Májrák

Májrák

A máj daganatos elváltozása rendszerint áttét, metasztázis: a daganatos sejtek valamely más szervből kerülnek a májba a véráram útján, és ott az eredeti tumorsejtek szaporodnak tovább. Előfordulhat azonban, hogy maguk a májsejtek indulnak kóros szaporodásnak, ilyenkor elsődleges, primer májrákról beszélünk.

A primer májrák Dél-Európában gyakoribb. Ázsiában és Afrikában — valószínűleg a penészgombával fertőzött ételek rákkeltő toxin (aflatoxin)-tartalma miatt — igen elterjedt.

A májsejtrák egyik ritka fajtája az úgynevezett kötőszöveti lemezes rák, amely rendszerint a viszonylag fiatal felnőtteket érinti. Ezt nem előzi meg májzsugorodás, B vagy C típusú májgyulladás, sem másmilyen ismert kockázati tényező.

A májrák tünetei: gyors (néhány hét alatt megfigyelhető) májmegnagyobbodás, levertség, a lép esetleges duzzanata, jobb oldali felhasi fájdalom, testsúlycsökkenés, láz, esetleg sárgaság.

A májrák hazánkban elsősorban az alkoholizmus talaján alakul ki. A primer májrákban szenvedő betegek felének anamnézisében alkoholos májzsugor (májcirrózis) szerepel.

A sárgaságot okozó Hepatitis-B-vírus súlyosan károsítja a májsejteket. Ezáltal mintegy százszorosára növeli a májrák veszélyét.

Bizonyos mérgező anyagok, például a vinilklorid, az arzén, egyes penészgombák toxinjai szintén növelik a betegség kockázatát.

Mivel a gyógyulásra csak korai felismerés és a betegség kezdeti stádiumában való beavatkozás esetén van esély, a gyanús tünetekkel minél hamarabb orvoshoz kell fordulni.

A máj viszonylag kevés érzőideget tartalmaz. Fájdalom hiányában a máj daganatos elváltozását általában későn ismerik fel. Sikeres műtétre csak a daganat korai felismerése esetén van esély.

A betegség korai felismerése azonban viszonylag ritka.

A sugárterápia és a citosztatikus kezelés sajnos nem eredményes.

A máj áttétes daganatai a szervezet más részéről terjedtek át a májra. Leggyakrabban a tüdőből, az emlőből, a vastagbélből, a hasnyálmirigyből és a gyomorból erednek.

A leukémia és az egyéb vérképzőszervi nyirokdaganatok is beszűrhetik a májat. Néha a májáttét az első jele annak, hogy a betegnek rákos daganata van.

Sárgaság

A szövetek — a bőr, a szem kötőhártyája és a nyálkahártyák — láthatóan sárgára színeződésekor beszélünk sárgaságról.

Oka a vér bilirubin-szintjének kóros növekedése. Ekkor a vizelet sötét színű lesz. A bilirubinszint további emelkedése esetén a szövetek is sárgára festődnek.

A bilirubin felszaporodása már a máj előtt megkezdődik.

Ha a lépben fokozódik a vörösvértestek elhalása, vagy a vörösvértestek valamilyen kóros folyamat során már a keringő vérben szétesnek, a vérben felszaporodik a hemoglobin, illetve bomlásterméke, a bilirubin, s van, hogy a máj ezt nem tudja lebontani és az epén át kiüríteni. A vörösvértestek kóros bomlása következtében haemolythicus icterus alakul ki, ilyenkor a bőr színe szalmasárga.

A bilirubin felszaporodását a májsejtek károsodása idézi elő. Akut májgyulladásban a bőr színe vörös.

A májsejteket leggyakrabban a hepatitis-vírus okozta gyulladásos elváltozás károsítja.

A bilirubin felszaporodását valamilyen epeelfolyási akadály — epekő, daganat, epeúti gyulladás — is okozhatja. Epekő esetén csak akkor lép fel sárgaság, ha a kő a bélbe szájadzó közös epevezetőbe ékelődik. Ez a verdinicterus zöldes árnyalatú sárgaság, melyet az epe elzáródása okoz. Az elhúzódó, hosszan tartó epeútelzáródás piszkos, sötétzöld melasz-icterust vált ki.

A sárgaság a Leptospira-baktérium okozta leptospirózisban is kialakulhat. Ez fertőzött állatok (patkány, egér, sertés, kutya) ürülékéből juthat az emberbe.

A sárgaságot okozhatja bizonyos gyógyszerek májkárosító mellékhatása is. Ilyenkor az okot nehéz kideríteni, mivel a tünetek gyakran csak a gyógyszerszedés befejezése után lépnek fel.

Sárgaság esetén mondjuk el az orvosnak, hogy milyen gyógyszereket szedtünk a közelmúltban.