Rekeszizomsérv
(hiatus hernia)
Mi a rekeszizomsérv?
A rekeszizom (diaphragma) a mellüreget a hasüregtől elválasztó, lapos, kettőzött kupolájú, izmos lemez. Két részből áll. A középső, inas lemezből éa a törzs belső felszínéről, a szegycsontról, a bordaívről és az ágyékcsigolyákról körkörösen eredő, ívelt, lapos, izmos peremből. A gerincoszlop közelében a rekeszizmon függőlegesen áthatol a nyelőcső, a nagy erek és számos idegrost. A rekeszizom a légzésben és a hasprésben egyaránt fontos szerepet játszik.
Előfordulhat, hogy valamilyen rendellenesség következtében a nyelőcsőnyílás (hiattus oesophageus) mellett a gyomor egy része vagy a teljes gyomor, illetve valamilyen más hasűri szerv áthatol a mellkasba: rekeszizomsérv (hiattus hernia) jön létre.
A rekeszizomsérv következtében a gyomor záró-izomzata (cardia) nem zár tökéletesen vagy egyáltalán nem záródik, és a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe.
A rekeszizomsérv kialakulása:
A veleszületett rekeszizomsérv lehet tünetmentes, de a születés után azonnal súlyos tünetekkel is járhat (légszomj, hányás).
A szerzett rekeszizomsérv elsősorban idős korban gyakori. Oka rendszerint a kötőszövetek ellazulása és a túlsúly.
Tünetek:
- savas felböfögés, gyomorégés
- nyomásérzet, fájdalom, görcs a szegycsont mögött, a hasüreg bal oldalán
- panaszok fekvő, előrehajló testhelyzetben és hasprés esetén erősödnek
A rekeszizomsérv kezelése:
A rekeszizomsérvet szinte kizárólag konzervatívan kezelik, savmegkötő gyógyszerekkel, bevonó szerekkel, diétával (többszöri kis mennyiségű, zsírszegény étrend beállításával).
A túlsúlyos betegnek testsúlycsökkenés javasolt. Rekeszizomsérv esetén speciális gyógykúrák javallottak.
A beteg teendői:
A rekeszizomsérv tünetei elsősorban a bőséges étkezések után jelentkeznek.
A beteg egyen többször kisebb mennyiséget. Kerülje a forró, fűszeres, puffasztó ételeket, az alkoholt és a szénsavas italokat. Evés után ne feküdjön le.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A fenti tünetek jelentkezése esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz.
Az orvos teendői:
Az orvos gondosan megvizsgálja a beteget és rendszerint már a tünetek alapján felállítja a diagnózist. Differenciáldiagnosztikai szempontból azonban gyakran a gyomor kontrasztanyagos röntgenvizsgálata és gyomortükrözés is szükséges.
A fevételen a rekeszizomsérv típusa, nagysága, kiterjedése is látható. Az orvos a leletek alapján elrendeli a megfelelő terápiát.
A betegség lefolyása:
Paraoesophagealis rekeszizomsérv esetén a nyelőcső mellett csak a gyomor egy része nyomul be a mellüregbe. Csuszamlásos rekeszizomsérvnél a teljes felső gyomorszakasz becsúszik a mellkasba.
A sérv keletkezését követően megjelennek a tipikus tünetek. Idővel a gyomortartalom állandó visszacsurgása miatt nyelőcsőgyulladás (reflux oesophagitis) súlyos esetben nyálkahártyavérzés, illetve nyelőcsőszűkület alakulhat ki.
Veszélyes, lehetséges szövődmények:
A rekeszizomsérv nem veszélyes megbetegedés, mégis komolyan kell venni és szakszerűen ezelni ell. Csupán az esetek 10 százalékában szükséges műtéti beavatkozás.
Fontos!
Az újszülöttkori nehéz légzés és hányás veleszületett rekeszizomsérvre utalhat. Azonnal forduljunk orvoshoz, mert lehet, hogy életmentő beavatkozás szükséges.
