Orrvérzés

Az orr a légutak legfelső szakasza, és egyben fontos érzékszerv is – a szaglás szerve. Ellenőrzi a beáramló levegő szagát, illatát, ezért a „rossz” levegőt szaga alapján is azonosíthatjuk.

A belélegzett levegőt az orr felmelegíti, megszűri és megnedvesíti, biztosítja a páratartalmát. A légutakba így tiszta, „előkészített” levegő kerül.

A levegő felmelegítése az orrüreget borító, vérerekkel sűrűn behálózott nyálkahártyán történik. A nyálkahártya erei a fűtőtest csöveihez hasonlóan adják le, illetve veszik fel a hőt. A hideg hatására kitáguló erekbe tóduló, növekvő vérmennyiség fokozott hőleadásra képes, erőteljesebben melegíti fel a beáramló hideg levegőt. Az egészséges ember tüdejébe így kiegyenlítetten szabályozott hőmérsékletű levegő kerül.

Az orrnyálkahártya sérülékeny:

Az orrnyálkahártya véredényhálózata rendkívül érzékeny, ugyanakkor azonban rendkívül sérülékeny is. Különösen a porcos orrsövény elülső-alsó részén található, locus Kiesselbach nevű terület vérzékeny, mivel itt az érhálózat rendkívül sűrű és viszonylag védtelen.

Ha itt a nyálkahártya, illetve az érhálózat megsérül, orrvérzés indul el.

A vérzés sok esetben jelentéktelen, észrevétlen.

Az erősebb vérzés az orrnyíláson keresztül jut a külvilágba.

A garat felé távozó, észrevétlen orrvérzés életveszélyes is lehet.

FIGYELEM! A hosszan tartó orrvérzés nagyarányú vérveszteséget okozhat. Csillapíthatatlan orrvérzés esetén ezért feltétlenül orvoshoz kell fordulni!

Az orrvérzés szakszerű beavatkozással – az orrüreg tamponálása, a nyálkahártya edzőszeres ecsetelése, esetleg elektromos vagy lézeres vérzéscsillapítás – könnyen megállítható.

Az orrvérzés kialakulása:

Az orrvérzés oka lehet teljesen ártalmatlan sérülés, ütés, akár egy erősebb, az ereket károsító, orrfújás is. A vérzés hátterében azonban betegség, például magas vérnyomás, illetve súlyos sérülés is állhat.

Külső behatás:

Az orrvérzés leggyakoribb oka valamilyen külső behatás – ütés, zúzódás, orrcsonttörés. Az orrnyálkahártya erei azonban egy-egy erősebb tüsszentés vagy orrfújás hatására is könnyen megsérülnek. Az ilyen behatások rendszerint ártalmatlan vérzést okoznak. A vérzés azonban súlyos sérülésekre, például koponyaalapi törésre is utalhat. Ilyenkor azonnali orvosi beavatkozás szükséges.

Fizikai megerőltetés:

A fizikai megerőltetés külső behatás nélkül is orrvérzést provokálhat. Az orrnyálkahártya erei még egy szűk, a fejben vértolulást okozó inggallér vagy a légnyomásváltozás, a magaslati levegő (hegyi túra, repülés) hatására is megpattanhatnak.

Pszichés terhelés:

Orrvérzést okozhat a lelki megrázkódtatást kísérő vérnyomás-emelkedés is. Ebben az esetben feltétlenül orvoshoz kell fordulni.

Anomáliák, betegségek:

Az orr, orrmelléküregek és a garattájék daganatai, az orrnyálkahártya-erek veleszületett vagy örökletes rendellenességei gyakran okoznak orrvérzést. A magas vérnyomást, a szív-, a máj-és a vesebetegségeket szintén kísérheti orrvérzés.

Fertőzések:

Az orrvérzés a lázas, heveny felső légúti megbetegedések gyakori velejárója.

Menstruáció:

A havi vérzés idején egyes nőknél megnövekszik a vérzési hajlam, így az orrvérzés is gyakoribb lehet.

Mit tegyünk orrvérzés esetén?

–          A szoros ruházatot lazítsuk meg a nyaknál.

–          A fejet ülő(!) testhelyzetben kisé döntsük előre, hogy a vér ne a garat felé csorogjon.

–          A vérző oldali orrszárnyat néhány percig nyomjuk össze, szorítsuk az orrsövényhez.

–          A homlokra és a tarkóra tegyünk hideg vizes borogatást.

–          Ha a vérzést a fenti módon nem tudjuk csillapítani, forduljunk orvoshoz.

Aranyér

Szervezetünk egyik legérzékenyebb része, a végbél, ill. a végbélnyálkahártya, mivel igen érzékeny és finom ér- és ideghálózatok futnak ott.

Ez az érhálózat fontos, pótolhatatlan szerepet játszik abban, hogy a végbél normálisan működjön (széklet tartás, megfelelő széklet ürítési mechanizmus).

A végbélnyílás nyálkahártyája alatt van a vénás fonat, ebből alakulhat ki az aranyér. Ezek a vértágulatok a végbél falában keletkeznek és aranyeres csomókká válhatnak. Sokszor begyulladnak egyre nagyobbak lesznek, esetleg véreznek is.

Ha kifordulnak, vagy megalvadt vér termelődik bennük akkor fájdalmat okoznak.

Elhelyezkedésük: végbél záróizmától kifelé helyezkedőt külső, befelé helyezkedőt belső aranyérnek nevezzük.

Mindenkinél másképp jelentkezik, van, hogy igen hamar felfedezhető, mert a tünetek: vérzés, fájdalom, kitüremkedés, előesés, viszketés, váladékozás,székelési nehezítettség, nagyon korai szakaszban megjelennek már. De van olyan is, hogy már a nagyon előrehaladott stádiumban jeleznek csak a tünetek, vagy még ekkor sem észrevehetőek és nem okoznak panaszt. Ilyenkor sajnos későn fordul a beteg az orvoshoz.

Ez azért fontos, mert korai felismerésnél a gyógyítás történhet ambuláns (pl. krémmel kezelve) módon is. Viszont a késői szakaszban a végeleges megoldást csak műtéttel lehet elérni.

Ez a betegség az emberek majdnem harmadát érinti. 50 év fölött minden második ember megszenvedett már aranyeres panaszokkal. A civilizáció, betegsége, két lábra állásunk egyik következménye, mivel a végbél körüli vénás fonatokban nem találhatók billentyűk, melyek meggátolnák a terhelt erek becsomósodását.

Az emberek nagy része nem megy el ilyen panaszok esetén orvoshoz, mert kínosnak kellemetlennek tartja. Pedig, ezzel nagyon hamar fel kell keresni az orvost, mert többféle, súlyosabb betegség is okozhat hasonló panaszokat, többek között a jó- és rosszindulatú végbéldaganatok, amik azonban időben felfedezve jól gyógyíthatók

Fontos a testi higiéné:

A megelőzésben, vagy a kezelésben nagyon sokat segít az egyszerű higiéniai szabályok megtartása. Ha a székletürítés után nem áll módunkban megmosni a végbéltájékot (bidé!), akkor minimum töröljük meg nedves babatörlő- vagy intim kendővel. Használjunk puhább vécépapírt, főleg ha már kialakult az aranyér.

Fontos lenne, hogy mindig a napnak ugyanabban a szakában végezzük el a székletürítést. Legjobb, ha ezt reggel tesszük, és utána zuhanyozunk fertőtlenítő és gyulladásátló kamillás ülőfürdővel.

A helyes táplálkozás és a napi 2-2,5 liter víz fogyasztása fontos megelőző hatással bír az aranyér kialakulásának elkerülésében.

Együnk sok rostot (müzli szezámmag, lenmag, napraforgó, méz, mazsola, búzacsíra, zöldségek, héjastól fogyasztott gyümölcsök, mogyoró), és figyeljünk oda arra hogy mit és mikor eszünk.

1 46 47 48 49 50