Köszvény

A köszvény vagy podagra örökletes anyagcsere-betegség, mely hosszú ideig tünetmentes lehet.

Oka a vér húgysav tartalmának kóros növekedése mely lehet a túlzott húsfo gyasztás, mindenekelőtt a belsőségek fogyasztásának következménye, mivel ezek fokozzák a húgysavképződést.

A nyálkatömlőkben, ínhüvelyben, ízületekben felhalmozódó húgysav kikristályosodik és köszvényes rohamokat okoz.

Férfiaknál jóval gyakoribb, mint nőknél.

A köszvény kialakulásában külső okként szerepet játszhat a nagyfokú alkoholfogyasztás.

A cukorbetegek is hajlamosak köszvényre.

Aki tisztában van azzal, hogy az örökletes köszvény számára veszélyt jelent, kerülje a rizikófaktorokat: kevés húst fogyasszon, belsőséget ne egyen, hagyja el az alkoholt. A túlsúlyosak fogyjanak le és mozogjanak sokat.

Amint a köszvény tünetei jelentkeznek, azonnal forduljunk orvoshoz.

A beteg évekig, sőt évtizedekig élhet emelkedett vér-húgysavszinttel, anélkül, hogy a köszvény tünetei jelentkeznének.

A köszvény az ízületek betegsége.

A húgysav nátriumsójának felszaporodásával a megtámadt ízületekben, a bőrfelszínhez közel ún. köszvényes csomók alakulnak ki. Megjelenésük a kéz-és lábujjízületeken valamint a fülporcon a leggyakoribb.

A köszvényes rohamot gyakran reumatikus fájdalmak, idegesség, hányinger, bő vizelet-elválasztás előzi meg. A roham hirtelen jelentkezik, az érintett ízület fájdalmasan megduzzad. Kezelés nélkül napokig, sőt hetekig is tarthatnak a rohamok.

Ha a köszvényt későn vagy egyáltalán nem kezelik, a magas húgysavszint súlyos ízületi elváltozásokhoz és vesekőképződéshez vezethet.

FONTOS!

Örökletes köszvényes terheltség esetén rend­szeresen ellenőriztessük a vér húgysavszintjét.

Kevés húst fogyasszunk, belsőséget egyáltalán ne együnk!

1 2 3