Erythema nodosum betegség

Erythema nodosum betegség: Artériák körüli bőrgyulladás. A láb és a felső végtagok betegsége. Kb. egy-öt centiméter átmérőjű, kerek vagy ovális, alig kiemelkedő gyulladásos, fájdalmas, feszes tapintású csomókkal jelentkezik. Láz és ízületi fájdalom kíséri. Négy-hat hét alatt barnás folttal gyógyul.

Erythema nodosum betegség kialakulása

Ha önálló betegségként alakul ki, akkor általában valamilyen kórokozó jutott a szervezetbe, ami ott gyulladást okoz. Másik lehetséges kialakulása, hogy a szervezetben jelen lévő antigénre reagál tévesen a szervezet. A erythema nodosum kialakulhat egyéb betegségek kísérőjelenségeként is.

erythema nodosum
erythema nodosum

Erythema nodosum betegség tünetei:

Feszes, fényes bőr, levertség, láz, fájdalom.

Erythema nodosum betegség kezelése:

Csak tünetileg kezelhető. A lázcsillapítás mellett elsődleges teendő az allergiás bőrreakciók megszüntetése. Az általános és helyi gyógyszeres kezelés a kortikoszteroid készítmények súlyos mellékhatásai miatt korlátozott ideig folytatható. Az ágynyugalom jelentősen csökkenti a fájdalmakat. Amennyiben bakteriális fertőzés áll a betegség hátterében, tartós antibiotikus kezelés, általában penicillinkúra, szükséges. Ha az allergiás reakciót valamilyen gyógyszer váltja ki, a gyógyszer elhagyása, gyógyszerváltás segít. Az enyhe erythema nodosum házilag is gyógyítható. Az érintett testrészeket nyugalomba, polcoljuk fel. A bőrfelszín gyulladása nedves, kamillás borogatással kezelendő.

Emlőmirigy-gyulladás betegség

Emlőmirigy-gyulladás betegség: Az emlőmirigy-gyulladás a szoptatás időszakában a leggyakoribb (matitis puerperalis), azonban nem csak a gyermekágyban fordulhat elő: az emlőmirigyek elváltozása krónikus gyulladást válthat ki.

Emlőmirigy-gyulladás betegség kialakulása

Az akut emlőmirigy-gyulladást általában a szoptatás idején a felhám kis sérülésein keresztül az emlőbe jutó baktérium (Staphilococcus aureus) okozza. A szülészeti osztályokon jelen levő kórokozó a személyzet közvetítésével, szennyezett tárgyakról, az anya kezéről vagy a csecsemő orr-, illetve garatüregéből kerül az emlő bőrére, majd a repedéseken, ragádokon át a tejutakba, a tejmirigyekbe.

Harminc év felett a normális öregedési folyamat során kitáguló tejjáratokba kerülő sejttörmelék és váladék talaján kórokozó nélkül is gyulladás léphet fel. Az elváltozás hegszövet, ciszta, sipoly, fekélyek képződéséhez vezethet. A gyermekágyi emlőmirigy-gyulladás a betegség kifejlődési, úgynevezett inkubációs idejének megfelelően általában a szülés utáni nyolcadik-tizennyolcadik napon lép fel. Az elváltozás rendszerint csak az egyik emlőt érinti. Az emlő megduzzad, fájdalmassá válik, bőre vöröses lesz. A környéki nyirokcsomók megduzzadnak, nyomásérzékennyé válnak. Hidegrázás, láz jelentkezik. Gennyes, tályogos elváltozás esetén a láz periodikusan visszatér.

emlőmirigy gyulladás
emlőmirigy

Emlőmirigy-gyulladás betegség tünetei:

Heveny emlőmirigy-gyulladás: fájdalom és feszülés az egyik emlőben, bőrpír, nyirokcsomó-duzzanat, láz, hidegrázás. Krónikus emlőmirigy-gyulladás: fájdalom mindkét emlőben, híg, vízszerű váladékozás az emlőbimbóból.

Emlőmirigy-gyulladás betegség kezelése:

A gyermekágyi emlőmirigy-gyulladás a tejelválasztás csökkenésével és a tejürülés könnyítésével mérsékelhető. Az emlőre hideg vagy meleg vizes borogatást helyeznek. A feszülő emlőt melltartóval tehermentesítik. Az emlőt ki kell fejni. Szükség esetén a tejelválasztást gyógyszeresen is gátolják. Ha a gyulladás ennek ellenére sem csökken, antibiotikumos gyógyszeres kezelés javasolt. A gennyes gyulladás ‑ beolvadását meleg vizes borogatással segítik elő. A keletkező tályogokat sebészeti úton feltárják és a tályog üregét kitisztítják.

A krónikus emlőmirigy-gyulladást gyulladásgátló gyógyszerekkel, illetve antibiotikumokkal kezelik. A tályogokat és cisztákat műtéti úton kell eltávolítani. A szoptatós anyák ügyeljenek az emlő higiénéjére. Az emlőt és az emlőbimbót lehetőleg fertőtlenítőszerrel (bórvízzel, Neomagnolos oldattal) is mossák le. A szülészeten, illetve a szoptatási időszakban az emlő fájdalmas feszülését azonnal jelezzük az orvosnak. A későbbiekben a menstruáción kívüli emlőfeszülés gyulladásos elváltozásra utalhat. Ilyen esetben feltétlenül forduljunk orvoshoz.

Aids betegség

Aids betegség: Acquired Immune Deficiency Syndrome. Szerzett immunhiányos betegség. Előidézője a HIV (human immunodeficiency virus) vírus. A fertőzés csökkenti a szervezet ellenálló-képességét, immunitását, így fertőzések lépnek fel. Az AIDS-es szervezet fogékony lesz a fertőzésekre, és hajlamos a daganatos megbetegedésekre. A bőrrák, az úgynevezett Kaposi-szarkóma, az előrehaladott állapotú AIDS-betegeknél gyakori. Az AIDS egy egész tünetcsoportot úgynevezett szindrómát, takar.

Aids betegség kialakulása

A HIV-vírus az ondóból, a hüvelyváladékból, a könnyből, a nyálból, az anyatejből, a vérből és a vizeletből mutatható ki. A fertőzés csak közvetlenül a véren vagy nyálon át történő érintkezés során terjed, tehát szexuális kontaktussal, terhesség alatt, szülés közben vagy vérátömlesztés során. A kábítószeres betegek körében a közös fecskendő használata növeli a fertőzésveszélyt.

aids
aids

Aids betegség tünetei:

Láz, tüdőgyulladás, fáradtságérzet, levertségérzés, hasmenés, testsúlycsökkenés, erős éjszakai izzadás, visszatérő fertőző betegségek, nyirokcsomó-duzzanat, emlékezetzavarok, agyhártyagyulladás.

Aids betegség kezelése:

A betegség jelenleg még nem gyógyítható, az utóbbi időben azonban jó eredményekkel kecsegtetnek a különféle vírusgátló gyógyszer-kombinációk. A fertőzést követően, bizonyos idő elteltével – néha csak évek múlva – banális náthához hasonló megbetegedés lép fel. Később láz, torokfájás, fáradtságérzet és nyirokcsomó duzzanat jelentkezik. Az AIDS ebben a stádiumában már rendszerint halálos kimenetelű. Az immunrendszer gyengülésével a beteget egyre gyakrabban támadják meg kórokozók, lefogy, könnyen elfárad, stb. A beteg állapota változó: egy ideig javul, majd ismét romlik. A késői szakaszban a fertőzések mellett különböző daganatos betegségek lépnek fel. A HIV-fertőzöttekkel való normális kapcsolat nem jelent fertőzésveszélyt. A vírus cseppfertőzéssel (vízzel, levegőn) nem terjed.

Agyvelőgyulladás betegség

Agyvelőgyulladás betegség: Az agy szöveti állományának bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés okozta gyulladása. A gyulladás létrejöhet valamilyen általános fertőzés kapcsán, a véráram útján vagy valamilyen környezeti lobos folyamatnak az agyállományra terjedésével. Sok esetben a vírusos agyhártyagyulladás (meningitis) terjed át az agyállományra és okoz agyvelőgyulladást. Az agyvelőgyulladást rendszerint gerincvelőgyulladás (myelitis) kíséri.

Agyvelőgyulladás betegség kialakulása

Kialakulásához számos tényező – immungyengeség, általános ellenállóképesség csökkenés, egyéb fertőző megbetegedés – egyidejű fennállása szükséges. Kórokozója leggyakrabban a mumpsz, a kanyaró, a gyermekbénulás, a bárányhimlő vírusa és a Herpes simplex vírus. Az agyvelőgyulladás pontos diagnózisa vér- és liquorvizsgálat alapján állítható fel. A betegség típusa az agyfolyadék összetétele alapján határozható meg.

agyvelőgyulladás
agyvelőgyulladás

Agyvelőgyulladás betegség tünetei:

Tudat- és személyiségváltozás, hányinger, hányás, láz, fej-, tarkó- és végtagfájdalmak, levertség, görcsrohamok.

Agyvelőgyulladás betegség kezelése:

A kórokozók kitenyésztése alapján intenzív terápiás körülmények között célzott, illetve széles spektrumú antibiotikum-terápiát indítanak. Az időben felismert és kezelt agyvelőgyulladás általában szövődménymentesen gyógyul. A későn felismert és az irreverzibilis agyi károsodást okozó agyvelőgyulladás után súlyos szövődmények – tudatzavar, pszichés károsodás, személyiségváltozás, epilepszia – maradhatnak vissza.

Az agyhártyagyulladás igen súlyos szövődményeket okozhat: légzészavar, keringés összeomlás, általános görcsroham léphet fel. Légzészavar, eszméletvesztés esetén gépi mesterséges lélegeztetés szükséges. Fejfájás, tarkókötöttség, végtagfájdalom, általános gyengeség, levertség, hányinger, hányás, görcsroham esetén azonnal forduljunk orvoshoz! A betegség magas lázzal, hányingerrel, hányással, nyugtalansággal, agresszivitással, vagy ellenkezőleg, levertséggel, tompultsággal, zavartsággal, esetleg eszméletvesztéssel kezdődik. Sok esetben fájdalmas izomgörcs, görcsroham alakul ki. Az agyvelőgyulladás súlyos agyi roncsolódást okozhat.

Majomhimlő betegség

Majomhimlő betegség: Az 1950-es években fedezték fel ezt a vírusos megbetegedést. Eredetileg majmokban találták meg, onnan kapta a nevét. Nem közvetlen leszármazottja a sok halálos áldozatot szedő fekete himlőnek. A majomhimlő kiütések gyakran az arcon jelennek meg és onnan terjednek át más szervekre. Afrikában a halálozási aránya 3,6% volt az Európai és az Észak-Amerikai fertőzöttek közül viszont nem halt meg senki. Ebben közrejátszik az is, hogy a himlő elleni oltást 1980-ig kötelezően adták, így a 40 évesnél idősebbek védettek a betegség ellen.

Majomhimlő betegség kialakulása:

A vírus képes emberek és állatok között egyaránt terjedni. A majomhimlő lappangási ideje 5 és 21 nap között van. A kezdeti stádiumra a láz, a fájdalmak és a nyirokcsomók megduzzadása a jellemző. Az ezt követő szakaszban a láz elmúlik és megjelennek a nagyon viszkető kiütések. A végső szakaszban a kiütések varasodnak és leesnek. A majomhimlő lefolyása általában 2-4 hét.

majomhimlő
majomhimlő

Majomhimlő betegség tünetei:

láz, fáradtság, duzzadt nyirokcsomók, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, később viszkető kiütések megjelenése.

Majomhimlő betegség kezelése:

Nem létezik gyógyszer a majomhimlő ellen, a tüneteket kezelik, ezáltal teszik elviselhetőbbé a betegséget. Megelőzésben segítség lehet a himlő elleni oltás, valamint a gyakori tisztálkodás és a fertőzött betegek elkülönítése.

Covid-19 betegség

Covid-19 betegség: A covid-19 egy koronavírus okozta betegség, mely elsősorban a légutakat támadja meg. Kutatók szerint állatokban alakult ki, majd tobzoskák és denevérek közvetítése által jutott át az emberbe. Elsősorban cseppfertőzés útján terjed, de a koronavírus betegséget szoros érintkezés vagy szennyezett felületek is közvetítik. Hivatalosan elfogadott gyógyszer még nincs ellene, megelőző oltásokkal lehet védekezni.

Covid 19 betegség kialakulása

A 2020-as világjárvány eredetileg Kínából, Vuhan városából indult ki, itt 2019 végén okozott tömeges megbetegedést. Általában cseppfertőzés után a SARS-CoV-2 örökítőanyaga elszaporodik a felső légutakban. Ezt követően alakulhat ki a tüdőgyulladás, amit súlyos esetben az ARDS állapot követ, amikor már a keringés is károsodhat. Lappangási ideje 2 és 14 nap között van..

covid 19
covid 19

Covid-19 betegség tünetei:

Láz, köhögés, fejfájás, fáradtság, izom- vagy testfájdalmak, íz- vagy szagvesztés, torokfájás, hányinger, hasmenés, szaglászavar, ízérzékelés zavar.

Covid 19 betegség kezelése:

Jelenleg még csak kísérleti stádiumú gyógyszerek léteznek, antivirális szerek közül jelentősebb a paracetamol, ibuprofen, favipiravir. Az antibiotikumok a szövődmények illetve a bakteriális felülfertőződés elkerülésében segíthetnek.

Agytályog betegség

Agytályog betegség: Az agytályog, a gennyes agyhártyagyulladás következménye. Kezelésére gondosan oda kell figyelni, mert életveszélyes szövődményei lehetnek.

Agytályog betegség kialakulása:

A tályogképződést, mindig valamilyen baktérium által okozott gyulladás előzi meg. Ez alatt a gyulladásos folyamat során fehérvérsejtekből, szövettörmelékből, baktériumokból és savókból álló, sűrű, sárgás-fehér folyadék, genny képződik. A felbomlott szövetállományban a sejtek elpusztulnak és létrejön egy úgynevezett gennyes beolvadás, és egy telt üreg képződik, amit tályognak hívunk. E körül néhány hónap alatt kötőszövetes tok keletkezik, s így nyomni kezdi az agyvelőállományt, idegsejteket, idegpályákat. Bénulást, tudatzavart, epilepsziát okozhat.

agytályog
agytályog

Agytályog betegség tünetei:

Fejfájás, hányinger, hányás, bénulás, érzés-tudatzavar, láz, epilepszia, beszédzavar.

Agytályog betegség kezelése:

Mivel a letokolt agytályog nem okoz idegrendszeri zavarokat, ezért bármely tünet esetén orvoshoz tanácsos fordulni. Agytályog gyanúja esetén ideggyógyászati, vér, gerincfolyadék, computertomográfia, és mágnesesrezonancia vizsgálat szükséges. A tályogot műtéti úton el kell távolítani. Szerencsére legtöbbször teljes egészében eltávolítható. Fontos előtte és utána, antibiotikum célzott szedése. Az időben felfedezett agytályogból a beteg maradéktalanul felgyógyul.