betegség Betegségek leírása

2011. február 10. csütörtök

Tériszony

Filed under: Betegségek — Címke: , , — betegség @ 01:06

Tériszony

Némely magasságokban az ember, ha lenéz, úgy érzi, hogy lerántja őt a mélység. A tériszony nem mindennapi jelenség, hiszen csak speciális helyzetben, magasban, nagy mélység közvetlen közelében okoz kellemetlen tüneteket: legyőzhetetlen félelemérzést,, rosszullétet, verejtékezést, fokozott nyálelválasztást, szédülést, lelassuló légzést és szívverést, hőmérsékletcsökkenést.

Nem szorongásos neurózis, nem valamiféle rendellenes pszichés reakció, hanem a szervezet figyelmeztető jelzése.

A szervezetet a belső fülben elhelyezkedő fő egyensúlyi szervünk, a vesztibulum tartja egyensúlyban. Az egyensúlyérzet a vesztibulum, a szem, a középagy és a kisagy, valamint a mélyérzés bonyolult együttműködésén alapul.

Ha az optikai érzékelés és a vesztibulum nincs összhangban, zavarok jelentkeznek. A tériszonyt is ez okozza. A zavar gyakran olyan jelentéktelen, hogy normális körülmények között nem is érzékelhető.

A tériszonyt le lehet győzni. Fejünket tartsuk természetesen, nyugodtan. Szemünkkel keressünk valamilyen közeli tárgyat és tekintetünkkel fixáljuk.

A mozgó tárgyakat (például a felhőket) ne nézzük! Ne nézzünk mereven, mintegy megbabonázva, a mélységbe! A kritikus távolságot szükség esetén mászva vagy kúszva tegyük meg.

A magassághoz hozzá lehet szokni. A tréning, annak megtapasztalása, hogy semmi baj nem történt, az új információ növeli magabiztosságunkat: legközelebb bátrabban mozoghatunk.

Debilitás

Filed under: Betegségek — Címke: , — betegség @ 00:09

Debilitás


A szellemi fogyatékosság veleszületett vagy a fejlődés korai szakaszában szerzett agyi károsodás.

A személyiségfejlődési zavaroknak két nagy csoportja van: a gyengeelméjűség (oligofrénia) és az egyenetlen, összhang nélküli személyiségfejlődés (pszichopátia).

A gyengeelméjűség az agyműködés, az agykéreg rendellenessége. Az életkornak megfelelő átlagtól lényegesen elmaradó szellemi szint és alkalmazkodási képesség jellemzi.

Súlyossági foka szerint lehet enyhe (debilitás), középfokú (imbecillitás) és súlyos (idiotizmus). Ha a normális egyén intelligenciahányadosát (IQ) 100-nak vesszük, a debilis IQ-ja 70-50 között, az imbecillisé 50-20, az idiótáé 20 alatt van.

A szellemi fogyatékosok túlnyomó többsége (85 százaléka) debilis.

A debilisek fogyatékossága elsősorban a magasabb értelmi tevékenység szintjén mutatkozik meg. Tanulásuk lassú, nehézkes, tanításuk speciális szakértelmet és nagy türelmet igényel. A debilitás enyhe fokát felületesen nehéz megkülönböztetni a normális ember gyenge képességeitől.

Tünetei: fölösleges aggodalmaskodás, kontrollálatlan mozgások, a mozgások elsajátítási folyamata lassú, a nyelvi fejlődés lassú, félelem az idegenektől, az új helyzetektől.

A szellemi fogyatékosság megjelenése nem mindig egyértelmű. A debilis egyén gyakran inaktív vagy éppen ellenkezőleg, hiperaktív, mozgása lassú vagy izgága, szókincse szegényes, gondolkodása sivár.

A debilitást az agy károsodása okozza. Jelenleg nem gyógyítható. A gyógypedagógiai foglalkozás segítségével azonban jelentős javulás érhető el

Powered by WordPress