fekélyek - Betegség

Mi a szifilisz? A szifilisz egy baktérium okozta fertőző betegség. A betegség neve egy olasz orvos verséből származik, valószínűleg Dél-Amerikából származik és a 15. században juthatott Európába.

Szifilisz betegség kialakulása

Elsősorban nemi érintkezés útján terjed, de terjedését okozhatják fertőzött tárgyak és vérátömlesztés is. Ha az anya fertőzött, a terhesség alatt a magzata is fertőződik.

Szifilisz betegség tünetei:

A betegség három fázisra osztható, melyek között tünetmentes időszakok is vannak. A szifilisz kimutatása a fertőzés helyéből vett mintából vagy három hét után vérből lehetséges. Az első fázisban három hét után vörös foltok jelennek meg a testen, melyek idővel elfekélyesednek. A foltok megjelenése után pár héttel a nyirokcsomókon is gyulladás tapasztalható.

Körülbelül kilenc hét után jelentkezik a második fázis. Ekkor rózsaszínű foltok jelennek meg a betegen. Elsősorban annak végtagjain. Ezután a bőrből kiemelkedő, hámló, vöröses kb. 1cm nagyságú foltok jelennek meg. Egyéb tünet lehet a hajhullás, a köröm fényének elvesztése, sárgaság, vese illetve májproblémák, agyhártyagyulladás és a vérszegénység.

A harmadik fázisban a bőrön terjedő csomók egyre inkább fekélyessé válnak, tetejük szürke és lepedékes lesz. Ilyen csomók a belső szerveken pl. gyomor vagy az izmokban is kialakul. Az agyra átterjedve leépülést, komoly személyiségváltozást okoz.

Szifilisz betegség kezelése:

Az első két fázisban a betegség penicillinnel gyógyítható.

Szájüregi gyulladások betegség: A szájüregben sok hasznos és káros baktérium megtelepszik. A szájnyálkahártya sejtjei rövid életűek, a sejtképződés viszont gyors. Ha a nyálkahártya-sejtek regenerációja zavart szenved, a nyál nem biztosítja a szájüreg természetes tisztulását, ha a higiéné nem megfelelő a kórokozók a szájüregben kiváló táptalajra lelnek és gyulladásos folyamatokat indítanak el.

Szájüregi gyulladások betegség kialakulása

Az egyszerű szájüreggyulladás (stomatitis simplex) oka rendszerint a szájnyálkahártya fizikai vagy kémiai károsodása, de lokális gombás, bakteriális vírusfertőzés következtében és egyéb betegségek (tuberkulózis, AIDS stb.) talaján is létrejöhet. Allergiás megbetegedések, anyagcserezavar, vitaminhiány esetén is felléphet szájüregi gyulladás.

Súlyosabb esetekben a szájnyálkahártyán hólyagok képződnek (stomatitis aphtosa, stomatitis herpetica). A száj nyálkahártyája ki is fekélyesedhet (stomatitis ulcerosa). A gyulladás a nyelvre és a fogínyre is átterjedhet. A lokális kezelés elsősorban fogorvosi feladat, az általános betegség általános orvosi beavatkozást igényel.

Szájüregi gyulladások betegség tünetei:

Fájdalom, lob, pír, égő érzet, hólyagok, fekélyek, lepedék, fájdalmas rágás, harapás.

Szájüregi gyulladások betegség kezelése:

A kezelés a gyulladás típusának megfelelően antibiotikummal vagy gombaellenes gyógyszerekkel történhet. A gyógyszeres kezelés lokális, fertőtlenítő hatású ecsetelőkkel, szájöblítőkkel egészítendő ki. Egyszerű szájüreggyulladás esetén sok jól bevált háziszer, például a kamillás vagy zsályás, illetve a cserszömörcés öblítés is segít. Ha a panaszok 1-2 nap alatt nem csökkennek, orvoshoz kell fordulni. Az orvos a tünetek és az általános vizsgálatok alapján megállapítja a gyulladás okát és az esetleges alapbetegséget, majd megfelelő terápiát javasol.

A gombás nyálkahártya-elváltozás a legyengült, általánosan rossz állapotú, immunhiányos betegeknél a leggyakoribb. A szájban rendszerint a Candida nevű gomba telepszik meg. A nyálkahártyán sárgásfehér, morzsalékos lepedéket képez. A gomba a légutakban és az emésztőcsatorna alsóbb szakaszaiban is megtelepedhet.