<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>betegség &#187; betegség</title>
	<atom:link href="http://www.betegseg.net/author/admin/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.betegseg.net</link>
	<description>Betegségek leírása</description>
	<lastBuildDate>Fri, 23 Sep 2011 00:36:41 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.3.1</generator>
		<item>
		<title>Tüdőgyulladás</title>
		<link>http://www.betegseg.net/betegsegek/tudogyulladas</link>
		<comments>http://www.betegseg.net/betegsegek/tudogyulladas#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 22 Sep 2011 10:21:46 +0000</pubDate>
		<dc:creator>betegség</dc:creator>
				<category><![CDATA[Betegségek]]></category>
		<category><![CDATA[hidegrázás]]></category>
		<category><![CDATA[köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[magas láz]]></category>
		<category><![CDATA[rossz közérzet]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.betegseg.net/?p=330</guid>
		<description><![CDATA[A tüdőgyulladást általában valamilyen fertőzés okozza: bakteriális, vírusos, gombás, parazitás. Influenza és a megfázás esetén nagyobb a kialakulás veszélye. Gyakori kórokozói a baktériumok: (streptococcusok &#8211; ezek közül is leginkább a pneumococcusok -, Haemophilus influenzae, Staphylococcusok, Chlamydia, Mycoplasma, Legionella) és a vírusok: (Influeza, adeno, parainfluenza, RSV, CMV). Tünetei: Baktériumok által okozott tüdőgyulladás: Rossz közérzet, magas láz, <a href="http://www.betegseg.net/betegsegek/tudogyulladas"><b>...tovább a teljes cikkhez</b></a>]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.betegseg.net/betegsegek/tudogyulladas/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Tífusz</title>
		<link>http://www.betegseg.net/betegsegek/tifusz</link>
		<comments>http://www.betegseg.net/betegsegek/tifusz#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 25 Mar 2011 00:02:58 +0000</pubDate>
		<dc:creator>betegség</dc:creator>
				<category><![CDATA[Betegségek]]></category>
		<category><![CDATA[bőrkiütés]]></category>
		<category><![CDATA[fejfájás]]></category>
		<category><![CDATA[láz]]></category>
		<category><![CDATA[puffadt arc]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.betegseg.net/?p=308</guid>
		<description><![CDATA[Ezt a járványos, akut fertőző betegséget a ruhatetű okozza és terjeszti. Nagyon súlyos, az egész testre kiterjedő, néha halált okozó betegség, de ma már igen ritka és inkább a higiéné nélküli területeken jellemző, mivel a beteg vérével terjed, és a ruhatetű viszi egyik emberről a másikra a fertőzést. &#160; Tünetei: hirtelen fellépő láz, keringési elégtelenség, <a href="http://www.betegseg.net/betegsegek/tifusz"><b>...tovább a teljes cikkhez</b></a>]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.betegseg.net/betegsegek/tifusz/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Övsömör</title>
		<link>http://www.betegseg.net/betegsegek/ovsomor</link>
		<comments>http://www.betegseg.net/betegsegek/ovsomor#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 24 Mar 2011 23:56:01 +0000</pubDate>
		<dc:creator>betegség</dc:creator>
				<category><![CDATA[Betegségek]]></category>
		<category><![CDATA[élénkvörös foltok]]></category>
		<category><![CDATA[hólyagok]]></category>
		<category><![CDATA[láz]]></category>
		<category><![CDATA[levertség]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.betegseg.net/?p=305</guid>
		<description><![CDATA[Kórokozója a bárányhimlő vírusához hasonló herpesz vírus. &#160; A gerincvelői érzőideg- vagy agyidegdúc heveny, vírusos eredetű gyulladása. Az érzőideg lefutása mentén, a bőrön és/vagy a nyálkahártyán hólyagos elváltozás jelenik meg. Legjellemzőbb megjelenési formája a törzsön övszerűen lefutó, bárányhimlőszerű kiütés. A kiütés rendszerint az ideg lefutása mentén elhelyezkedő, jól elhatárolt területre lokalizálódik. A gyulladás általában egyoldali: <a href="http://www.betegseg.net/betegsegek/ovsomor"><b>...tovább a teljes cikkhez</b></a>]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.betegseg.net/betegsegek/ovsomor/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kullancs-encephalitis</title>
		<link>http://www.betegseg.net/betegsegek/kullancs-encephalitis</link>
		<comments>http://www.betegseg.net/betegsegek/kullancs-encephalitis#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 24 Mar 2011 23:47:51 +0000</pubDate>
		<dc:creator>betegség</dc:creator>
				<category><![CDATA[Betegségek]]></category>
		<category><![CDATA[fáradtság]]></category>
		<category><![CDATA[fejfájás]]></category>
		<category><![CDATA[hányás]]></category>
		<category><![CDATA[hányinger]]></category>
		<category><![CDATA[láz]]></category>
		<category><![CDATA[tarkómerevség]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.betegseg.net/?p=301</guid>
		<description><![CDATA[Legáltalánosabb és legelterjedtebb okozója a kullancs, mely fertőzött. De kevesen tudják hogy ha fertőzött  egy tehén, kecske, vagy juh, akkor a tejük is terjeszti e vírust, mely agyhártya- és agyvelőgyulladást okoz. A kullancs-encephalitis az esetek többségében szinte tünetmentesen zajlik, nem manifesztálódik. Ilyen esetben egész életre szóló immunitás alakul ki a kórokozóval szemben. A manifesztálódó, tünetekben <a href="http://www.betegseg.net/betegsegek/kullancs-encephalitis"><b>...tovább a teljes cikkhez</b></a>]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.betegseg.net/betegsegek/kullancs-encephalitis/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Nátha</title>
		<link>http://www.betegseg.net/betegsegek/natha</link>
		<comments>http://www.betegseg.net/betegsegek/natha#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 24 Mar 2011 23:24:17 +0000</pubDate>
		<dc:creator>betegség</dc:creator>
				<category><![CDATA[Betegségek]]></category>
		<category><![CDATA[fejfájás]]></category>
		<category><![CDATA[köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[torokfájás]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.betegseg.net/?p=297</guid>
		<description><![CDATA[Más néven megfázásnak nevezzük. Összefoglaló név, melyet a légutak vírus által létrejött betegségeinek megnevezésére használunk. A kórokozók általában cseppfertőzés útján terjednek beszéd, tüsszentés vagy köhögés útján. Belélegezzük őket, de kézfogáskor is fertőződhetünk. Évente átlagosan négy-öt alkalommal leszünk náthásak anélkül, hogy védetté válnánk a betegséggel szemben. &#160; Tünetek: köhögés, gyakori orrfújás, kötőhártya-gyulladás, torokfájás, fejfájás, végtagfájdalom, levertség, <a href="http://www.betegseg.net/betegsegek/natha"><b>...tovább a teljes cikkhez</b></a>]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.betegseg.net/betegsegek/natha/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Q-láz</title>
		<link>http://www.betegseg.net/betegsegek/q-laz</link>
		<comments>http://www.betegseg.net/betegsegek/q-laz#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 24 Mar 2011 23:16:59 +0000</pubDate>
		<dc:creator>betegség</dc:creator>
				<category><![CDATA[Betegségek]]></category>
		<category><![CDATA[köhögés]]></category>
		<category><![CDATA[láz]]></category>
		<category><![CDATA[véres köpet]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.betegseg.net/?p=292</guid>
		<description><![CDATA[Az influenzás tüdőgyulladáshoz hasonló, bakteriális eredetű, felső légúti huruttal és magas lázzal járó megbetegedés. A kórokozót a kecske, a szarvasmarha és a juh hordozza és viszi át az emberre. A betegség ezért elsősorban az állattartók, a vágóhídi, hús- és tejfeldolgozó munkások körében terjed. A higiénia ezért rendkívül fontos. Emberről-emberre ritkán terjed, a kórokozó általában az <a href="http://www.betegseg.net/betegsegek/q-laz"><b>...tovább a teljes cikkhez</b></a>]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.betegseg.net/betegsegek/q-laz/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Plasmocytoma</title>
		<link>http://www.betegseg.net/betegsegek/plasmocytoma</link>
		<comments>http://www.betegseg.net/betegsegek/plasmocytoma#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 19 Feb 2011 17:43:38 +0000</pubDate>
		<dc:creator>betegség</dc:creator>
				<category><![CDATA[Betegségek]]></category>
		<category><![CDATA[csontfájdalom]]></category>
		<category><![CDATA[csonttörés]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.betegseg.net/?p=287</guid>
		<description><![CDATA[A vérkép­ző rendszer rosszindulatú daganata, a fehér- és vörös­vérsejteket képző csontvelő sejtjeiből indul ki, leggyak­rabban a csigolyák, a bor­dák, a szegycsont, illetve a koponyacsont felől. A tumor által érintett te­rületeken a puha, szürkés-vörös daganatszövet helyén a csont szerkezete fellazul. Az egyes csontokon egymás mellett egyszerre több helyen is ki­alakulhat daganatos elválto­zás. A megtámadott csontok minimális <a href="http://www.betegseg.net/betegsegek/plasmocytoma"><b>...tovább a teljes cikkhez</b></a>]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.betegseg.net/betegsegek/plasmocytoma/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Porcdaganatok</title>
		<link>http://www.betegseg.net/betegsegek/porcdaganatok</link>
		<comments>http://www.betegseg.net/betegsegek/porcdaganatok#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 19 Feb 2011 17:41:43 +0000</pubDate>
		<dc:creator>betegség</dc:creator>
				<category><![CDATA[Betegségek]]></category>
		<category><![CDATA[csonttörés]]></category>
		<category><![CDATA[deformitás]]></category>
		<category><![CDATA[fájdalom]]></category>
		<category><![CDATA[nyomásérzet]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.betegseg.net/?p=283</guid>
		<description><![CDATA[A porcszövet daganatos el­változása viszonylag ritka. Jóindulatú daganatos elválto­zása, a csont, illetve a porc felszí­nén vagy azok belsejében helyezkedhet el. Ez az ecchondroma közvet­lenül a porcszövetből indul, olyan csontokban, helyeken kép­ződik, ahol az embrionális porc még nem csontosodott el, elsősorban a végtagok rövid csöves csontjaiban, a kéz- és lábujj perceiben, a kéz- és lábközépcsontok­ban. Leggyakoribb <a href="http://www.betegseg.net/betegsegek/porcdaganatok"><b>...tovább a teljes cikkhez</b></a>]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.betegseg.net/betegsegek/porcdaganatok/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Méhnyakrák</title>
		<link>http://www.betegseg.net/betegsegek/mehnyakrak</link>
		<comments>http://www.betegseg.net/betegsegek/mehnyakrak#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 19 Feb 2011 17:38:41 +0000</pubDate>
		<dc:creator>betegség</dc:creator>
				<category><![CDATA[Betegségek]]></category>
		<category><![CDATA[folyás]]></category>
		<category><![CDATA[vérzés]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.betegseg.net/?p=280</guid>
		<description><![CDATA[A női nemi szervek rosszindulatú (ma­lignus) daganatos megbete­gedése igen gyakori, de 40-60 éves korban a leg­gyakoribb. A 45-50. életév között jelentkező daganatok külö­nösen veszélyesek. A sta­tisztikák szerint a szült nők kevésbé veszélyeztetettek, mint azok, akik nem estek át terhességen: a szült nők aránya az összes megbetegedettekhez képest 5 százalék. A méhnyak a hüvely és a <a href="http://www.betegseg.net/betegsegek/mehnyakrak"><b>...tovább a teljes cikkhez</b></a>]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.betegseg.net/betegsegek/mehnyakrak/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Vastagbélrák</title>
		<link>http://www.betegseg.net/betegsegek/vastagbelrak</link>
		<comments>http://www.betegseg.net/betegsegek/vastagbelrak#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 19 Feb 2011 17:36:32 +0000</pubDate>
		<dc:creator>betegség</dc:creator>
				<category><![CDATA[Betegségek]]></category>
		<category><![CDATA[étvágytalanság]]></category>
		<category><![CDATA[görcsös hasi fájdalom]]></category>
		<category><![CDATA[testsúlycsökkenés]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.betegseg.net/?p=276</guid>
		<description><![CDATA[Az emésztőcsatorna daga­natainak fele a vastagbél fel­szálló, haránt- és leszálló ágá­ban képződik. A megbetege­dés a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél. A vastagbélda­ganat általában a hatvanadik életév után jelentkezik. Tünetek: görcsös hasi fájdalmak, rendszertelen székletürítés, szorulás, hasmenés, véres, nyákos széklet, étvágytalanság, testsúlycsökkenés. Az ét­kezési szokások fontos szere­pet játszanak a betegség ki­alakulásában. A vastagbélda­ganat ugyanis jellemzően a <a href="http://www.betegseg.net/betegsegek/vastagbelrak"><b>...tovább a teljes cikkhez</b></a>]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.betegseg.net/betegsegek/vastagbelrak/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

