hányás - Betegség

Vesekő betegség

Vesekő betegség: A vesekövek a vizeletből kicsapódó sókból kialakuló kemény, többnyire mésztartalmú konglomerátumok a vesekelyhekben és a vesemedencékben. A kőképződés előtt gyakori jelenség az úgynevezett vesehomok képződés illetve ürítés. Ha a vesekő a húgyutakban elakad, a húgyutak izomzata görcsbe jön, és vesekólika alakul ki. A kólika görcsös fájdalom, deréktájtól indul, és a lágyékba sugárzik. A vesekő férfiaknál gyakoribb, mint nőknél.

Vesekő betegség kialakulása

A vesekőképződés oka gyakran ismeretlen. Keletkezésében valószínűleg a táplálkozás is szerepet játszik. Az emelkedett vérkalcium szint mindenképpen hajlamosító tényező. Szerepe lehet a nagymértékű tejfogyasztásnak és egy ritka betegségnek – a mellékpajzsmirigy fokozott működésének (hyperparathyreoidizmus) is. Köszvényes anyagcserezavarban és különböző bélbetegségek talaján úgynevezett húgysavkő képződhet.

Vesekő betegség tünetei:

Időszakosan fellépő vesetáji, a lágyékba sugárzó fájdalom, hányinger, hányás, gyomortáji fájdalom és puffadás, véres vizelet, láz, fáradság, általános rossz közérzet.

Vesekő betegség kezelése:

Veseköves roham esetén az orvos mindenekelőtt görcsoldót és fájdalomcsillapítót ad a betegnek. Ennek hatására a húgycsőizomzat ellazul, a görcs oldódik és a kő –ha nem túl nagy- eltávozhat a vizelettel. Ha a kő nem távozik, mögötte vizeletpangás áll be, és a pangó vizeletben könnyen felszaporodnak a baktériumok. Ez az állapot vesekárosodáshoz vezethet, ezért a követ műtéti úton el kell távolítani.

A nagy veseköveket ma már ultrahanggal is össze lehet törni. Egy speciális berendezés segítségével kis darabokra törik a követ, darabjai a vizelettel eltávozhatnak. Ez az érzéstelenítés nélkül is elvégezhető beavatkozás a kő nagyságától függően 30-45 percig tart. Rendszeres testmozgással, bő folyadékbevitellel, normális, egészséges testsúly mellett elkerülhetjük a vesekőképződést. Akinek már volt veseköve, tudja, hogy a megelőzés milyen fontos.

Tüdőgyulladás betegség

Tüdőgyulladás betegség: A tüdőgyulladást általában valamilyen fertőzés okozza: bakteriális, vírusos, gombás, parazitás. Influenza és a megfázás esetén nagyobb a kialakulás veszélye.

Gyakori kórokozói a baktériumok: (streptococcusok – ezek közül is leginkább a pneumococcusok -, Haemophilus influenzae, Staphylococcusok, Chlamydia, Mycoplasma, Legionella) és a vírusok: (Influeza, adeno, parainfluenza, RSV, CMV).

Tüdőgyulladás betegség kialakulása

A betegség kialakulása rövid. A beteg állapota órák alatt romlik, láztalan állapotban sem könnyebbül meg. A súlyos bakteriális tüdőgyulladásban szenvedő beteg általában kórházi kezelést kíván, vénás antibiotikum adását, gyakran intenzív osztályon történő ápolást. Sokszor számos alsó légúti vírusfertőzést tévesztenek össze gennyes tüdőgyulladással.

Tüdőgyulladás betegség tünetei:

Rossz közérzet, magas láz, hidegrázás, köhögés. Hányás, hát- és hasi fájdalom, nehézlégzés, szapora pulzus, magas légzésszám, sápadtság.

Tüdőgyulladás betegség kezelése:

A bakteriális eredetű tüdőgyulladásokat mindig antibiotikumokkal kezelik. Van, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adása szükséges, mert általában nem áll a rendelkezésére mikrobiológiai diagnózis, ezért csak sejthető, milyen típusú kórokozó okozhatta a beteg tüdőgyulladását. Körülbelül 7-14 napig tart az antibiotikus kezelés.

Vírusok által okozott tüdőgyulladás:
A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális fertőzések kezelésére antibiotikumra lehet szükség.

Papagájbetegség betegség

Papagájbetegség betegség: Az ornithhosis (görög ornis „madár”) nevű, bakteriális eredetű, fertőző megbetegedés valamennyi madárfajtáról átterjedhet az emberre. A betegséget a papagáj-ember kapcsolatban figyelték meg először, innen a „papagájbetegség” elnevezés, ma már azonban tudjuk, hogy a többi, emberközelben élő madár – kanári, baromfi, veréb, galamb – is terjeszti. A kórokozó a Chlamidia psittaci (latin-psitta „papagáj”).

A fertőzés emberről emberre is terjedhet. A betegség terjedésének elkerülése érdekében a fertőzött beteget legalább két hétre elkülönítik környezetétől. A megbetegedést az illetékes hatóságnak jelenteni kell. A papagájbetegség viszonylag nehezen diagnosztizálható, mert tünetei a típusosak. Megjelenésében megtévesztően hasonlít az enyhe influenzához, a tífuszhoz, illetve a tüdőgyulladáshoz. Ezért rendszerint későn azonosítják.

Legyengült, idős egyéneknél a betegség prognózisa rossz, súlyos esetben halálos kimenetelű is lehet. A gyermekek és a fiatalok gyógyulási esélye jó. A megbetegedés a teljes szervezetet legyengíti, ezért a gyógyulás viszonylag lassú, a teljes felépülés akár hetekig is eltart.

Papagájbetegség betegség kialakulása

A madár szervezetében sejtparazita életmódot folytató rendkívül kicsiny korokozó baktérium az állat széklete, a por, a madár tollában megbúvó atkák révén kerülhet az ember szervezetébe. Előfordulhat, hogy maga a kórokozót hordozó madár nem beteg. A madárral való közeli kontaktusban levő állattartók fokozottan veszélyeztetettek. A fertőzést városi galambok is terjeszthetik.

A nagy csapatban, kis helyen összezsúfoltan élő állatok körében a kórokozó gyorsan terjed. Ha a madarat higiéné szabályainak megfelelően tartjuk, a betegség megelőzhető. Ha a madáron betegség tünetei jelentkeznek, azonnal vigyük állatorvoshoz! Az influenza jellegű tünetek, a tisztázatlan eredetű láz, a kínzó köhögés, a véres köpet, a fejfájás, a levertség esetleg psittacoisra is utalhat. Noha a megbetegedés ritka, az állattartóknak a fenti tünetek jelentkezése esetén mégis tanácsos orvoshoz fordulni.

Papagájbetegség betegség tünetei:

Hőemelkedés, láz, fejfájás, izomfájdalom, köhögés, szívdobogás-érzés, orrvérzés, hasmenés, hányás, tüdőgyulladás, sárgaság, zavartság, delírium. A láz esetleg három hétig is eltart. Tetracyclin-kezelés mellett a tünetek egy-két nap alatt enyhülnek. A papagájbetegség kórokozóját hordozó madár maga nem minden esetben beteg. A beteg állat aluszékony, étvágytalan, gyenge, hasmenése van, esetleg megbénul. Az állatorvos antibiotikummal kezeli a madarat. A betegség bejelentés-köteles.

Papagájbetegség betegség kezelése:

A psittacois antibiotikummal (általában tetracyclin származékokkal) eredményesen gyógyítható. A szövődmények elkerülése érdekében szigorú ágynyugalom javasolt. Szükség esetén fájdalom-csillapító, nyugtató illetve köhögéscsillapító szedése javasolt. Papagájbetegség gyanúja esetén az orvos az általános vizsgálat során különös gonddal hallgatja meg a tüdőt és a hörgőket, majd laboratóriumi vérvizsgálatot rendel. A psittacosisos beteget fertőző osztályon kezelik, szigorú ágynyugalom mellett. A tetracyclin-kúrát egy hétig ajánlatos folytatni.

Migrén betegség

A migrén órákig vagy napokig tartó, erős féloldali fejfájás. Többnyire rohamszerűen jelentkezik, esetenként hányás, szemkáprázás és látási zavar kíséretében. Az agyi artériák összehúzódása és- kitágulásakor lép fel. A megnövekedett véráramlás okozza a jellegzetes migrénes fejfájást.

Migrén betegség kialakulása

Az agyi artériák görcsreakcióját kiválthatja az időjárás változása, alkoholfogyasztás, dohányzás, valamilyen testi vagy lelki megterhelés. A migrén hátterében nyaki gerincproblémák is állhatnak. A migrén a nőknél gyakoribb mint a férfiaknál. Mivel a menstruáció körül sokszor fordul elő migrénes roham, a migrén kialakulásában feltételezhetően a hormonok is szerepet játszanak. A hormonhatásokra utalhat a migrénes rohamok ritkulása a változó kor után. A fogamzásgátló gyógyszerek viszont, éppen ellenkezőleg, növelik a migrénre való hajlamot.

Migrén betegség tünetei:

Féloldali fejfájás, látászavar, hányás, hányinger, fényérzékenység.

Migrén betegség kezelése:

Ha a migrénes roham rendszeresen visszatér, feltétlenül forduljunk orvoshoz, függetlenül attól, hogy a fejfájás milyen gyakran, például hetente 3-4-szer vagy csak havonta 1-2 al¬kalommal jelentkezik. Az orvos megelőző gyógyszeres kezelést javasolhat. Mivel a migrén nehezen tüntethető el ha már elkezdődött. A különösen heves migrénes roham az agyi vérátáramlást elősegítő, ergotamin-tartalmú szerekkel kezelhető.

A jellegzetes migrénes roham, látási zavarokkal és szemkáprázással kezdődik. Ezt körülbelül húsz perc múlva halántéktáji vagy az egyik szem fölötti erős fejfájás követi. A szúró jellegű fejfájás általában féloldali. A beteg közérzete ezzel párhuzamosan romlik, hányinger kínozza. A roham 3-48 órán át tarthat. A migrén nem veszélyes betegség, a beteg számára azonban jelentős testi és lelki megterhelést jelent.

Magas vérnyomás betegség

Magas vérnyomás: A felnőttek esetében akkor beszélünk magas vérnyomásról (hypertonia), ha két különböző napon legalább három, különböző időpontban végzett vérnyomásmérés átlagértéke magasabb, mint 140/90 Hgmm (higanymilliméter). A kritikus értéket a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása alapján állapították meg.

Orvosi szempontból elsősorban az alsó érték (a kisebb szám), az úgynevezett diasztolés érték a mértékadó. Ha a diasztolés érték 90-104 Hgmm között van, enyhe, 105-114 Hgmm között közepes, 115 Hgmm felett súlyos magas vérnyomásról beszélünk.

Korábban úgy tartották, hogy a vérnyomás normál értéke: száz+ az éveink száma. Ez a felfogás már túlhaladott. Az időskori vérnyomás számítására teljesen alkalmatlan.

Magas vérnyomás betegség kialakulása

Az esetek nagy részében a magas vérnyomás oka nem ismert. A tünet a primer (elsődleges) esszenciális hypertonia, így hát maga a betegség. Azt viszont tudjuk, hogy az átmeneti és tartós magas vérnyomás kialakulásában egyaránt szerepet játszik például a túlsúly, a túlzott sófogyasztás, az alkohol, a dohányzás, a mozgás hiánya, a stressz, a zaj, a vér ólomtartalma, az öröklött hajlam és a gyógyszerek egész sora.

Minél szűkebbek, minél kevésbé rugalmasak a vérerek falai, annál inkább emelkedik a vérnyomás. Például bizonyos szív- és vesebetegségek, illetve cukorbetegség is vérnyomás-emelkedést okoz. Ha a vérnyomás emelkedésének valamilyen okát sikerül kimutatni, szekunder hypertoniáról (másodlagos magas vérnyomásról) beszélünk. A magas vérnyomásos betegek csupán 10 százaléka szekunder hypertoniás. Ezekben az esetekben, a kiváltó ok, az alapbetegség kezelése az elsődleges.

Magas vérnyomás betegség tünetei:

Fejfájás, orrvérzés, szédülés, hányinger, hányás, látási zavarok, nyugtalanság, görcsök, szívelégtelenség, mellkasi fájdalom.

Magas vérnyomás betegség kezelése:

Első lépésként szinte minden esetben érdemes megpróbálkozni gyógyszer nélküli kezeléssel. Ha a diasztolés érték 100 Hgmm fölé emelkedik, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek adása javallt. Ha más megbetegedés nem áll fenn, a vérnyomást a következő módszerekkel kell csökkenteni. A testsúly csökkentése:

– sószegény étkezés
– az alkoholfogyasztás csökkentése vagy inkább elhagyása
– autogén tréning
– stresszhelyzetek kerülése
– fogamzásgátló tabletták elhagyása
– a dohányzás elhagyása

Ha ezek a módszerek nem vezetnek eredményre, vagy a beteg nem tartja be az utasításokat, hatékony vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kell alkalmazni. A magas vérnyomásos betegeknek tisztában kell lennie a gyógyszerek lehetséges mellékhatásaival. Korábban azt hitték, hogy a vérnyomáscsökkentő szereket egy életen át kell szedni. Ez a felfogás ma már túlhaladott. Normális életvitel mellett, a sikeres kezelést követően a gyógyszer gyakran elhagytató. Ügyeljünk a helyes táplálkozásra!

A magas vérnyomásos beteg táplálkozásának alapszabálya a következő: kevés só, sok kálium. A sómentes diétához hozzá kell szokni. Ízérző idegeink már alkalmazkodtak a sóhoz, ezért a sótlan ételt már ízetlennek érezzük. A jó szakács fűszerekkel, ételízesítőkkel megfelelően tudja pótolni a sót. A fűszerkeverékekkel azonban csínján kell bánni, mert szinte mindegyik sótartalmú. A konzervek, a készételek szintén sóval készülnek. A kenyérben, felvágottakban, sajtokban szintén sok a só. A vérnyomáscsökkentő szerek hatására a szervezetből fogy a kálium, ezért azt megfelelő étrenddel vagy gyógyszeresen pótolni kell. A magas káliumtartalmú ételek közé tartozik a burgonya, a főzelékfélék, a hüvelyesek, a friss gyümölcsök, a szárított gyümölcsök és a diófélék.

Kolera betegség

A Kolera betegség bakteriális eredetű, akut, járványos, fertőző és igen veszélyes betegség. Hamar kezelni kell, mert ha ez elmarad, akkor halálos kimenetelűvé fajulhat.

Kolera betegség kialakulása

A fejlett higiénéű országokban nem alakul ki járvány, de bárhol előfordulhat. a meleg éghajlatú országokban, higiéné hiányában, viszont nagyon gyorsan terjed a járvány és ilyen körülmények között bármikor újra előjöhet. a kolera baktérium (vibrio comma) okozza, mely emberi ürülék által, szennyezett élelmiszerekkel, koszos vízzel terjed szét. Tünetei: egyidejűleg megjelenő hányás, hasmenés, szomjúság, kiszáradás, lecsökkenő testhő, izomgörcsök, sokkos- eszméletvesztés állapot. Ezek különböző keringési és kiválasztási problémákat okoznak.

Kolera betegség tünetei:

Egyidejűleg megjelenő hányás, hasmenés, szomjúság, kiszáradás, lecsökkenő testhő, izomgörcsök, sokkos- eszméletvesztés állapot. Ezek különböző keringési és kiválasztási problémákat okoznak.

Kolera betegség kezelése:

A folyadékpótlás a legszükségesebb, ugyanis a veszteség 10-15 liter is lehet. emellett antibiotikum is szükséges. Sok enyhén cukros vizet kell inni. kolera veszélyes területeken a védőoltás nem elhanyagolható, de korántsem elég. emellett a személyes higiénia nagyon fontos. A kolera legnagyobb ellenszere a tisztaság. Fertőtlenítés szükséges. Csak főtt ital -étel fogyasztása megengedett.

Hányás betegség

Akkor beszélünk hányásról, mikor a gyomor tartalma a szájon át távozik. Ilyenkor a szervezetünk védekezik valami ellen és a reflex görcsös, heves izomhúzódást eredményez és ennek következtében jön létre a hányás. A reflex kiváltható, két ujjunkkal, melyeket a garatba dugunk.

Hányás betegség kialakulása

A gyermekek, főleg a csecsemők többszöri hányása szinte természetes, hiszen sokszor nyelnek levegőt evés közben. De figyeljünk oda, mert a heves, görcsös hányás, mely étkezés utáni, lehet a gyomorszáj görcsölésétől is. Ha a hányást láz is kíséri, akkor feltétlen menjünk el a gyermekorvoshoz.
Testi fájdalmaktól való hányás, több tünet együttes jelenségének velejárója, mint például a gyomor nyálkahártyájának gyulladása, fekély, mérgezés.

A migrénes fejfájás gyakran okoz hányást.
Ha a fej megütése után következik be a hányás, akkor agyrázkódás gyanús és orvosi kezelést igényel.

Áldott állapotban lévő hölgyeknél az émelygés, hányás, reggeli hányás sokszor természetes jelenség. De ha ez gyakorivá, erőssé válik vagy nem múlik el, akkor orvoshoz kell fordulni, mert jelentheti terhességi mérgezés fellépését is.
A reggeli hányás ha alkoholistáknál állandósul, akkor az komoly kivizsgálást igényel.
A hányás lehet lelki eredetű is. Például bulimia (étel szándékos kihányása) vagy anorexia nervosa (kóros fogyási kényszer) esetében.

Számos betegség velejárója lehet a hányás: vesekő, vesemedence, petefészek gyulladás, emésztőszervi megbetegedések, bélbetegségek, vakbélgyulladás, májgyulladás.
Ha a hányadékban vér van, akkor rögtön orvoshoz kell fordulni!

Hányás betegség tünetei:

Hányinger, émelygés, hányás, gyomorgörcs.

Hányás betegség kezelése:

A gyomornak nyugalomra van szüksége hányás után, várjunk az ivással-evéssel. Fél órával a hányás után apró kortyokkal itassuk meg a beteget. Ha a hányás ismétlődik akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni, nehogy a beteg kiszáradjon.
Léteznek hányást megelőző gyógyszerek, akinek például utazás során jelentkező problémája a hányás, az előtte vegyen be belőle.

H1N1 influenza betegség

H1N1 influenza betegség kialakulása, tünetei, kezelése

H1N1 influenza betegség: A sertésinfluenza vírus H1N1 típusa az embereket is veszélyeztető vírus. A sertésinfluenza gyakori a sertések között és halált is okozhat. Ez egy légzőszervrendszert megtámadó betegség és okozója az A típusú influenza-vírus. 1930-ban sikerült azonosítani. Sajnos, ha a sertés egyszerre több influenza vírus által lesz megfertőzve akkor a kórokozók genetikai állománya keveredhet és ebből kifejlődhet egy új vírustörzs mely az emberekre is veszélyes lehet, mint a H1N1.

H1N1 influenza betegség kialakulása

A vírus közvetlenül érintkező emberek között terjedhet és így járványt okoz. Köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerülő részecskéket a beteg közelében lévők belélegzik és így továbbterjed a vírus. Ha hozzáérünk valamilyen fertőzött területhez s a kezünkkel az orrunkhoz, szánkhoz, szemünkhöz érünk, megfertőződünk. A megfertőződöttek már azelőtt fertőznek 1-2 nappal, mielőtt a tünetek megjelennek rajtuk. A tünetek megjelenése után még 1 hétig fertőzhet a beteg. A kisgyermekek még tovább fertőznek.

H1N1 influenza betegség tünetei:

Hirtelen jelentkező, 38 C fölötti láz, fejfájás, orrdugulás, köhögés, ízületi fájdalom, általános kimerültség, étvágytalanság.
Esetleg: orrfolyás, torokfájás, hányinger, hányás, hasmenés.

H1N1 influenza betegség kezelése:

Antibiotikum szedésével nem érünk el gyorsabb eredményt, mivel a H1N1-et vírus okozza. A szervezetünk meg tud bírkózni a betegséggel, szerencsés esetben néhány nap alatt, de a küzdelem fájdalmakkal, magas lázzal jár. Az ágybafekvést kötelezően meg kell tartani, rengeteg folyadékot kell fogyasztani, lázat csillapítani és minden jelentkező tünet enyhítésére törekedni. Orvosi ellenőrzés szükséges. Antivirális szer alkalmazásáról csak az orvos dönthet. Figyeljünk oda a tünetekre hogy időben elkapható legyen a vírus, és orvoshoz fordulhassunk, mivel ez a vírus sajnos halált is okozhat.

Gyomorhurut betegség

Gyomorhurut betegség kialakulása, tünetei, kezelése

A gastritis a gyomornyálkahártya vérbősége, megduzzadása, redőzöttségének növekedése, izomzatának görcsös összehúzódása. A gyomorsav esetleges túltengése időnként erős savas böfögést okozhat. A heveny gyomorhurut (gyomorrontás) többnyire váratlanul jelentkezik, és erős rosszulléttel kezdődik. Ilyenkor az étel, ital fogyasztása hányást és rekesztáji égető fájdalmat okozhat.

Gyomorhurut betegség kialakulása

A gyomornyálkahártya izgalmának számos kiváltó oka lehet. Gyakran stressz vagy pszichés terhelés áll a háttérben. Okozhatják bizonyos gyógyszerek, főként az acetil-szalicilsav tartalmú fájdalomcsillapítók (például az Aszpirin). A dohányzás károsítja a gyomor nyálkahártyáját. Erős dohányosoknál jelentősen megnövekszik a gastritis kialakulásának veszélye. Az alkohol és az erős, csípős fűszerek nagy mennyiségű fogyasztása is előidézhet –többnyire szerencsére gyors lefolyású- gyomorhurutot. A betegség kialakulásában szerepet játszhatnak az ételek szennyeződésével a gyomorba került baktériumok is. A gyümölcsön, zöldségen maradt növény védőszerek szintén erősen ingerelhetik a gyomor nyálkahártyáját.

A krónikus gyomorhurut gyakran nem jár fájdalommal, betegségérzettel. Így a betegségre gyakran csak véletlenül, valamilyen általános orvosi vizsgálat során derül fény. Panasz lehet az étvágytalanság, a nyomás- és teltségérzés, különösen bőséges étkezés után. A krónikus gyomorhurut a gyomor nyálkahártyaszövetének vizsgálata alapján állapítható meg egyértelműen. A krónikus gyomorhurut többnyire a természetes öregedési folyamat következménye, ezért elsősorban idős embereknél gyakori.

Gyomorhurut betegség tünetei:

Többnyire hírtelen fellépő általános rosszullét, hányás, gyomortáji fájdalom.

Gyomorhurut betegség kezelése:

A heveny gyomorhurut kellemetlen, mégsem igényel különleges kezelést. 1-2 napos koplalás hatására gyomrunk általában rendbe jön. Hányás után néhány óráig koplaljunk. Csak azután „teszteljük meg” gyomrunkat egy csésze híg, keserű teával. A szilárd ételekkel lehetőleg várjunk másnapig. Ha nem bírjuk az éhséget, legfeljebb kétszersültet vagy zabkását fogyasszunk. A dohányzás szigorúan tilos. Ha a gyomorhurut néhány nap elteltével sem múlik, kérjük ki az orvos tanácsát. Ha a gastritis külföldi utazásunk során jelentkezik, szintén feltétlenül forduljunk orvoshoz. Gyermekek ismételt tartós hányása esetén szintén orvosi beavatkozás szükséges. Hogyan előzhető meg a gyomorhurut?

– Forró ételt, jéghideg italt elővigyázatosan fogyasszunk.
– Az ételt alaposan rágjuk meg.
– A gyümölcsöt fogyasztás előtt mossuk meg.
– Kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást, a dohányzást és az erős fűszerek használatát.
– Ha déli országba utazunk, ne igyunk csapvizet.

Agyvelőgyulladás betegség

Agyvelőgyulladás betegség: Az agy szöveti állományának bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés okozta gyulladása. A gyulladás létrejöhet valamilyen általános fertőzés kapcsán, a véráram útján vagy valamilyen környezeti lobos folyamatnak az agyállományra terjedésével. Sok esetben a vírusos agyhártyagyulladás (meningitis) terjed át az agyállományra és okoz agyvelőgyulladást. Az agyvelőgyulladást rendszerint gerincvelőgyulladás (myelitis) kíséri.

Agyvelőgyulladás betegség kialakulása

Kialakulásához számos tényező – immungyengeség, általános ellenállóképesség csökkenés, egyéb fertőző megbetegedés – egyidejű fennállása szükséges. Kórokozója leggyakrabban a mumpsz, a kanyaró, a gyermekbénulás, a bárányhimlő vírusa és a Herpes simplex vírus. Az agyvelőgyulladás pontos diagnózisa vér- és liquorvizsgálat alapján állítható fel. A betegség típusa az agyfolyadék összetétele alapján határozható meg.

Agyvelőgyulladás betegség tünetei:

Tudat- és személyiségváltozás, hányinger, hányás, láz, fej-, tarkó- és végtagfájdalmak, levertség, görcsrohamok.

Agyvelőgyulladás betegség kezelése:

A kórokozók kitenyésztése alapján intenzív terápiás körülmények között célzott, illetve széles spektrumú antibiotikum-terápiát indítanak. Az időben felismert és kezelt agyvelőgyulladás általában szövődménymentesen gyógyul. A későn felismert és az irreverzibilis agyi károsodást okozó agyvelőgyulladás után súlyos szövődmények – tudatzavar, pszichés károsodás, személyiségváltozás, epilepszia – maradhatnak vissza.

Az agyhártyagyulladás igen súlyos szövődményeket okozhat: légzészavar, keringés összeomlás, általános görcsroham léphet fel. Légzészavar, eszméletvesztés esetén gépi mesterséges lélegeztetés szükséges. Fejfájás, tarkókötöttség, végtagfájdalom, általános gyengeség, levertség, hányinger, hányás, görcsroham esetén azonnal forduljunk orvoshoz! A betegség magas lázzal, hányingerrel, hányással, nyugtalansággal, agresszivitással, vagy ellenkezőleg, levertséggel, tompultsággal, zavartsággal, esetleg eszméletvesztéssel kezdődik. Sok esetben fájdalmas izomgörcs, görcsroham alakul ki. Az agyvelőgyulladás súlyos agyi roncsolódást okozhat.