíméljük magunkat. És kerüljük a nagyobb erőkifejtést.
Nagyon jót tesz viszont, ha a hasizomzatot torna segítségével erősítsük.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Szükségünk van az orvos gyors segítségére. A lágyéksérv veszélye az, hogy a bélkacs a herezacskóba omlik és heresérv keletkezik.
Ha egy bélkacs kizáródik, a vérellátása csökken vagy megszűnik, a bélfal elhal, átfúródik, és baktériumtartalma a hashártya gyulladását okozza.
Az orvos teendői:
A sérveket műtétileg szüntetik meg. A beavatkozás viszonylag egyszerű és veszélytelen.
A betegség lefolyása:
A bélsérv hírtelen is megjelenhet, általában azonban lassan fejlődik ki. Először olykor csak akkor érezzük, ha felkelünk vagy székelnünk kell: azaz minden erősödő hasfali nyomás esetében.
Később –a hashártyától körülvéve –a vékony- vagy a vastagbél egy része hasi duzzanatként a bőr alól kiboltosodik.
A sérvtömlő rendszerint kézzel visszatolható.
Veszélyes-e a sérv?
Amíg nem érzünk fájdalmat addig nem. Ha minél előbb orvoshoz fordulunk, esetleg elkerülhetjük a betegség súlyosbodását. Ha egy bélkacs olyan erősen kizáródik, hogy fekvő helyzetben sem tudjuk visszahelyezni, akkor a sérv veszélyessé vált.
Haladéktalanul forduljunk orvoshoz!
Fontos!
Sérv esetében mindig előfordulhat, hogy a bél egy szakasza kizáródik a sérvtömlőbe. Ilyenkor a béltartalom nem halad tovább, ami rövid időn belül súlyos szövődményekhez vezet. Ezért bélkizáródáskor haladéktalanul értesítenünk kell az orvost. A műtétet néhány órán belül el kell végezni.
Hogyan előzhető meg a lágyéksérv?
Ami a csecsemőkori lágyéksérvet illeti, ennek megelőzésére keveset tehetünk.
Felnőttként azonban figyelnünk kell arra, hogy hasizmaink idővel ne lustuljanak el túlságosan.
Rekeszizomsérv
Rekeszizomsérv
(hiatus hernia)
Mi a rekeszizomsérv?
A rekeszizom (diaphragma) a mellüreget a hasüregtől elválasztó, lapos, kettőzött kupolájú, izmos lemez. Két részből áll. A középső, inas lemezből éa a törzs belső felszínéről, a szegycsontról, a bordaívről és az ágyékcsigolyákról körkörösen eredő, ívelt, lapos, izmos peremből. A gerincoszlop közelében a rekeszizmon függőlegesen áthatol a nyelőcső, a nagy erek és számos idegrost. A rekeszizom a légzésben és a hasprésben egyaránt fontos szerepet játszik.
Előfordulhat, hogy valamilyen rendellenesség következtében a nyelőcsőnyílás (hiattus oesophageus) mellett a gyomor egy része vagy a teljes gyomor, illetve valamilyen más hasűri szerv áthatol a mellkasba: rekeszizomsérv (hiattus hernia) jön létre.
A rekeszizomsérv következtében a gyomor záró-izomzata (cardia) nem zár tökéletesen vagy egyáltalán nem záródik, és a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe.
A rekeszizomsérv kialakulása:
A veleszületett rekeszizomsérv lehet tünetmentes, de a születés után azonnal súlyos tünetekkel is járhat (légszomj, hányás).
A szerzett rekeszizomsérv elsősorban idős korban gyakori. Oka rendszerint a kötőszövetek ellazulása és a túlsúly.
Tünetek:
- savas felböfögés, gyomorégés
- nyomásérzet, fájdalom, görcs a szegycsont mögött, a hasüreg bal oldalán
- panaszok fekvő, előrehajló testhelyzetben és hasprés esetén erősödnek
A rekeszizomsérv kezelése:
A rekeszizomsérvet szinte kizárólag konzervatívan kezelik, savmegkötő gyógyszerekkel, bevonó szerekkel, diétával (többszöri kis mennyiségű, zsírszegény étrend beállításával).
A túlsúlyos betegnek testsúlycsökkenés javasolt. Rekeszizomsérv esetén speciális gyógykúrák javallottak.
A beteg teendői:
A rekeszizomsérv tünetei elsősorban a bőséges étkezések után jelentkeznek.
A beteg egyen többször kisebb mennyiséget. Kerülje a forró, fűszeres, puffasztó ételeket, az alkoholt és a szénsavas italokat. Evés után ne feküdjön le.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A fenti tünetek jelentkezése esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz.
Az orvos teendői:
Az orvos gondosan megvizsgálja a beteget és rendszerint már a tünetek alapján felállítja a diagnózist. Differenciáldiagnosztikai szempontból azonban gyakran a gyomor kontrasztanyagos röntgenvizsgálata és gyomortükrözés is szükséges.
A fevételen a rekeszizomsérv típusa, nagysága, kiterjedése is látható. Az orvos a leletek alapján elrendeli a megfelelő terápiát.
A betegség lefolyása:
Paraoesophagealis rekeszizomsérv esetén a nyelőcső mellett csak a gyomor egy része nyomul be a mellüregbe. Csuszamlásos rekeszizomsérvnél a teljes felső gyomorszakasz becsúszik a mellkasba.
A sérv keletkezését követően megjelennek a tipikus tünetek. Idővel a gyomortartalom állandó visszacsurgása miatt nyelőcsőgyulladás (reflux oesophagitis) súlyos esetben nyálkahártyavérzés, illetve nyelőcsőszűkület alakulhat ki.
Veszélyes, lehetséges szövődmények:
A rekeszizomsérv nem veszélyes megbetegedés, mégis komolyan kell venni és szakszerűen ezelni ell. Csupán az esetek 10 százalékában szükséges műtéti beavatkozás.
Fontos!
Az újszülöttkori nehéz légzés és hányás veleszületett rekeszizomsérvre utalhat. Azonnal forduljunk orvoshoz, mert lehet, hogy életmentő beavatkozás szükséges.
