Orbánc

Orbánc

Mi az orbánc?

Az orbánc a bőr heveny gyulladása, amit bizonyos baktériumok –a streptococcusok- váltanak ki.

A fájdalmas begyulladt, forró bőrrészek élesen határolt pírt és duzzanatot mutatnak.

A betegség jellemzői a magas láz (akár 40 °C is lehet), a hidegrázás és a bőrön megjelenő vörös csík. A jellegzetes bőrelváltozás többnyire az arcon vagy a lábszáron jelentkezik.

A betegség nem tévesztendő össze a pseudo-erysipelas-szal, amelynek népi neve sertésorbánc.

Tünetek:

  • magas láz (40 °C)
  • hidegrázás
  • élesen határolt bőrpír
  • bőrvizenyő és melegség a fertőzés helyén
  • gyakori hámhólyag képződés
  • érintett terület: az arc és a lábszár

Az orbánc kialakulása:

Többnyire csekély sérülések, pl. a szájzug berepedése vagy a lábszár kisebb karcolása következtében jutnak a baktériumok a szervezetbe.

Lábszárfekélyen át különösen könnyen juthatnak kórokozók a beteg testébe.

Azokat az embereket, akiknek gyenge az immunrendszerük –például cukorbetegek, alkoholisták- vagy, akiket már más fertőzés legyengített, az orbánc igen könnyen megtámadhatja.

Az orbánc kezelése:

A kezelés lényege, hogy a baktériumokat megfelelő antibiotikumokkal elpusztítsák. Gyakran még kórházi kezelés is szükséges is szükségessé válhat, legalábbis addig, ameddig a láz és a bőrpír elmúlik.

A beteg teendői:

Az orbánc házilag nem kezelhető eredményesen.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A fertőzés első jelekor haladéktalanul forduljunk orvoshoz.

Az orvos teendői:

Az orvos penicilint vagy más antibiotikumot alkalmaz.

A betegség lefolyása:

A baktériumok olyan bőrsérüléseken keresztül kerülnek az emberi testbe, amelyeket néha nem is lehet látni. Ezután néhány óra vagy 1-2 nap múlva tőr ki a betegség.

A kór hírtelen magas lázzal (40 °C) kezdődik, amit gyakran követ hidegrázás. Viszonylag gyakori kísérő tünet a vírusos lázas ajakhólyag (herpes labialis).

A fertőzött területen bőrpír figyelhető meg, amely többé-kevésbé gyorsan, lapszerűen terjed. Ilyenkor a bőr fényesés feszes, határozottan meleg és fájdalmas.

Az orbánc többnyire az arcot támadja meg, de gyakran a lábszárat vagy a köldöktájat is.

A vizenyős duzzanat nagysága az alatta fekvő kötőszövet minőségétől függ. Minél lazább a bőralatti kötőszövet, annál vastagabb a duzzanat. Az antibiotikumos kezelés során a gyógyulás 6-10 napon belül várható. Az orbánc azonban „vándorolni” is képes, ilyenkor hetekig tarthat.

Veszélyek, lehetséges szövődmények:

Gondos kezelés mellett szövődménymentes gyógyulásra számíthatunk.

Előfordulhatnak azonban súlyos kórfolyamatok is, különösen akkor, ha a kezelés túl későn kezdődött el. Ilyenkor az orbánc áttevődhet a szemüregre és a középfülre is. Az alsó végtagon a nyirokerek elzáródása és ennek következtében a kialakuló szövetszaporulat súlyos, maradandó duzzanatot, ún. orbáncos elefántbőrt (elephantiasis) hagyhat hátra.

Fontos!

Korai kezeléssel többnyire elkerülhetők a szövődmények, ezért a betegség első jeleinél, pl. láz vagy hidegrázás esetén, haladéktalanul keressük fel orvosunkat.

Az orbánc megelőzése:

  • A lábgombásodást, a lábszárfekélyt haladéktalanul kezeltetnünk kell, mert ellenkező esetben további fertőzések, pl. az orbánc kialakulását is előidézheti.

A cukorbetegek szigorúan tartsák be az előírt étrendet, a gyógyszeres kezelést, és gyakran ellenőriztessék vércukorszintjüket.

Emlőmirigy-gyulladás

Emlőmirigy-gyulladás

(Mastitis)

Mi az emlőmirigy-gyulladás?

Az emlőmirigy-gyulladás a szoptatás időszakában a leggyakoribb (matitis puerperalis), azonban nem csak a gyermekágyban fordulhat elő: az emlőmirigyek elváltozása krónikus gyulladást válthat ki.

Az emlőmirigy-gyulladás kialakulása:

Az akut emlőmirigy-gyulladást általában a szoptatás idején a felhám kis sérülésein keresztül az emlőbe jutó baktérium (Staphilococcus aureus) okozza. A szülészeti osztályokon jelen levő kórokozó a személyzet közvetítésével, szennyezett tárgyakról, az anya kezéről vagy a csecsemő orr-, illetve garatüregéből kerül az emlő bőrére, majd a repedéseken, ragádokon át a tejutakba, a tejmirigyekbe. Harminc év felett a normális öregedési folyamat során kitáguló tejjáratokba kerülő sejttörmelék és váladék talaján kórokozó nélkül is gyulladás léphet fel. Az elváltozás hegszövet, ciszta, sipoly, fekélyek képződéséhez vezethet.

Tünetek:

Heveny emlőmirigy-gyulladás:

–         fájdalom és feszülés az egyik emlőben

–         bőrpír

–         nyirokcsomó-duzzanat láz

–         hidegrázás

Krónikus emlőmirigy-gyulladás:

–         fájdalom mindkét emlőben

–         híg, vízszerű váladékozás az emlőbimbóból

» Read more

1 2