Haemangioma

Haemangioma

Mi a haemangioma?

A haemangioma a bőrfelszínen, a nyálkahártyán megjelenő borvörös elszíneződésű lapos vagy dudoros, kerek vagy pókhálószerű kiboltosulás. A bőr ereinek egyenletes vagy barlangos tágulata okozza. Az elváltozott ér egyaránt lehet artéria, véna vagy kapilláris (hajszálér).

A jelenséget a színe miatt tűzfoltnak, az anyajegyhez való hasonlósága miatt anyajegynek is szokták nevezni.

A haemangioma csecsemő-, gyermek- és serdülőkorban igen gyakori, azonban általában spontán visszafejlődik. A testfelszínen bárhol elhelyezkedhet, az arcon, a tarkón és a törzsön a leggyakoribb.

A haemangioma típusa szerint lehet:

– Kapilláris haemangioma (haemangioma capillare).

A bőr rétegeire korlátozódik, mélyebbre nem terjed. Általában csecsemőkorban, az első hónapok során jelentkezik, de kisgyermekkorban is gyakori. 1-2 év múltán spontán, nyomtalanul elmúlik.

A kapilláris haemangioma egyik jellegzetes megjelenési formája a tarkótájon, a nyakon megjelenő, esetleg az egyik arcfelet elborító sötétvörös „tűzfolt”.

–         Barlangos haemangioma (haemangioma cavernosum).

A bőr rétegein túl a mélybe is terjed. A kapillárisoknál nagyobb méretű véredények, artériák, vénák képezik.

A felszínből kiemelkedő, nagyméretű haemangioma a bőrön, a nyálkahártyán és a belső szervekben (máj, agy) is előfordulhat. Rendszerint önmagától elmúlik.

–         Teleangiectasia: (naevus teleangiectaticus).

A tűzfolthoz hasonló hajszálértágulat, a bőrfelszinen megjelenő lapos, vörös folt.

Pókháló-anyajegy (naveus araneus). Kölesnyi, élénkvörös, laposan kiemelkedő folt, szélén pókhálószerű nyúlványokkal. Elsősorban időskorban gyakori.

–         Időskori haemangioma (haemangioma senile).

Nevével ellentétben már 20 éves kor után megjelenhet. Elsősorban a férfiaknál jelentkezik. Kölesnyi, borsónyi nagyságú, vérrel telt hólyagocska. Viszonylag ritka.

Tünetek:

A bőrfelszinen elhelyezkedő vagy abból kissé kiemelkedő, változó nagyságú és színű –rózsaszín, borvörös vagy kékes- elváltozás.

Nagysága lehet gombostűfejnyi, de akár egész testrészeket is elboríthat.

A haemangioma kialakulása:

A haemangioma mögött álló értágulat lehet örökletes eredetű. A családi halmozott előforduéás igen gyakori.

Szövetfejlődési eórendellenesség, terhességi elváltozás. Májbetegség is okozhat értágulatot. A haemangioma oka azonban sok esetben ismeretlen.

A haemangioma kezelése:

A haemangioma kezelése típusától, megjelenési formájától, elhelyezkedésétől függ.

Szerencsére a fiatalkori és az időskori haemangioma rendszerint beavatkozád nélkül, spontán visszafejlődik.

Az önmagától nem gyógyuló pókhálószerű és időskori haemangioma lézerkezeléssel távolítható el.

A barlangos haemangioma röntgenbesugárzással, az odavezető erek elzárásával gyógyítható. A nagy kiterjedésű elváltozások műtéti kiírtása igen nehéz feladat.

Az esztétikai szempontból zavaró tűzfoltokat kozmetikai kenőcsökkel fedik.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Mindenféle bőrelváltozás esetén orvosi szakvélemény szükséges.

Ha a haemangioma vérzik azonnal forduljunk orvoshoz, mert lehet, hogy rosszindulatú bőrelváltozásról van szó.

Az orvos teendői:

Az orvos megállapítja a haemangioma típusát. Kizárja az esetleges a háttérben rejlő súlyos betegséget.

Ha mégis egyéb megbetegedés áll a haemangioma mögött, elsődlegesen az alapbetegséget kell kezelni.

A beteg teendői:

A haemangiomák nagy része jóindulatú érdaganat, szövetfejlődési rendellenesség. A barlangos és kapilláris haemangioma kivételével keletkezési helyéről tovább nem terjed, általában nem növekszik.

A gyermekkori haemangioma néhány év alatt, rendszerint még az 5. életév előtt önmagától gyógyul, nyomtalanul elmúlik.

Fontos!

A haemangiomákat kivakarni, kikaparni nem szabad. A keletkező seb könnyen befertőződik, begyullad, torz hegek képződhetnek.

Haemangioma vagy melanoma?

A bőrön illetve a nyálkahártyán megjelenő haemangioma illetve melanoma (rosszindulatú, festékes bőrdaganat) a laikus számára nehezen megkülönböztethető.

A haemangiomával ellentétben a melanoma sötét színű, viszkető, nedvedző, vérző bőrelváltozás. Feltétlenül orvosi kezelést igényel.