A felnőttek esetében akkor beszélünk magas vérnyomásról (hypertonia), ha két különböző napon legalább három, különböző időpontban végzett vérnyomásmérés átlagértéke magasabb, mint 140/90 Hgmm (higanymilliméter). A kritikus értéket a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása alapján állapították meg.
Orvosi szempontból elsősorban az alsó érték (a kisebb szám), az úgynevezett diasztolés érték a mértékadó. Ha a diasztolés érték 90-104 Hgmm között van, enyhe, 105-114 Hgmm között közepes, 115 Hgmm felett súlyos magas vérnyomásról beszélünk.
Korábban úgy tartották, hogy a vérnyomás normál értéke: száz+ az éveink száma. Ez a felfogás már túlhaladott. Az időskori vérnyomás számítására teljesen alkalmatlan.
A vérnyomás mértékegysége:
A HG a higany kémiai jele. A vérnyomás mérésekor higanyos mérőeszközt használunk. A mérőeszközről azt olvashatjuk le, milyen magasra emeli a nyomás a mérőeszközben a higanyoszlopot. Minél magasabb a nyomás, annál magasabb a higanyoszlop. A 90 Hgmm diasztolés érték azt jelenti, hogy a higanyoszlop 90 mm magas. Bár a modern vérnyomásmérők nem higannyal működnek, a mérőrendszer mégis hagyományosan a higanymilliméterre van kalibrálva.
A magas vérnyomás kialakulása:
Az esetek nagy részében a magas vérnyomás oka nem ismert. A tünet a primer (elsődleges) esszenciális hypertonia, így hát maga a betegség. Azt viszont tudjuk, hogy az átmeneti és tartós magas vérnyomás kialakulásában egyaránt szerepet játszik például a túlsúly, a túlzott sófogyasztás, az alkohol, a dohányzás, a mozgás hiánya, a stressz, a zaj, a vér ólomtartalma, az öröklött hajlam és a gyógyszerek egész sora.
Minél szűkebbek, minél kevésbé rugalmasak a vérerek falai, annál inkább emelkedik a vérnyomás. Például bizonyos szív- és vesebetegségek, illetve cukorbetegség is vérnyomás-emelkedést okoz. Ha a vérnyomás emelkedésének valamilyen okát sikerül kimutatni, szekunder hypertoniáról (másodlagos magas vérnyomásról) beszélünk. A magas vérnyomásos betegek csupán 10 százaléka szekunder hypertoniás.
Ezekben az esetekben, a kiváltó ok, az alapbetegség kezelése az elsődleges.
Tünetek:
A beteg kezdetben rendszerint tünetmentes.
Később:
- fejfájás
- orrvérzés
- szédülés
- hányinger, hányás
- látási zavarok
- nyugtalanság
- görcsök
- szívelégtelenség
- mellkasi fájdalom
A magas vérnyomás kezelése:
Első lépésként szinte minden esetben érdemes megpróbálkozni gyógyszer nélküli kezeléssel.
Ha a diasztolés érték 100 Hgmm fölé emelkedik, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek adása javallt. Ha más megbetegedés nem áll fenn, a vérnyomást a következő módszerekkel kell csökkenteni.
A testsúly csökkentése:
- sószegény étkezés,
- az alkoholfogyasztás csökkentése vagy inkább elhagyása
- autogén tréning
- stresszhelyzetek kerülése
- fogamzásgátló tabletták elhagyása
- a dohányzás elhagyása
Ha ezek a módszerek nem vezetnek eredményre, vagy a beteg nem tartja be az utasításokat, hatékony vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kell alkalmazni.
A magas vérnyomásos betegeknek tisztában kell lennie a gyógyszerek lehetséges mellékhatásaival. Korábban azt hitték, hogy a vérnyomáscsökkentő szereket egy életen át kell szedni. Ez a felfogás ma már túlhaladott. Normális életvitel mellett, a sikeres kezelést követően a gyógyszer gyakran elhagytató.
Ügyeljünk a helyes táplálkozásra!
A magas vérnyomásos beteg táplálkozásának alapszabálya a következő: kevés só, sok kálium. A sómentes diétához hozzá kell szokni. Ízérző idegeink már alkalmazkodtak a sóhoz, ezért a sótlan ételt már ízetlennek érezzük.
A jó szakács fűszerekkel, ételízesítőkkel megfelelően tudja pótolni a sót. A fűszerkeverékekkel azonban csínján kell bánni, mert szinte mindegyik sótartalmú.
A konzervek, a készételek szintén sóval készülnek. A kenyérben, felvágottakban, sajtokban szintén sok a só.
A vérnyomáscsökkentő szerek hatására a szervezetből fogy a kálium, ezért azt megfelelő étrenddel vagy gyógyszeresen pótolni kell. A magas káliumtartalmú ételek közé tartozik a burgonya, a főzelékfélék, a hüvelyesek, a friss gyümölcsök, a szárított gyümölcsök és a diófélék.
