Q-láz

Az influenzás tüdőgyulladáshoz hasonló, bakteriális eredetű, felső légúti huruttal és magas lázzal járó megbetegedés.

A kórokozót a kecske, a szarvasmarha és a juh hordozza és viszi át az emberre. A betegség ezért elsősorban az állattartók, a vágóhídi, hús- és tejfeldolgozó munkások körében terjed.

A higiénia ezért rendkívül fontos.

Emberről-emberre ritkán terjed, a kórokozó általában az állatokkal való kontaktus során vagy kullancscsípés útján jut be az emberbe.

A levegőben lebegő, fertőzött állati ürülékkel szennyezett por belélegzésével terjed.

A kórokozó a fertőzött tehenek húsában és tejében is fertőz.

A betegség kórokozója a Rickettsia burnetii nevű, a sejtekben élősködő rend‑ kívül kicsiny baktérium.

A melegebb éghajlatú országokban a fertőződés gyakoribb.

 

Tünetek: magas, negyven fokig terjedő láz, köhögés, véres köpet, fejfájás, hasmenés, herefájás, szívpanaszok, légzési nehézségek.

 

A láz hét, legfeljebb tizennégy napig tart. Marandó károsodást okozhat a tüdőn és más szervekben, rendszerint azonban nyomtalanul gyógyul.

 

Influenzás jellegű, lázas állapot esetén azonnal forduljunk orvoshoz.

Az agy és egyéb fontos szervek veszélyes akut és maradandó károsodást szenvedhetnek.

A betegség esetleg halálos kimenetelű is lehet, ezért minden esetben orvosi kezelést igényel.

A járványveszély miatt a betegséget be kell jelenteni.

Májrák

Májrák

A máj daganatos elváltozása rendszerint áttét, metasztázis: a daganatos sejtek valamely más szervből kerülnek a májba a véráram útján, és ott az eredeti tumorsejtek szaporodnak tovább. Előfordulhat azonban, hogy maguk a májsejtek indulnak kóros szaporodásnak, ilyenkor elsődleges, primer májrákról beszélünk.

A primer májrák Dél-Európában gyakoribb. Ázsiában és Afrikában — valószínűleg a penészgombával fertőzött ételek rákkeltő toxin (aflatoxin)-tartalma miatt — igen elterjedt.

A májsejtrák egyik ritka fajtája az úgynevezett kötőszöveti lemezes rák, amely rendszerint a viszonylag fiatal felnőtteket érinti. Ezt nem előzi meg májzsugorodás, B vagy C típusú májgyulladás, sem másmilyen ismert kockázati tényező.

A májrák tünetei: gyors (néhány hét alatt megfigyelhető) májmegnagyobbodás, levertség, a lép esetleges duzzanata, jobb oldali felhasi fájdalom, testsúlycsökkenés, láz, esetleg sárgaság.

A májrák hazánkban elsősorban az alkoholizmus talaján alakul ki. A primer májrákban szenvedő betegek felének anamnézisében alkoholos májzsugor (májcirrózis) szerepel.

A sárgaságot okozó Hepatitis-B-vírus súlyosan károsítja a májsejteket. Ezáltal mintegy százszorosára növeli a májrák veszélyét.

Bizonyos mérgező anyagok, például a vinilklorid, az arzén, egyes penészgombák toxinjai szintén növelik a betegség kockázatát.

Mivel a gyógyulásra csak korai felismerés és a betegség kezdeti stádiumában való beavatkozás esetén van esély, a gyanús tünetekkel minél hamarabb orvoshoz kell fordulni.

A máj viszonylag kevés érzőideget tartalmaz. Fájdalom hiányában a máj daganatos elváltozását általában későn ismerik fel. Sikeres műtétre csak a daganat korai felismerése esetén van esély.

A betegség korai felismerése azonban viszonylag ritka.

A sugárterápia és a citosztatikus kezelés sajnos nem eredményes.

A máj áttétes daganatai a szervezet más részéről terjedtek át a májra. Leggyakrabban a tüdőből, az emlőből, a vastagbélből, a hasnyálmirigyből és a gyomorból erednek.

A leukémia és az egyéb vérképzőszervi nyirokdaganatok is beszűrhetik a májat. Néha a májáttét az első jele annak, hogy a betegnek rákos daganata van.

1 2 3 4 5 6