Orrvérzés betegség: Az orr a légutak legfelső szakasza, és egyben fontos érzékszerv is – a szaglás szerve. Ellenőrzi a beáramló levegő szagát, illatát, ezért a „rossz” levegőt szaga alapján is azonosíthatjuk. A belélegzett levegőt az orr felmelegíti, megszűri és megnedvesíti, biztosítja a páratartalmát. A légutakba így tiszta, „előkészített” levegő kerül. A levegő felmelegítése az orrüreget borító, vérerekkel sűrűn behálózott nyálkahártyán történik.
A nyálkahártya erei a fűtőtest csöveihez hasonlóan adják le, illetve veszik fel a hőt. A hideg hatására kitáguló erekbe tóduló, növekvő vérmennyiség fokozott hőleadásra képes, erőteljesebben melegíti fel a beáramló hideg levegőt. Az egészséges ember tüdejébe így kiegyenlítetten szabályozott hőmérsékletű levegő kerül.
Orrvérzés betegség kialakulása
Az orrnyálkahártya véredényhálózata rendkívül érzékeny, ugyanakkor azonban rendkívül sérülékeny is. Különösen a porcos orrsövény elülső-alsó részén található, locus Kiesselbach nevű terület vérzékeny, mivel itt az érhálózat rendkívül sűrű és viszonylag védtelen. Ha itt a nyálkahártya, illetve az érhálózat megsérül, orrvérzés indul el.
A vérzés sok esetben jelentéktelen, észrevétlen. Az erősebb vérzés az orrnyíláson keresztül jut a külvilágba. A garat felé távozó, észrevétlen orrvérzés életveszélyes is lehet. Az orrvérzés oka lehet teljesen ártalmatlan sérülés, ütés, akár egy erősebb, az ereket károsító, orrfújás is. A vérzés hátterében azonban betegség, például magas vérnyomás, illetve súlyos sérülés is állhat.
Külső behatás:
Az orrvérzés leggyakoribb oka valamilyen külső behatás – ütés, zúzódás, orrcsonttörés. Az orrnyálkahártya erei azonban egy-egy erősebb tüsszentés vagy orrfújás hatására is könnyen megsérülnek. Az ilyen behatások rendszerint ártalmatlan vérzést okoznak. A vérzés azonban súlyos sérülésekre, például koponyaalapi törésre is utalhat. Ilyenkor azonnali orvosi beavatkozás szükséges.
Fizikai megerőltetés:
A fizikai megerőltetés külső behatás nélkül is orrvérzést provokálhat. Az orrnyálkahártya erei még egy szűk, a fejben vértolulást okozó inggallér vagy a légnyomásváltozás, a magaslati levegő (hegyi túra, repülés) hatására is megpattanhatnak.
Pszichés terhelés:
Orrvérzést okozhat a lelki megrázkódtatást kísérő vérnyomás-emelkedés is. Ebben az esetben feltétlenül orvoshoz kell fordulni.
Anomáliák, betegségek:
Az orr, orrmelléküregek és a garattájék daganatai, az orrnyálkahártya-erek veleszületett vagy örökletes rendellenességei gyakran okoznak orrvérzést. A magas vérnyomást, a szív-, a máj-és a vesebetegségeket szintén kísérheti orrvérzés.
Fertőzések:
Az orrvérzés a lázas, heveny felső légúti megbetegedések gyakori velejárója.
Menstruáció:
A havi vérzés idején egyes nőknél megnövekszik a vérzési hajlam, így az orrvérzés is gyakoribb lehet.
Orrvérzés betegség tünetei:
Vérző orr.
Orrvérzés betegség kezelése:
Mit tegyünk orrvérzés esetén?
– A szoros ruházatot lazítsuk meg a nyaknál.
– A fejet ülő(!) testhelyzetben kisé döntsük előre, hogy a vér ne a garat felé csorogjon.
– A vérző oldali orrszárnyat néhány percig nyomjuk össze, szorítsuk az orrsövényhez.
– A homlokra és a tarkóra tegyünk hideg vizes borogatást.
– Ha a vérzést a fenti módon nem tudjuk csillapítani, forduljunk orvoshoz. A hosszan tartó orrvérzés nagyarányú vérveszteséget okozhat.
Csillapíthatatlan orrvérzés esetén ezért feltétlenül orvoshoz kell fordulni! Az orrvérzés szakszerű beavatkozással – az orrüreg tamponálása, a nyálkahártya edzőszeres ecsetelése, esetleg elektromos vagy lézeres vérzéscsillapítás – könnyen megállítható.