Agyvelőgyulladás

Agyvelőgyulladás
(Encephalitis)

Az agy szöveti állományának bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés okozta gyulladása.
A gyulladás létrejöhet valamilyen általános fertőzés kapcsán, a véráram útján vagy valamilyen környezeti lobos folyamatnak az agyállományra terjedésével. Sok esetben a vírusos agyhártyagyulladás (meningitis) terjed át az agyállományra és okoz agyvelőgyulladást.
Az agyvelőgyulladást rendszerint gerincvelőgyulladás (myelitis) kíséri.
Kialakulásához számos tényező — immungyengeség, általános ellenállóképesség-csökkenés, egyéb fertőző megbetegedés — egyidejű fennállása szükséges.

Kórokozója leggyakrabban a mumpsz, a kanyaró, a gyermekbénulás, a bárányhimlő vírusa és a Herpes simplex vírus.
Tünetei: tudat- és személyiségváltozás, hányinger, hányás, láz, fej-, tarkó- és végtagfájdalmak, levertség, görcsrohamok.

Az agyvelőgyulladás pontos diagnózisa vér- és liquorvizsgálat alapján állítható fel. A betegség típusa az agyfolyadék összetétele alapján határozható meg.
A kórokozók kitenyésztése alapján intenzív terápiás körülmények között célzott, illetve széles spektrumú antibiotikum-terápiát indítanak.

Az időben felismert és kezelt agyvelőgyulladás általában szövődménymentesen gyógyul. A későn felismert és az irreverzibilis agyi károsodást okozó agyvelőgyulladás után súlyos szövődmények – tudatzavar, pszichés károsodás, személyiségváltozás, epilepszia – maradhatnak vissza.
Az agyhártyagyulladás igen súlyos szövődményeket okozhat: légzészavar, keringés-összeomlás, általános görcsroham léphet fel. Légzészavar, eszméletvesztés esetén gépi mesterséges lélegeztetés szükséges.

Fejfájás, tarkókötöttség, végtagfájdalom, általános gyengeség, levertség, hányinger, hányás, görcsroham esetén azonnal forduljunk orvoshoz!
A betegség magas lázzal, hányingerrel, hányással, nyugtalansággal, agresszivitással, vagy ellenkezőleg, levertséggel, tompultsággal, zavartsággal, esetleg eszméletvesztéssel kezdődik.
Sok esetben fájdalmas izomgörcs, görcsroham alakul ki.
Az agyvelőgyulladás súlyos agyi roncsolódást okozhat.

A vírusos agyvelőgyulladás az állatról terjedhet az emberre. A legismertebb és leggyakoribb ilyen megbetegedés a fertőzött kullancsok által terjesztett kora nyári kullancs-agyhártya- és -agyvelőgyulladás. A veszettség kórokozója szintén okozhat agyvelőgyulladást. A fertőző agyvelőgyulladás bejelentés-köteles megbetegedés.

Migrén

A migrén órákig vagy napokig tartó, erős féloldali fejfájás. Többnyire rohamszerűen jelentkezik, esetenként hányás, szemkáprázás és látási zavar kíséretében.

Az agyi artériák összehúzódása és- kitágulásakor lép fel. A megnövekedett véráramlás okozza a jellegzetes migrénes fejfájást.

Az agyi artériák görcsreakcióját kiválthatja az időjárás változása, alkoholfogyasztás, dohányzás, valamilyen testi vagy lelki megterhelés. A migrén hátterében nyaki gerincproblémák is állhatnak.

A migrén a nőknél gyakoribb mint a férfiaknál.

Mivel a menstruáció körül sokszor fordul elő migrénes roham, a migrén kialakulásában feltételezhetően a hormonok is szerepet játszanak. A hormonhatásokra utalhat a migrénes rohamok ritkulása a változó kor után. A fogamzásgátló gyógyszerek viszont, éppen ellenkezőleg, növelik a migrénre való hajlamot.

Ha a migrénes roham rendszeresen visszatér, feltétlenül forduljunk orvoshoz, függetlenül attól, hogy a fejfájás milyen gyakran, például hetente 3-4-szer vagy csak havonta 1-2 al­kalommal jelentkezik. Az orvos megelőző gyógyszeres kezelést javasolhat. Mivel a migrén nehezen tüntethető el ha már elkezdődött. A különösen heves migrénes roham az agyi vérátáramlást elősegítő, ergotamin-tartalmú szerekkel kezelhető.

A jellegzetes migrénes roham, látási zavarokkal és szemkáprázással kezdődik. Ezt körülbelül húsz perc múlva halántéktáji vagy az egyik szem fölötti erős fejfájás követi. A szúró jellegű fejfájás általában féloldali. A beteg közérzete ezzel párhuzamosan romlik, hányinger kínozza. A roham 3-48 órán át tarthat.

A migrén nem veszélyes betegség, a beteg számára azonban jelentős testi és lelki megterhelést jelent.

1 2 3 4