Pajzsmirigy-alulműködés

Ha a jobb oldali pajzsmirigy-lebeny működése csökkent, a bal oldali lebeny működése pedig megszűnt, akkor a pajzsmirigy működése nem éri el a megfelelő mértéket, az anyagcserét befolyásoló pajzsmirigyhormon termelése csökken. Az anyagcsere lelassul, passzivitás, aluszékonyság alakul ki.

Ennek okozója lehet a pajzsmirigy gyulladása, a pajzsmirigyszövet műtét okozta sérülése vagy károsodása, a jódhiány, a radioaktív jódkezelés, valamint a pajzsmirigyhormont.

Kezelése lehet egyszerű: a hiányzó hormonok tabletta formájában gyógyszeresen pótolhatók.

De ezen tünetek esetében (fázékonyság, fáradékonyság, aluszékonyság, gyengeség) forduljunk orvoshoz.

A pajzsmirigy-alulműködés tünetei általában évek alatt alakulnak ki.

A betegség első tünete a kifejezett hidegérzékenység. A beteg a jól fűtött helyiségben is fázik. A fázékonysághoz általános gyengeség társul. A beteg széteső, gondolkodása lelassul, koncentrációs készsége csökken. Beszéde rekedt, lassú, vontatott, monoton. A bőr szárazabb, durva, tömött, a köröm és a haj törékeny.

A pajzsmirigy-alulműködés menstruációs zavarokat, koraszülést is okozhat.

A pajzsmirigy normális működéséhez jód szükséges. Jódhiányos területeken, ahol az ivóvíz kevés jódot tartalmaz, a hormonszintézishez szükséges elem jódozott konyhasóval pótolható.

A jódhiányos strúma ily módon  megelőzhető.

Xanthoma

Xanthoma

Mi a xanthoma?

A xanthoma sárga vgy barna elszíneződésű, zsírtartalmú szövetképződmény.

Leggyakoribb előfordulási helye a bőr irharétege.

Nagy csomós megjelenési formája a végtagok feszítő oldalán, általában a térden és a könyökön növekszik.

A belső szemzugban és a felső szemhéj bőrében lapos sárga csomókat ad. A tenyéren és a talpon kráterszerű növekmény vagy lapos folt formájában jelenik meg.

Az inakban és az inak mentén is képezhet kellemetlen lerakódásokat.

A xanthoma kialakulása:

A xanthoma koleszterin-tartalmú, lipoidokat és zsírokat tartalmazó habos plazmájú sejtekből és Touton-óriássejtekből felépülő daganatszerű növekmény.

Elnevezését a koleszterin sárga színéről (xanthosz=sárga) kapta. Nem valódi tumor, hanem falósejtek (fagociták) halmaza.

A xanthoma nem önálló betegség, hanem mindig valamilyen más, veleszületett vagy szerzett zsíranyagcsere-zavarhoz társul.

Diabetes mellitusban és bizonyos vesebetegségek (nephrosis) esetén általában nagycsomós, illetve kráterszerű növekmények jelentkeznek. Hasnyálmirigy-gyulladás és alkoholos vérzsírszint-emelkedés esetén kráterszerű xanthoma képződik. Az epeúti elzáródást az inak mentén lerakodó xanthoma kíséri. Májbetegségek, súlyos műtétek és bizonyos tünetegyüttesek, például a Brooke-szindróma, a Teutschländer szindróma és a Lawrence szindróma esetén különösen jelentős mértékű csomóképződés, xanthomatosis lép fel.

Fontos!

A xanthoma nem önálló betegség, hanem más megbetegedésekhez, általában zsíranyagcsere-zavarokhoz társul. Az önmagában ártalmatlan xanthoma fontos figyelmeztető jel: a mögöttes megbetegedés miatt alapos kivizsgálás szükséges!

A xanthoma kezelése:

Xanthoma esetén az alapbetegség gyógyítása az elsődleges szempont. Az anyagcserezavarok megszűnésével a xanthomás képződmények is eltűnnek.

Előfordulhat, hogy  a különösen nagy xanthomás csomókat műtéti úton kell eltávolítani.

A beteg teendői:

A xanthoma tünetileg nem kezelhető, ezért a csomókat kikaparni, kinyomni, kenőccsel kenegetni, nem szabad.

Túl zsíros étrend esetén érdemes változtatni táplálkozási szokásainkon, és az anyagcserezavar kiküszöbölésére irányuló diétát kezdeni.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A xanthoma megjelenésekor azonnal forduljunk orvoshoz.

Az orvos teendői:

Az orvos mindenekelőtt az alapbetegség felderítésére törekszik. Az anyagcserezavarok diagnosztikája rendszerint időigényes és körülményes, ezért előfordulhat, hogy a betegség pontos okának tisztázása sokáig tart.

A diagnózis ismeretében az orvos megkezdi a megfelelő terápiát. Egyszerű esetben (például diabetes mellitusban) az alapbetegség intenzíven kezelhető. Ha a háttérbetegség bonyolultabb, az orvos a gyógyszerelést diétával kombinálja, folyamatosan ellenőrzi az eredményt és szükség esetén módosítja a terápiát.

A betegség lefolyása:

A xanthoma piros hólyagok formájában kezdődik, majd a hólyagok közepe sárgásan elszíneződik és a hólyagok különböző nagyságú sárgás, sárgásbarna csomóvá alakulnak. A nagy csomós xanthoma növekedése során akár tojás nagyságúra is összeolvadhat.

Veszélyek, lehetséges szövődmények:

Maga a xanthoma jóindulatú elváltozás, nem veszélyes. Mivel lassan, nehezen gyógyul, gyakran útban van, kellemetlen. A nagy, feszülő xanthoma a térden igen fájdalmas lehet. Ilyen esetekben érdemes műtétileg eltávolítani.

A xanthoma megelőzése:

  • Felismert anyagcserezavar esetén a xanthoma a diéta betartásával és a gyógyszerek szedésével elkerülhető.
  • A kiegyenlített, zsírszegény diéta megelőző hatású lehet.
  • A mértéktelen alkoholfogyasztás kerülendő, mivel többek között károsítja a májat és növeli a vérzsírszintet.