Trombózis betegség: A vért a szívből a perifériák felé szállító ereket artériáknak, a vért a szív felé szállító ereket vénáknak nevezzük. Ha az érben keringő vér valamilyen rendellenesség folytán megalvad (alvadásra elsősorban a vénában keringő vér hajlamos), vérrög (thrombus) keletkezik.
A lelassult keringés miatt a végbéltáji, kismedencei vénákban is megalvadhat a vér. Kóros körülmények között az érpálya bármely szakaszában bekövetkezhet vérrögösödés. A thrombus részben vagy teljesen elzárhatja a véráram útját.
Trombózis betegség kialakulása
A vérrögösödést a keringési rendszer három fő tényezőjének megváltozása idézheti elő.
– A vérerek belső felszínét finom sejtréteg borítja. Ha a belső felület valamilyen oknál fogva — sérülés, érelmeszesedés (arteriosclerosis, atherosclerosis) — károsodik, az érfalon anyagcseretermékek rakódnak le.
A megváltozott felületen vérrögösödés léphet fel.
– Normális esetben a vér áramlási sebessége állandó, az áramlás egyenletes, örvénylésmentes.
Ha az áramlás lelassul, vagy az egyenletes, örvénymentes áramlás megváltozik, a vérben vérrögösödés alakulhat ki. Minél alacsonyabb a véráramlás sebessége, minél több örvény képződik a véráramban, annál nagyobb a vérrögösödés kialakulásának veszélye.
– Az érpályán belül a vér folyékony állapotát a vérzésalvadási rendszer egyensúlya biztosítja. Ha ez az egyensúly valamilyen oknál fogva felborul és az alvadási rendszer aktívabbá válik, vérrögösödés alakulhat ki.
Trombózis betegség tünetei:
Az érintett végtag duzzanata, a láb fájdalma.
Trombózis betegség kezelése:
A felületes visszerek elzáródása esetén alvadásgátló gyógyszerek szedése, rugalmas pólya viselése és korai mobilizálás javasolt. Az alsó végtagok mélyvénás trombózisa esetén a beteg ágynyugalom mellett alvadásgátló gyógyszereket kap. Végtagjait kompressziós pólyával tekerik be. A beteget fokozatosan mobilizálják. A mélyvénák elzáródása esetén a tüdőembólia elkerülése érdekében kötelező az ágynyugalom.
A trombózis korai szakaszában ugyanis a vérrög leszakadhat a véna faláról, és tovasodródva a tüdőkeringésbe juthat. Ágynyugalom esetén a vérrög szervül a vénafalhoz. Az alvadásgátló gyógyszerek és a szervezet thrombolitikus aktivitásának hatására az ér fokozatosan rekanalizálódik, újra átjárható (permeabilis) lesz. Mélyvénás trombózis esetén körülbelül egy éven át folyamatosan alvadásgátló gyógyszer szedése és rugalmas kompressziós harisnya viselése szükséges. Az alvadásgátló csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett szedhető!
A dohányzás, a túlsúly, a hormontartalmú fogamzásgátló tabletták elősegítik a vér rögösödését. A trombózis elkerülése érdekében törekedjünk a vérrögképződés kialakulását elősegítő rizikófaktorok csökkentésére! Az alsó végtagokban jelentkező feszülésérzet, duzzanat, fájdalom esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz! Az idejében felismert és szakszerűen kezelt trombózis rendszerint maradéktalanul gyógyul.
Nem megfelelő kezelés esetén úgynevezett poszttlombotikus szindróma alakulhat ki: a véna belső billentyűzete károsodhat, később keringési zavarok lépnek fel, a véráramlás iránya megváltozik Ha a véna átjárhatósága nem áll helyre, a végtag keringése nagymértékben károsodhat. Idővel a kompenzatorikus oldalági (kollaterális) pályák átveszik az elzáródott ér szerepét. A vér kerülő vénákon keresztül áramlik vissza.