Az izomszövet jóindulatú daganata, a harántcsíkolt izomzatban ritka, leggyakrabban a méh sima izomszövetében fordul elő. A mióma nem veszélyes, ám ennek ellenére kezelendő. Az izomból és kötőszövetből álló, úgynevezett mióma csomók egyesével vagy elszórtan jelennek meg.
A miómás csomók mérete igen eltérő lehet: néha olyan parányi, mint egy gombostűfej, de emberfej nagyságúra is nőhet.
A méh mióma csaknem kivétel nélkül termékeny korban — gyakran a 30. életév után — alakul ki.
Tünetek: fájdalom, menstruációs zavarok, nyomásérzet például a hólyagon vagy a bélen, folyás.
A mióma általában nem okoz panaszokat. Ezért is ajánlott a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat.
A mióma azonban fájdalmat, vérzést és folyást is előidézhet. Ha a mióma megnagyobbodik, és nyomja a húgyhólyagot, húgyúti fertőzést provokálhat.
A tünetek súlyosságától, valamint a beteg életkorától függően a miómát gyógyszeresen illetve hormonokkal kezelik, vagy műtéti úton eltávolítják. A miómacsomót ilyenkor kimetszik vagy kifejtik. Esetleg az egész méh eltávolítása is szükségessé válhat.
Tapintható csomó vagy duzzanat, illetve tisztázatlan eredetű kismedencei fájdalom esetén feltétlenül forduljunk nőgyógyászhoz.
Bél- vagy hólyagpanaszok, megváltozott vagy rendszertelen menstruáció miatt szintén haladéktalanul keressük fel orvosunkat.
A mióma sok esetben egyáltalán nem okoz panaszt. Ahogyan a mióma növekszik, gyakran nyomásérzést, alhasi teltségérzetet okoz. Néha tévesen terhességnek vélik az alhas növekedését. Ha a mióma fontos képleteket — kismedencei ereket, idegeket nyom, heves fájdalom jelentkezik.
Ha a mióma gátolja a méh összehúzódó képességét, erős, szokatlanul hosszú, gyakran rendszertelen havi vérzést okozhat.
A mióma nem veszélyes, mégis orvosi beavatkozást igényel. Minél korábban felismerik, annál könnyebben kezelhető.
