Emlőmirigy-gyulladás betegség

Emlőmirigy-gyulladás betegség: Az emlőmirigy-gyulladás a szoptatás időszakában a leggyakoribb (matitis puerperalis), azonban nem csak a gyermekágyban fordulhat elő: az emlőmirigyek elváltozása krónikus gyulladást válthat ki.

Emlőmirigy-gyulladás betegség kialakulása

Az akut emlőmirigy-gyulladást általában a szoptatás idején a felhám kis sérülésein keresztül az emlőbe jutó baktérium (Staphilococcus aureus) okozza. A szülészeti osztályokon jelen levő kórokozó a személyzet közvetítésével, szennyezett tárgyakról, az anya kezéről vagy a csecsemő orr-, illetve garatüregéből kerül az emlő bőrére, majd a repedéseken, ragádokon át a tejutakba, a tejmirigyekbe.

Harminc év felett a normális öregedési folyamat során kitáguló tejjáratokba kerülő sejttörmelék és váladék talaján kórokozó nélkül is gyulladás léphet fel. Az elváltozás hegszövet, ciszta, sipoly, fekélyek képződéséhez vezethet. A gyermekágyi emlőmirigy-gyulladás a betegség kifejlődési, úgynevezett inkubációs idejének megfelelően általában a szülés utáni nyolcadik-tizennyolcadik napon lép fel. Az elváltozás rendszerint csak az egyik emlőt érinti. Az emlő megduzzad, fájdalmassá válik, bőre vöröses lesz. A környéki nyirokcsomók megduzzadnak, nyomásérzékennyé válnak. Hidegrázás, láz jelentkezik. Gennyes, tályogos elváltozás esetén a láz periodikusan visszatér.

emlőmirigy gyulladás
emlőmirigy

Emlőmirigy-gyulladás betegség tünetei:

Heveny emlőmirigy-gyulladás: fájdalom és feszülés az egyik emlőben, bőrpír, nyirokcsomó-duzzanat, láz, hidegrázás. Krónikus emlőmirigy-gyulladás: fájdalom mindkét emlőben, híg, vízszerű váladékozás az emlőbimbóból.

Emlőmirigy-gyulladás betegség kezelése:

A gyermekágyi emlőmirigy-gyulladás a tejelválasztás csökkenésével és a tejürülés könnyítésével mérsékelhető. Az emlőre hideg vagy meleg vizes borogatást helyeznek. A feszülő emlőt melltartóval tehermentesítik. Az emlőt ki kell fejni. Szükség esetén a tejelválasztást gyógyszeresen is gátolják. Ha a gyulladás ennek ellenére sem csökken, antibiotikumos gyógyszeres kezelés javasolt. A gennyes gyulladás ‑ beolvadását meleg vizes borogatással segítik elő. A keletkező tályogokat sebészeti úton feltárják és a tályog üregét kitisztítják.

A krónikus emlőmirigy-gyulladást gyulladásgátló gyógyszerekkel, illetve antibiotikumokkal kezelik. A tályogokat és cisztákat műtéti úton kell eltávolítani. A szoptatós anyák ügyeljenek az emlő higiénéjére. Az emlőt és az emlőbimbót lehetőleg fertőtlenítőszerrel (bórvízzel, Neomagnolos oldattal) is mossák le. A szülészeten, illetve a szoptatási időszakban az emlő fájdalmas feszülését azonnal jelezzük az orvosnak. A későbbiekben a menstruáción kívüli emlőfeszülés gyulladásos elváltozásra utalhat. Ilyen esetben feltétlenül forduljunk orvoshoz.

Aids betegség

Aids betegség: Acquired Immune Deficiency Syndrome. Szerzett immunhiányos betegség. Előidézője a HIV (human immunodeficiency virus) vírus. A fertőzés csökkenti a szervezet ellenálló-képességét, immunitását, így fertőzések lépnek fel. Az AIDS-es szervezet fogékony lesz a fertőzésekre, és hajlamos a daganatos megbetegedésekre. A bőrrák, az úgynevezett Kaposi-szarkóma, az előrehaladott állapotú AIDS-betegeknél gyakori. Az AIDS egy egész tünetcsoportot úgynevezett szindrómát, takar.

Aids betegség kialakulása

A HIV-vírus az ondóból, a hüvelyváladékból, a könnyből, a nyálból, az anyatejből, a vérből és a vizeletből mutatható ki. A fertőzés csak közvetlenül a véren vagy nyálon át történő érintkezés során terjed, tehát szexuális kontaktussal, terhesség alatt, szülés közben vagy vérátömlesztés során. A kábítószeres betegek körében a közös fecskendő használata növeli a fertőzésveszélyt.

aids
aids

Aids betegség tünetei:

Láz, tüdőgyulladás, fáradtságérzet, levertségérzés, hasmenés, testsúlycsökkenés, erős éjszakai izzadás, visszatérő fertőző betegségek, nyirokcsomó-duzzanat, emlékezetzavarok, agyhártyagyulladás.

Aids betegség kezelése:

A betegség jelenleg még nem gyógyítható, az utóbbi időben azonban jó eredményekkel kecsegtetnek a különféle vírusgátló gyógyszer-kombinációk. A fertőzést követően, bizonyos idő elteltével – néha csak évek múlva – banális náthához hasonló megbetegedés lép fel. Később láz, torokfájás, fáradtságérzet és nyirokcsomó duzzanat jelentkezik. Az AIDS ebben a stádiumában már rendszerint halálos kimenetelű. Az immunrendszer gyengülésével a beteget egyre gyakrabban támadják meg kórokozók, lefogy, könnyen elfárad, stb. A beteg állapota változó: egy ideig javul, majd ismét romlik. A késői szakaszban a fertőzések mellett különböző daganatos betegségek lépnek fel. A HIV-fertőzöttekkel való normális kapcsolat nem jelent fertőzésveszélyt. A vírus cseppfertőzéssel (vízzel, levegőn) nem terjed.