rekedtség - Betegség

Sjögren-szindróma betegség: Sjögren-szindrómáról beszélünk mikor a külső elválasztású mirigyek (nyál-könny-gyomor) károsodtak és sokízületi gyulladás alakult ki. Legjobban a változó korban lévő nőket érinti. Mai tudással azt feltételezik, hogy ez egy autoimmun betegség.

Sjögren-szindróma betegség kialakulása

A könnymirigyek és a nyálmirigyek ellen antitesteket kezd el termelni a szervezet, ami gyulladást okoz. Ennek a gyulladásnak a hatására a mirigyekben elkezdenek a sejtek pusztulni, ez okozza a Sjögren-szindróma tüneteinek a megjelenését.

Sjögren-szindróma betegség tünetei:

Szem- és szájszárazság, idegentestérzet a szemben, nyelési problémák, rekedtség, fültőmirigy-duzzanat, középfülgyulladás, orrvérzés, ízületi gyulladás. A mirigyek megduzzadnak, de ez a duzzanat elmúlik, majd visszatér ok nélkül. Csökken a váladéktermelés. A szaruhártya megbetegedik. Kiszárad a száj, garat. Sokszor velejárója az ízületek gyulladása. A betegek egy kis százalékánál nem csak a mirigyek, hanem egyéb szervek is betegek lesznek, mint például a vese tüdő vagy az ízületek.

Sjögren-szindróma betegség kezelése:

Ma még csak tünetileg tudják kezelni, mivel a kialakulásának okai ismeretlenek. Pótolni kell a mirigyváladékot, a könnyet, a nyálat és az emésztőnedveket. Szemproblémák esetén a szemcsepp, a műkönny és a kontaktlencse javíthat a tüneteken. Ezenkívül érdemes figyelni a páratartalomra illetve komolyabb gyulladásoknál gyulladásgátló szerek szedése is javallott.

Gégegyulladás, laryngitis: A gégét bélelő nyálkahártya, illetve a gégét alkotó porcok, izmok és szalagok gyulladásos megbetegedése. Bakteriális vagy vírusos fertőzés, megfázás, influenza okozza. A fertőző gyermekbetegségeknek (skarlát, kanyaró, rubeóla, diftéria, mumpsz) is gyakori velejárója. Általában heveny formában jelentkezik, majd könnyen krónikussá fajul.

Gégegyulladás betegség kialakulása

Akut vagy krónikus laryngitist okozhatnak a levegővel belélegzett izgató vagy káros anyagok (a légszennyeződés, a por, a gőzök, a gázok, a vegyi anyagok, a dohányfüst) is. A színészek, énekesek és pedagógusok esetében a hangszalagok túlerőltetése okozta gégegyulladás jellegzetes foglalkozási ártalom. Az akadályozott orrlégzés, illetve helytelen légzés és beszédtechnika mellett kialakult nyitott szájon át történő légzés szintén gégegyulladáshoz vezethet. A gége nedves gyulladása esetén a fokozott nyáktermelődés felrakódásokhoz, lepedékképződéshez vezet. Száraz gyulladás esetén a nyáktermelődés csökken.

Gégegyulladás, laryngitis — gégegyulladás, laryngitis

Gégegyulladás betegség tünetei:

Köhögés, rekedtség, torokkaparás, nyelési fájdalom, láz, gennyes váladékképződés, rossz közérzet, nehezített légzés, légszomj.

Gégegyulladás betegség kezelése:

Mivel a gégegyulladás a hangszalagokat is érinti, igen fontos a szigorú „hangdiéta”. A beteg nem beszélhet, legfeljebb suttoghat. A nyálkahártya duzzanata gyulladás- és ödéma csökkentő gyógyszerekkel mérsékelhető. A köhögéscsillapító gyógyszerek mellett a kamillás inhalálás, a meleg mézes tej, a meleg limonádé is csökkenti a köhögési ingert és a gége szárazságérzetét. A kisgyermekek esetében lepedőkből „gőzsátort” készíthetünk. Bakteriális eredetű gyulladás esetén antibiotikus gyógyszerek adása is javasolt. A magas láz lázcsillapítókkal és hideg vizes borogatással csökkenthető.

A gégegyulladás megelőzése érdekében mellőzzük a dohányzást! Lehetőleg ne tartózkodjunk tartósan szennyezett, száraz, poros, káros anyagokkal telített levegőn! Torokfájás, torokkaparás, légzési nehézséget okozó torokduzzanat, köhögés esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert a kezeletlen akut gégegyulladás krónikussá válhat. A tünetek hátterében nemcsak gyulladás, hanem egyéb súlyos elváltozás is állhat! Az idejében felismert és szakszerűen kezelt gégegyulladás általában veszélytelen, szövődménymentesen gyógyul. A gyermekkori, lepedék és álhártya-képződéssel járó gégegyulladás azonban súlyos légzési nehézséget, életveszélyes állapotot idézhet elő.