Vastagbélrák

Az emésztőcsatorna daga­natainak fele a vastagbél fel­szálló, haránt- és leszálló ágá­ban képződik. A megbetege­dés a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél. A vastagbélda­ganat általában a hatvanadik életév után jelentkezik.

Tünetek: görcsös hasi fájdalmak, rendszertelen székletürítés, szorulás, hasmenés, véres, nyákos széklet, étvágytalanság, testsúlycsökkenés.

Az ét­kezési szokások fontos szere­pet játszanak a betegség ki­alakulásában. A vastagbélda­ganat ugyanis jellemzően a civilizált országokban je­lentkezik, Észak-Amerikában és Európában gyakori, Ázsiá­ban és Afrikában viszont ritka.

A vastagbéldaganat sok esetben gyulladásos bélbe­tegségek, például a colitis, a vastagbélgyulladás talaján alakul ki.

A daganatos megbetegedé­sek között a vastagbélda­ganat a második leggyako­ribb halálok. Pedig a vas­tagbéldaganat a szűrővizs­gálatok során idejében felis­merhető lenne. Az időben felismert és szakszerűen el­távolított vastagbéldaganat gyógyulási esélye jó.

Kizárólag sebészetileg kezelhető. A da­ganatot műtéti úton távolítják el — ha lehetséges. A műtét során az érintett bélszakasz alatt és felett az ép bél egy-egy szakaszát is kimetszik. A beavatkozás során a vastag­belet ellátó nyirok utakat és a környéki nyirokcsomókat is eltávolítják. A bélszakasz ki­metszése után a bélvégeket újra egyesítik.

Amennyiben a vastagbéllel együtt a végbelet is el kell tá­volítani, mesterséges bélkive­zetést készítenek a hasfalon a székletürítés számára.

Sok esetben a gyógyulás megkönnyítése érdekében is ezt teszik, aztán egy későbbi műtét során bezárják.

A bélben növekvő daganat fo­kozatosan beszűkíti, végül tel­jesen elzárhatja a bél kereszt­metszetét. A széklet továbbí­tása akadályba ütközik. A bél­görcs és a daganat környezet­re gyakorolt nyomása fájdal­mat okoz. A daganat felszíne vérzékeny, ezért a székletben vér jelenhet meg. A vastag­béldaganat az érpályákon keresztül távoli áttéteket, metastasisokat adhat.