Agytályog

Agytályog

Az agytályog, a gennyes agyhártyagyulladás következménye. Kezelésére gondosan oda kell figyelni, mert életveszélyes szövődményei lehetnek.

Kialakulása:
A tályogképződést, mindig valamilyen baktérium által okozott gyulladás előzi meg.
Ez alatt a gyulladásos folyamat során fehérvérsejtekből, szövettörmelékből, baktériumokból és savókból álló, sűrű, sárgás-fehér folyadék, genny képződik. A felbomlott szövetállományban a sejtek elpusztulnak és létrejön egy úgynevezett gennyes beolvadás, és egy telt üreg képződik, amit tályognak hívunk. E körül néhány hónap alatt kötőszövetes tok keletkezik, s így nyomni kezdi az agyvelőállományt, idegsejteket, idegpályákat. Bénulást, tudatzavart, epilepsziát okozhat.

agytalyog

Tünetei:
Fejfájás, hányinger, hányás, bénulás, érzés-tudatzavar, láz, epilepszia, beszédzavar.

Kezelése:
Mivel a letokolt agytályog nem okoz idegrendszeri zavarokat, ezért bármely tünet esetén orvoshoz tanácsos fordulni. Agytályog gyanúja esetén ideggyógyászati, vér, gerincfolyadék, computertomográfia, és mágnesesrezonancia vizsgálat szükséges.
A tályogot műtéti úton el kell távolítani. Szerencsére legtöbbször teljes egészében eltávolítható. Fontos előtte és utána, antibiotikum célzott szedése. Az időben felfedezett agytályogból a beteg maradéktalanul felgyógyul.